Lovasberény

A Velencei-hegység északi lábánál, a Rovákja-patak mentén elterülő, több mint 2500 lakosú község. 

panoráma

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Gyalogtúrák

Lovasberényen halad keresztül a Velencei-hegységet észak-déli irányban átszelő S jelzés, melyen dél felé a Meleg-hegyet (Pa kitérő a Likas-kő felé) és a Bence-hegyet felfűzve Velencére juthatunk el.

A kastély elől délnyugat felé indulva a S turistaúton a vadregényes lovasberényi parkerdő fiatal tölgyesének sűrűjén át (vigyázat kullancsveszély!), majd az egykori halastavak mellett, a Szűzvári-malmot (a hely a nevét az egykor a Rovákja-patakon állt vízimalomról kapta) érintve a Pátkai-víztárolóhoz (horgászhely) kirándulhatunk.

A kastély elől induló sa jelzés a Mihályvár bronzkori sáncát érintve a János-hegyen, a hangulatos szőlőhegyen kanyarog, ahonnan szép kilátás nyílik Lovasberényre és a távolban magasodó Vértes tömbjére.

Látnivalók

Pálffy–Cziráky-kastély 

Székesfehérvár felől a faluba érkező látogatót az egykor szebb napokat látott klasszicista Pálffy–Cziráky-kastély fogadja. A védett parkban álló épület eredete egészen a XV. századig nyúlik vissza. Az udvarházat 1699-ben Heister Siegbert újjáépíttette és bővíttette (ez a mai épület jobb szárnya).

Mai alakját 1804–1810 között, Cziráky Antal Mózes országbíró és államminiszter idején nyerte el. A két oldalsó szárny Rieder János, a négy ión oszlopos, kiugró, timpanonos középrész Rieder Jakab munkája.

Cziráky-kastély
Cziráky-kastély Fotó: funiQ

A klasszicista átépítést és bővítést Rieder Jakab, majd Ybl Miklós irányította. Cziráky alakíttatta ki 1794-ben a kastélyt övező tájképi kertet is, ahol a kert egykori pavilonjában avar kori edények gyűjteménye volt látható. A hajdani kastélypark bejáratát két kőoroszlán őrzi. 

A kastély egykori angolparkja mára elvadult, a tava pedig elmocsarasodott, unkáktól hangos. Partján a tó kialakításakor kitermelt földből két kis mesterséges dombot építettek, ezek az Antal- és a Rózsa-domb, amik a Cziráky család két tagjának emlékét őrzik.

Cziráky-kastély bejárata
Cziráky-kastély bejárata Fotó: funiQ

Temető

A tó mellett a II. világháború idején, Lovasberényben elesett magyar katonák temetője látható.

temető
Temető Fotó: funiQ

Cziráky-kápolna 

A kastélyhoz tartozó barokk római katolikus kápolna 1708-ban épült, majd 1770 körül toronnyal bővítették, belsejét 1771-ből való rokokó freskók díszítik. A kápolna építtetője, Heister Siegbert gróf, kurucok ellen harcoló császári tábornok volt.

Cziráky-kápolna
Cziráky-kápolna Fotó: funiQ

Tűztorony

A tűzoltóságot 1878 nyarán alakították meg, miután egy tűzvészben 26 ház égett le egy óra alatt a településen. 1892-ben tűzoltószertárat alakítottak ki, melyhez az őrtornyot 1907-ben építették hozzá. 

Mára megszűnt a tűzoltó egyesület és a tűzoltótorony is elvesztette korábbi funkcióját. 2000-ben felújították a tűztornyot és az épületet, ahol ma a Művelődési Ház működik.

Művelődési ház és Tűztorony
Művelődési ház és Tűztorony Fotó: funiQ

Sarlós Boldogasszony templom

A Kossuth utcában található a kéttornyú, bejáratnál két oszlopos, monumentális, klasszicista stílusban épült római katolikus templom. Az épület 1832–1834 között, Hild József tervei alapján épült, főoltárképét Danhauser József festette 1834-ben, a faragott oldalú padok a régi templomból származnak.

Sarlós Boldogasszony templom
Sarlós Boldogasszony templom Fotó: funiQ

Református templom

A templomot 1786-ban, copf stílusban emelték.

református templom
Református templom Fotó: funiQ

Izraelita temető

Lovasberényben egykor több mint 1200 főt számláló zsidó közösség élt, emlékét a Széchenyi utcában található, nemrégiben szépen felújított, műemlék izraelita temető őrzi. A temető kb. 0,5 hektáros területen fekszik.

zsidó temető
Zsidó temető Fotó: funiQ
zsidó temető
Zsidó temető Fotó: funiQ

Mária-kápolna

Lovasberényt délkeleti irányban, Nadap felé elhagyva, a szőlőhegyi lankák üdítő látványa után erdőhöz érünk. Bal kéz felé, az úttól kb. 150 m-re, fák között megbújva egy tisztás szélén áll a Szűz Mária tiszteletére épített nyitott kápolna. A XVIII–XIX. században zarándokhellyé vált, az 1831-es kolerajárvány idején sokan felkeresték. A zarándoklat Nagyboldogasszony napján történik.

Csíkváry Faluház

Hosszútornácos parasztházban működik a Faluház. Az épület lakrészében berendezett kiállításon régi bútorok, használati eszközök, agyagedények, paraszti viseletek és iratgyűjtemény látható, a konyharészben fazekasműhelyt rendeztek be, az udvaron égetőkemencét építettek. A Faluház szervezésében az érdeklődők kipróbálhatják a régi mesterségeket, a fazekasságot, a csuhézást, a szövést, a hímzést és a nemezelést. A nyaranta megrendezésre kerülő Faluház táborokban népszokásokkal, népi játékokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek.

faluház
Faluház Fotó: funiQ

Lenke Galéria

Ütő Endre a saját parasztházában rendezte be a Lenke Galériát, ahol népmeséket, mondákat, bibliai témákat illusztráló, s általa tisztelt embereket ábrázoló rajzait, grafikáit csodálhatjuk meg.

Egyéb látnivalók: Cziráky körpince, Gálos-tó, Szent Flórián-szobor, Présház, hősi emlékmű, kopjafa, a volt zárda épülete.

Szolgáltatások

Szórakozás

Cziráky-Kastély

Cím: 8093 Lovasberény, Fehérvári utca
Tel.: +36 30 401 4564, +36 1 202 6288

Csikváry Faluház

Cím: 8093 Lovasberény, Hunyadi u. 6.
Tel.: +36 22 456 224

Lenke Galéria

Cím: 8093 Lovasberény, Arany János utca 17.
Tel.: +36 22 456 050

Szállás- és vendéglátóhelyek

Dióliget – Zöld-dió Vendégház

Cím: 8093 Lovasberény, Diós utca vége
Tel.: +36 30 779 0469
Web: www.szallas.hu/dioliget-zold-dio-vendeghaz

Fehér-tanya

Tel.: +36 22 456 039
Web: www.bp-erdo.hu/hu/turizmus/szallashelyek

Erzsébet Szálloda

Cím: 8093 Lovasberény, Erdősor utca 1.
Tel.: +36 22 456 041

Története

Lovasberény és környéke az ősidőktől lakott. A neolitikumból a kottafejes kerámia kultúra és a zselízi kultúra időszak (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra) leleteit találták meg.

A Mihályváron földvárak maradványai találhatók a középső bronzkorból, a vatyai kultúra idejéből. Az újabb időkből egy késő vaskori kelta temetkezési helyet (La Téne kultúra) tártak fel, benne egy katona sírjával, melyből fegyverek (kard, lándzsa, kés, pajzs töredéke) kerültek elő. A Kazal- és a János-hegy területén római edényeket és pénzérméket találtak.

Lovasberény egyike a legkorábban említett magyarországi településeknek.

A község Szent István 1009-ben kelt adományozó levelében szerepelt először „Beren” néven, amikor a veszprémi püspökségnek adományozta. Csák István halálát követő osztozkodás alkalmával, 1302-ben bukkant fel a maihoz hasonló „Lowazberen” elnevezés, melynek feltételezett jelentése: lóvásárhely.

nádfedelű ház
Nádfedelű ház Fotó: funiQ

A XIII. században a csókakői vár tartozékaként a Csák nemzetség szállásterületéhez tartozott.

A következő évszázadokban több birtokos váltotta egymást. 1543-ban Szulejmán serege felégette, a földesurai elmenekültek.

1637-ben népesült újra a tolna megyei Bikácsról jött református magyarokkal. A XVIII. század elején a morvaországi Lundenburgból zsidók, a németországi Hessen-Kassel tartományból katolikus németek érkeztek, így népességét, vallását és kultúráját tekintve sokszínű település volt.

1730-ban Cziráky József megvásárolta a települést és az uradalom központjává tette. 1765-ben Mária Terézia mezővárosi rangra emelte és évente 4 országos vásárt engedélyezett.

A Cziráky család nevéhez fűződnek a legfontosabb építkezések, ők alakították ki a település mai képét. Legnagyobb népességét 1836-ban érte el, ekkor 4307 lakója volt.

Az 1867-es kiegyezést követően más településekhez hasonlóan a polgárosodás útjára lépett, iskolák, egyesületek alakultak.

tájház
Tájház Fotó: funiQ