Vörs
A település Somogy megye északnyugati csücskében, a Marcali Kistérségben található.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Nyugat-Balaton kerékpártúra: Keszthely - Balatonmagyaród (68 km)
- Vörsi-Berek kör (41 km)Somogy és Zala megye határán, a Balatontól indulva vezet ez a sík kerékpártúra.
Látnivalók
A település egyik nevezetessége az ország második legnagyobb gyűjteményével rendelkező tűzoltómúzeum, amely 1983-ban nyílt meg (Flórián tér 1.). Állandó kiállítása a XIX–XX. század fordulójának tűzvédelmét mutatja be: eszközöket, ruhákat stb. Évente megrendezik az Országos Veterán Tűzoltóautó-találkozót és ennek keretében a tűzoltók tárcánsütő versenyét.
Vörs másik nevezetessége a tájház, – vagy ahogy ismerik – a vörsi talpasház. Az épület a XIX. század elejéről való füstöskonyhás lakóház, amelyben néprajzi és természetrajzi kiállítást rendeztek be (Tel.: 83/572-010, 87/555-291).
-
Vörsi tájház (talpas ház) Fotó: funiQ -
A vörsi tájház díszes faragású tornáca Fotó: funiQ -
Vörsi tájház (talpas ház) Fotó: funiQ -
A vörsi tájház tornáca Fotó: funiQ -
Vörsi tájház (talpas ház) Fotó: funiQ -
A vörsi tájház nádtetős épülete Fotó: funiQ -
Vörsi tájház (talpas ház) Fotó: funiQ -
Vörsi tájház (talpas ház) Fotó: funiQ
A község katolikus temploma 1820 körül épült késő barokk stílusban, de még a XIX. század második felében részben átépítették. Itt állítják fel évente Európa legnagyobb betlehemi jászolát (50 m2), amely január végéig látható. A karácsonyt megelőző négy vasárnap hangversenyek, kórustalálkozók, népi játékok szórakoztatják az idelátogatót.
A faluban lovasiskola is működik (Béke u. 22.).
A Kis-Balaton területén, Vörs közelében, a Diás-szigeten alakította ki a nemzeti park a Fekete István-emlékhelyet. Csak szakvezetéssel látogatható, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon kérhető (Tel.: 87/555-260)
Története
A falu a XIX. században még Balaton-parti településnek számított, a Balaton nagy, nyugati öblözetének partján feküdt. A Sió csatorna megnyitásával azonban csökkent a tó vízszintje, lápos, mocsaras terület alakult ki. Az iszap lerakódásához a Zala XIX. századi szabályozása is hozzájárult.
