Szentantalfa

A település a Balatonfüredi kistérségben, a Nagyvázsonyt Zánkával összekötő út mellett található.

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

A településen keresztezi egymást a Balatoni Kéktúra és a Zánkától Nagyvázsonyig haladó Kinizsi Pál turistaút (Z jelzés).

Ha a Z jelzésen DK-re indulunk a Szent Balázs-hegy oldalában álló, a középkorban elpusztult Szentbalázs falu román stílusú templomának szépen konzervált romjaihoz érünk

Szent Balázs templomrom
Szent Balázs templomrom Fotó: funiQ
  • Szent Balázs templomrom
    Szent Balázs templomrom Fotó: funiQ
  • Szent Balázs templomrom
    Szent Balázs templomrom Fotó: funiQ
  • Szent Balázs templomrom
    Szent Balázs templomrom Fotó: funiQ

Ugyancsak a Z jelzésen, a falutól északra az árokfői (ároktői) templom csekély maradványaihoz juthatunk el (2 km).

A K jelzésen nyugatra (kb. 5 km) a szép körkilátást nyújtó Hegyes-tű, keletre a herendi templomrom (2 km) kereshető fel.

Látnivalók

Egyes források szerint a barokk római katolikus templom már 1729-ben állt, az biztos, hogy a XVIII. században épült. A késő barokk stílusú evangélikus és az ugyancsak késő barokk református templomot is 1785-ben emelték. Az utóbbi tornya 1841-ből való. A Templom utcában népi lakóházak láthatók.

A szomszédos, nem egészen 100 lakosú Tagyon községben néhány szép, népi építésű, XIX. századi lakóház látható.

Története

A község a nevét első, Szent Antal tiszteletére emelt templomáról kapta, amely feltehetően a XIII. században már állt. A falu első okleveles említése 1336-ból (más forrás szerint 1373-ból) való, ekkor királyi farkasvadászok lakták.

A török időkben többször, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt is elnéptelenedett, újbóli benépesedése csak az 1740-es években indult meg erőteljesebben. Ekkor a lakosság fele kisnemes. A falu lakói három felekezetben (katolikus, evangélikus, református) gyakorolták vallásukat, és az 1700-as évek közepére már teljesen elpusztult templom mellé épített imaházat is megosztva használták.