Mátyás-templom, Budapest

A Mátyás-templom nem csak Budapest, de az ország egyik legismertebb műemléke is. Sokszor hivatkoznak rá középkori épületként, de ez csak részben igaz: külső és belső megjelenése a várhoz hasonlóan alig több mint egy évszázados átalakítás eredménye, így sokkal többet mond el a XIX. század végi gondolkodásról, mint a középkori templomépítészetről. Ennek ellenére az épületen ma is felfedezhetjük az előző évszázadok stílusainak nyomait, és vitathatatlan, hogy színes Zsolnay-cserepes tetőjével mára nélkülözhetetlen része a budai panorámának. 2015-ben új fejezet nyílt az épület történetében: most már mindenki látogathatja a torony körerkélyét is, amely építése óta csak kevesek kiváltsága volt.

Mátyás-templom
Mátyás-templom Fotó: funiQ
  • Mátyás-templom
    Mátyás-templom Fotó: funiQ
  • a Mátyás-templom Zsolnay-cserepei
    A Mátyás-templom Zsolnay-cserepei Fotó: funiQ
  • a Mátyás-templom Zsolnay-cserepei a toronyból
    A Mátyás-templom Zsolnay-cserepei a toronyból Fotó: funiQ
  • a Mátyás-templom Zsolnay-cserepei
    A Mátyás-templom Zsolnay-cserepei Fotó: funiQ
  • a Mátyás-templom gótikus bejárata
    A Mátyás-templom gótikus bejárata Fotó: funiQ
  • a Mátyás-templom oldalsó kapuja
    A Mátyás-templom oldalsó kapuja Fotó: funiQ
  • a Mátyás-templom gótikus rószaablaka
    A Mátyás-templom gótikus rószaablaka Fotó: funiQ
  • kilátás a Mátyás-templom tornyából
    Kilátás a Mátyás-templom tornyából Fotó: funiQ
Nézd meg, milyen a panoráma a toronyból, kattints a képgalériára!

Az elsőre XIX. századi neogót templomnak tűnő épület egyes részei majd' 700 éves múltra tekintenek vissza. A legkorábbi írásos forrásaink szerint a templomot eredeti formájában IV. Béla uralkodása idején, a XIII. században építették. Első átalakítása Nagy Lajos nevéhez fűződik, később rendszeressé vált az épp divatos stílusban való átformálása. A templomot gyakran használták az uralkodók is, Mátyás király itt tartotta mindkét esküvőjét. A XVI. századi török megszállás alatt budai főmecsetként használták, ez mentette meg attól, hogy sok más korabeli templomhoz hasonlóan lerombolják. Később a jezsuiták birtokába került, akik barokk stílusban alakították át, és melléképületekkel fogták közre a templomot.

Mátyás-templom látképe
Mátyás-templom látképe Fotó: funiQ
  • Halászbástya a Mátyás-templom tornyából
    Halászbástya a Mátyás-templom tornyából Fotó: funiQ
  • a levéltár épülete a Mátyás-templom tornyából
    A levéltár épülete a Mátyás-templom tornyából Fotó: funiQ
  • Szentháromság tér a templomtoronyból
    Szentháromság tér a templomtoronyból Fotó: funiQ
  • Budai vár és a Gellért-hegy a Mátyás-templom tornyából
    Budai vár és a Gellért-hegy a Mátyás-templom tornyából Fotó: funiQ
  • Margit híd és Margit-sziget a templomtoronyból
    Margit híd és Margit-sziget a templomtoronyból Fotó: funiQ

Mai külsejét a XIX. században nyerte el Schulek Frigyes tervei alapján, aki a melléképületek lebontása után díszes neogót külsőt és káprázatos belső dekorációt varázsolt a templomnak. A nem hivatalos Mátyás-templom nevet is ekkor kapta, mert az átalakításkor megtalálták a tornyon az uralkodó címerét; hivatalos titulusa egyébként Nagyboldogasszony-templom. A belső falfestmények Székely Bertalan és Lotz Károly munkái. Szintén nekik köszönhetőek a színes üvegablakok.

Mátyás-templom a Schulek-féle átépítés előtt
A Schulek-féle átépítés előtt

A templom talán legjellegzetesebb része a harangtorony, amelynek alsóbb emeletei az évszázadok során az egyetlen olyan részei voltak a templomnak, amelyek mindvégig őrizték a Mátyás-korabeli külsejüket. Legalsó két szintje még a XIII. században épült, az erre épült három, nyolcszögű toronyszint pedig Mátyás 1470-es építkezése óta ékesíti a homlokzatot. Schulek az átalakítás során építette a díszes, kőcsipkés toronycsúcsot, amelynek erkélyéről - sokáig csak a kiváltságosaknak - fantasztikus panoráma tárul elénk. A toronyban két történelmi és négy újonnan öntött harang lakozik, összesen mintegy 10 tonna súllyal nyomják a tornyot. A négy nagyobb haranghoz úgynevezett elleningákat is építettek, amelyek azonos súlyukkal ellentétes irányba lengve semlegesítik a harangozás következtében toronyra ható erőket.

a régi szélkakas a toronyban lévő kiállításon
A régi szélkakas a toronyban lévő kiállításon Fotó: funiQ
  • dokumentum a Mátyás-templom időkapszulájából
    Dokumentum a Mátyás-templom időkapszulájából Fotó: funiQ
  • Mátyás-templom harangja
    Mátyás-templom harangja Fotó: funiQ
  • a harang mechanikája a Mátyás-templom tornyában
    A harang mechanikája a Mátyás-templom tornyában Fotó: funiQ
  • a harang elleningája a templomtoronyban
    A harang elleningája a templomtoronyban Fotó: funiQ
  • lépcsők a Mátyás-templom tornyában
    Lépcsők a Mátyás-templom tornyában Fotó: funiQ

A 2013-ban befejezett felújításnak köszönhetően az épület ismét régi pompájában díszeleg. 2015 nyara óta történetében először a harangtorony is bárki által látogatható. A 47 méter magasan lévő körerkélyre 197 lépcső megmászásával juthatunk fel, ám az elénk táruló látvány garantáltan egyből feledteti velünk a lépcsőzés fáradalmait.

A templom és a harangtorony belépő megváltásával látogatható. További információk a templom hivatalos oldalán: www.matyas-templom.hu

panoráma a Mátyás-templom tornyából
Panoráma a Mátyás-templom tornyából Fotó: funiQ