Radamos (Radmožanci)

A szlovén település a magyar határ közelében, a Lendva- és a Bukovnica-patak között fekszik, zarándokhelyéről ismert. 

A muravidéki község Hetés néprajzi tájegységhez tartozik, bár a helyiek inkább hetisinek vallották magukat, mivel Radamos környékén i-ző a nyelvjárás.

út menti kereszt

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Látnivalók

Mária-fa kegyhely

A falu búcsújáróhelye az erdőben álló Mária-fa. A kegyhely eredete ahhoz a legendához köthető, ami szerint 1947-ben Füle József falusi pásztornak a Fekete-erdőben egy tölgy tetején megjelent a Szűzanya. Ezután több száz embernek volt itt látomása, csodaélménye. Az elhíresült fa kérgének csodálatos gyógyítóerőt tulajdonítottak, ezért a hívek szétszedték, elvitték magukkal. Ma is rendszeresek a zarándoklatok a kegyhelyre.

Mária-fa kegyhely
Mária-fa kegyhely

Egyéb látnivalók: Mária-kápolna, Millenniumi Emlékfa, Tűzoltó emlékmű

Mária-kápolna
Mária-kápolna
Tűzoltó emlékmű
Tűzoltó emlékmű

Története

Radamas néven találkozunk először a község leírt nevével 1381-ben. A települést az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. A terület egészen 1644-ig, a család kihalásáig a Bánffyak birtoka volt, majd 1690-ben Eszterházy nádor több más, volt Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. 

vadgesztenyefa

Egy 1910-es adat szerint 658, főleg magyar lakosa volt, és Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a települést a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták (később Jugoszlávia). 1941 és 1945 között a Muramente átmenetileg ismét Magyarország része lett, majd a II. világháború után végleg jugoszláv terület maradt. 1991 óta a Szlovén Köztársaság része.