Eszék (Osijek)
Gazdag történelmi és kulturális örökséggel várja az odalátogatókat a Dráva folyó partján található város: a parkok és díszkertek sokasága, a barokk vár, számos szecessziós épület és sajnos néhol a Délszláv háború nyomai is rögtön szembetűnnek.
Egy kellemes séta a Drávamenti Sétányon (Promenada), a vár múltjába tekintésének élménye, érdekes múzeumok látogatása, a sűrű növényzetű parkokban való pihenés, kerékpározás vagy csónakozás, csupán néhány olyan tevékenység, amellyel Eszék városa várja látogatóit. A város széleskörűen ismert a nyugodt és kissé „lassú” életmódú lakóiról, mely könnyedség nagyon gyorsan rabul ejti látogatóit. Az élet apró örömei, mint például kávézás a sok eszéki kávézó egyikében, egy könnyed séta a Sétányon (Promenada) vagy a számos parkjában, és a közkedvelt „szabadidős tevékenység” – az emberek megfigyelése, különlegessé teszik Eszék mindennapjait.
Mivel síkságon helyezkedik el, az építészetével sem alapvetően nem különbözik a síkvidék jellegétől – általában alacsony, tágas épületek nagy udvarokkal és fákkal szegélyezett széles utcák jellemzik, és csupán csak néhány felhőkarcoló, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a síkságra. Éppen ezek a városban lévő sík területek tették rendkívül alkalmassá Eszéket a kerékpározási lehetőségek fejlesztésére. Az elmúlt években a kerékpározás lendületet kapott és teljesen uralma alá vette Eszék utcáit. Az utcákon már minden évszakban több kerékpáros látható, mint gyalogos, kerékpárutak egész hálózata alakult ki. Jelenleg Eszék a „legkerékpározósabb” város Horvátországban, azaz az egy főre jutó kilométerek alapján a leghosszabb kerékpáros útvonallal rendelkezik.
Túraajánlatok
Látnivalók
Eszéki vár
Az eszéki Vár komplexuma a XVIII. század elején épült impozáns bástyákkal és városkapuval, román stílusú központjával és négyzet alakú főtérével. Abban az időben Eszék a legfontosabb katonai, gazdasági, közigazgatási és kulturális központja volt Szlavóniának. A vár a mai napig a legjelentősebb régi horvát városközpontokhoz tartozik és a legnagyobb az összhang a megőrzött barokk stílusú katonai épületek között. A Várban fennmaradtak a szép nemesi és polgári épületek, a Szentháromság kerek pillére barokk stílusban, a szökőkút, a Szlavónia Múzeum épülete, a régi gimnázium, a Szent Mihovil temploma értékes leltárral és berendezéssel.
A török uralomtól való felszabadulást követően 1687-ben az osztrák katonai szervek csatlakoztak az új erődítmény tervszerű felépítéséhez, az eszéki erőd parancsnoka, báró Johann Stephan von Beckers felügyelete alatt. A holland síksági katonai erődítmények mintájára emelték fel.
A belső teret két főút uralja: Cardo (Franjevačka ulica), amely összekapcsolja a vár épületeit a katonai raktárakkal és Decumanus (Ulica Franje Kuhača), amely mint főútvonal összeköti a Vár keleti és nyugati részét. A Várnak négy kapuja volt: Új (déli), Vízi (északi), Császári (keleti) és Valpovoi (nyugati) kapu. A vár négy bejárata közül ma már csak egy maradt meg – az északi, az úgynevezett Vízi kapu. A kapun egy emléktábla van elhelyezve – Johann Stephan von Beckers generális, az eszéki vár építőjének emlékére. A legenda szerint testét befalazták a külső várfalakba.
Az idők folyamán az eszéki erődítmény katonai jelentősége csökkent, különösen II. József császár 1783-ban hozott határozata után, miszerint a Szlavóniáért és Szerémségért felelős legfőbb katonai parancsnokság átköltözött Petrovaradinra. A háborús technológia gyors fejlődése és a meglévő katonai létesítmények költséges fenntartása következtében a XIX. század végén és a XX. század elején az erődítmény alkalmatlanná vált a hadsereg számára. Az eszéki nyilvánosság és a városi vezetőség követelte az erődítmény falainak lebontását, mivel akadályozták a város gazdasági fejlődését és a Felső- és Alsóváros közlekedésének összekapcsolását. A Vár falainak bontása 1923-ban kezdődött és 1926-ig tartott. Így mára csupán az 1. (Karlovog) és a 8. (Eugene) bástyáinak részei maradtak fenn a víztoronnyal együtt.
Parkok
Eszék mindig is zöld városként volt ismert, sok parkkal, díszkerttel és zöldterülettel. Ma Eszék területén 17 park van a város minden részében a szó szoros értelmében, úgy, hogy még a legmelegebb nyári hónapokban is lépten-nyomon található egy pihenésre alkalmas, kellemesen árnyékos hely. A legnagyobb parkok – Tomislav király díszkertje (Perivoj Kralja Tomislava) és IV Krešimir Péter király parkja (Park Kralja Petra Krešimira IV) nagyon népszerű helyek sétálásra, kocogásra, kerékpározásra, vagy csak könnyed pihenésre egy padon. Mindkét park védett tájépítészeti műemlék a rendkívül értékes növényállományuknak köszönhetően.
Európai sugárút
A gazdagon díszített és hársfákkal szegélyezett széles sugárút a város legszebb utcája. Az északi oldalát a szecessziós épületek sorozata ékesíti nagy előkertekkel és díszes vaskorlátokkal. Az épületek homlokzata élénk színekkel festett és érdekes karakterekkel díszített, melyet minden járókelő megcsodál. Az utca déli oldalán a kereskedelmi kamara igazgatósági épülete, múzeum, bíróság és posta található, melyek mind historizáló stílusban épültek, tökéletes ellentétet képviselve szecessziós szomszédaiknak.
Szent Péter és Pál plébániatemplom
A város központi terének meghatározó épülete a Szent Péter és Pál plébániatemplom, vagy ahogy a helyiek szeretik nevezni az eszéki „Katedrális”. 1894-től 1898-ig épült és homlokzatába több mint 3,5 millió vörös téglát falaztak be. Neogótikus stílusban épült Josip Juraj Strossmayer bosnyák–djakovói püspök támogatásával. A templom tornya 90 méteres magasságával a legmagasabb épületnek számít Horvátországban Zágrábon kívül, s nagy távolságokról is látható a széles szlavón síkságban.
Sétány (Promenád)
Nemcsak az egyik leghosszabb, hanem a legszebb horvátországi sétány, amely a Dráva folyó mindkét oldalán fut. Kedvenc szabadidős pihenő és hétvégi sétákra alkalmas hely, illetve kerékpározásra, korcsolyázásra, különböző rendezvényekre és előadásokra használatos helyszín. Az eszéki Sétány összeköti a város nyugati és keleti részét, és egyben a legszebb és legegyszerűbb közlekedésű út gyaloglásra vagy kerékpározásra. A Dráva partján bárokká és éttermekké átalakított hajók horgonyoznak, a tavaszi és nyári hónapokban pedig a Sétány központi részén lévő számos kávézó és bár teraszai tele vannak a nap bármely időpontjában.
Állatkert
Az eszéki állatkert a területileg legnagyobb Horvátországban, és a legtöbb állatfajjal rendelkezik a zágrábit követően. 1955-ben nyitotta meg kapuit, idővel pedig közkedvelt és népszerű hellyé nőtte ki magát családi kirándulásokra, évről évre egyre nagyobb látogatottságot élvezve. A Dráva bal partján található, könnyen megközelíthető gyalogosan vagy kerékpárral, a Sétányon vagy Eszék nevezetességgel, a Komppal, amely ingyenesen szállítja látogatóit a Dráván keresztül. A komp kerékpárszállításra is alkalmas.
Copacabana
A Dráván lévő legismertebb eszéki strand, névadója a híres Rio de Janeiro-i strand, közkedvelt fürdési lehetőséget biztosít Eszéken minden korosztály számára. A Dráva bal partján helyezkedik el a 4 medencés komplexum, csúszdákkal, kialakított homokos stranddal a Dráván és sportolási lehetőségekkel, mint például mini golf, teke, sakk, röplabda. Az SRC Copacabana területén évente megrendezésre kerül a Pannonian Challengea – a legnagyobb eszéki extrém sportok fesztiválja.
Kopácsi Rét Természetvédelmi Park
A Kopácsi rét Horvátország északkeleti részén, Baranya megyében található, a Dráva és a Duna által határolt háromszögben. Egyike a legnagyobb megmaradt természetes mocsári élőhelyeknek az egész európai kontinensen. A Kopácsi rétet 1967-ben a természetvédelmi ökoszisztémája, magas biológiai sokfélesége és rendkívüli tudományos, illetve ökológiai értéke miatt felügyelt természetvédelmi területté, majd később természeti parkká nyilvánították. A Természetvédelmi Park 23 000 hektár területet foglal magába, ebből 7 000 hektár különleges zoológiai rezervátum védelmi státuszát kapta. A Kopácsi rét a Duna-delta mentén az eddig 44 édesvízi halfaj nyilvántartásával a legfontosabb halfajok keltetője ezen a folyón. A halak bősége rengeteg madarat vonz magához, különösen a vízimadarakat, amelyek nagy számban fészkelnek ezen a területen. A Kopácsi rét területén 297 madárfajtát jegyeztek fel, ebből141 faj rendszeresen vagy alkalmi jelleggel fészkel a réten.
A vegetáció sokféleségéről több mint 400 növényfaj tanúskodik, az árterületen lévő sűrű erdők fűzfáitól és nyárfáitól kezdve az északi részen lévő százéves tölgyfákon át egész a végtelen nádasok és minden évszakban különböző mocsári vegetáció sokszínűségéig.
A területen az időnket aktívan is eltölthetjük, lehetőség van kerékpározásra, kenuzásra, hajó- és csónaktúrákra, madárlesre, fotószafarira, sétálhatunk a gyalogutakon és tanösvényeken, gasztronómiai és borkülönlegességek körútján. A Kopácsi rét napról napra, évszakról évszakra változik, így minden évszakban különösen érdekes, legyen szó a vízimadarak tavaszi vonulásáról vagy az őszi szarvasbőgésről.
Egyéb látnivalók: Szlavóniai Múzeum, Vízivilág Kiállítás, Művészeti Galéria.
Története
Már az ókorban is jelentős település volt. A rómaiak korában ide építették a Mursa római légiós tábort, amely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a II. század első felében emelték, de a római várost eltörölte a népvándorlás.
Nevét először az 1030 és 1043 között készült jerusálemi itineárium említette, mint kenyérben bővelkedő helységet, ahová hajón keltek át, és erre vonatkozott a keresztes hadjáratokban említett drávai átkelőhely is. 1196-ban nevét Ezeek néven említette egy oklevél. A középkorban többféleképpen írták a nevét: Ösek, Eszek vagy Ezeek.
I. István idején itt vezetett a várakat összekötő hadi út. Ez az út volt az útvonala a szentföldi zarándokoknak és a keresztes hadaknak is.
A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1537-ben itt aratott győzelmet a török a császári seregeken, 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba német telepeseket hoztak, akik a 1945-ig a lakosság többségét alkották.
Eszék vára 1712-ben épült, ma egyike Horvátország legnagyobb erődítményeinek. 1809-ben Eszék szabad királyi város lett. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt.
1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során mintegy 1000 ember esett el.