Beremend
Középkori eredetű település, amely virágkorát a XV. században élte, amikor mezővárosi ranggal bírt. A török időkben lakosai főleg bortermeléssel foglalkoztak.
A XVIII. századi szervezett betelepítéseknek köszönhetően vált többnemzetiségű községgé, a magyarok, horvátok, szerbek és németek együttélésének köszönhetően. A békés együttélést az említett etnikumokhoz köthető három különböző vallás templomai is erősítik.
Beremend Magyarország legdélebbi pontja közelében van a Dráva-mellék keleti peremén. 2006-ban nyílt meg az új határátkelő.
Látnivalók
Beremendi Kristálybarlang
A barlangot, a Nagyharsányi Kristálybarlanghoz hasonlóan bányászat során fedezték fel, de 10 évvel korábban, 1984-ben. A 126 méter magasan nyíló barlang járatait hévizek alakították ki, a barlang alsó járatai a mai napig érintkeznek ezekkel a meleg karsztvizekkel. Legszebb formaelemei a borsókövek, aragonittűk, huntit és a különböző cseppkövek. A járatok aljában lévő üledékben pleisztocén korú emlősök maradványait találták a kutatók (kardfogú tigris, vadjuh, antilop). A 700 méter hosszú, több szintes, fokozottan védett barlang csak a Nemzeti Park engedélyével, szakmai indokok alapján látogatható.
Déli pont
Magyarország legdélibb pontja (földrajzi koordináták: É 45° 47' 37.68", K 18° 25' 9.34") Beremendtől délnyugatra, a Beremendet Kásáddal összekötő út mentén található. Jelzésként itt egy kopjafa áll.
Mendele Ferenc emlékház
Mendele Ferenc Ybl-díjas építész, műemlékvédő, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség egykori igazgatójának szülőháza, melyet 1996-ban avattak fel. Az életművét bemutató kiállítást volt kollégái rendezték be, eredeti bútorok felhasználásával. Az emlékház a strand szomszédságában található.
Strandfürdő
A nagyközség gyönyörű, karsztvizes strandja 3 medencével (1 sport-, 1 tan-, 1 gyermekmedence) várja a fürdőzőket. A beremendi strandfürdő 28 Celsius fokos karsztvize kellemes felüdülést jelent a nyári hőségben.
Megbékélés kápolna
A kápolna azon a kilátóhelyen épült fel, ahonnan a közelmúlt délszláv háborújának menekültjei láthatták, hogy a határ túloldalán lévő falvaik, templomaik miként válnak áldozatává az embertelen pusztításnak. A kápolna egyben emlékhelye a Beremendről és környékéről 1946-ban kitelepítetteknek. Ezen a kilátóhelyen a különböző nemzetiségek és vallási felekezetek az egymás közötti békesség jegyében közösen építették fel ezt az ökumenikus kápolnát.
Kovácsműhely
Az 1800-as évek végén épült, Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A felújítás közel 5 évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt.
Szent Mihály-templom
Az első feljegyzések 1333-ból valók a templomról, de a török megszállás idején teljesen elpusztult. 1719-ben építették föl újra az eredeti helyén. A barokk, rokokó és klasszicista jegyekkel bíró templom búcsúnapját szeptember 29-én tartják.
Szent Rókus kápolna (Beremend külterület)
Katolikus vallási emlékhely a község déli határában, a határátkelő közelében található. Az 1739. évi pestis járvány idején sok ember esett áldozatul annak ellenére, hogy a megyében karantént rendeltek el. A vész elmúltával kápolnát építettek szent Rókus tiszteletére.
Krisztus Mennybemenetele görögkeleti szerb templom
Beremend ortodox temploma barokk stílusban épült a 1735-ben. A helyreállított épület műemlékvédelmet élvez. A főhomlokzatot és a tornyot a XIX. században építették újjá.
Református templom
A ma már műemlék templom 1869-ben épült barokk stílusban.
Adam Dragosavljevic nyelvújító szobra
Az 1800-ban Beremenden született szerb tanító, nyelvész több helyen tanult, a latin és német nyelv területén is jártasságot szerzett.
Barta Lajos mellszobra
Barta Lajos Kistapolcán született 1878-ban. Joghallgató, majd újságíró volt. Első drámáját (Parasztok) 1911-es földosztást követelő mondanivalója miatt a második előadása után betiltották. Irodalompolitikai szerepet vállalat a Tanácsköztársaság idején. 1919 őszétől börtönben volt, ezután Berlinben, majd Bécsben élt. 1956-ban Kossuth-díjat kapott.
Obersovszky Gyula emléktábla
Az író, költő, újságíró 1927. január 1-jén született Pécsen.
Szőlőhegy
Remek kirándulóhely a művelés alól kivont bányaterületek.
I. világháborús emlékmű
Az I. világháború idején 68 beremendi katona vesztette életét. A hősi halottak emlékére fákat ültettek, majd egy kardot ábrázoló emlékművet is emeltek 1930-ban.
Egyéb látnivalók: II. világháborús emlékmű, 1956-os emlékmű, II. világháborús jugoszláv emlékpark.
Szálláshelyek:
Hotel Beremend Rose
- Cím: 7827 Beremend, József Attila u. 12.
- Tel.: +36 30 8645 860
- E-mail: hotel.beremend@yahoo.com
- Web: www.hotelberemendrose.hu
Vendéglátóhelyek:
Zokogó Majom Étterem
- Cím: 7827 Beremend, Kossuth u. 108.
- Tel.: +36 72 474 840
- Tel.: +36 72 474 047
Velence Pizzéria
- Cím: 7827 Beremend, Szabadság tér 6.
- Tel.: +36 30 4994 638
- Web: www.velencepizzeria.sokoldal.hu
Park presszó
- Cím: 7827 Beremend, Bartha L. tér 15.
Túraajánlatok
Beremend környéki kerékpártúrák:
Története
Régészeti leletek bizonyítják, hogy már Kr. e. II. évszázadban is lakott terület volt: Beremend egyik homokbányájából gazdag leletanyagú temető tárult fel. Később a római időkből, a IV. század végéről való egy európai hírű lelet: egy egykori helytartónak, Valerius Dalmatiusnak adományozott bronztábla, aki a mai Beremend határában lévő villájába vonult vissza.
Az első okleveles írás 1281-ben jelent meg, amikor névadója, Beremendi Péter 7 ekényi földjét eladta rokonának. A település a XV. században a Hunyadiak ideje alatt élte virágkorát, amikor mezővárosi ranggal bírt és vásártartási joggal rendelkezvén élénk gazdasági élet alakult ki.
Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a falu elnéptelenedett. Újrabenépesedése az 1700-as évek elején kezdődött. A betelepítést Mária Terézia birodalmi politikájával összhangban az Eszterházy család valósította meg. Ez idő alatt Beremend három nemzetiségű faluvá vált, sok német és szerb került a településre. 1769-ben már volt a faluban iskola. 1910-től telefonvonal és vasút érkezett a községbe.
Az első világháború nem hagyta érintetlenül a falut: 68 beremendi férfi nem tért vissza családjához. Az ő emléküknek 1930-ban állított emlékmű ma is látható Beremend főterén. A háborút lezáró trianoni békediktátum miatt jelentős külterületek kerültek a határ túloldalára.
