Mány

Fehér megye legészakibb pontján, a Zsámbéki-medencében fekszik, Vértes és Gerecse között.

kilátás a kálváriadombról
Kilátás a kálváriadombról

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Kereszt felmagasztalása templom

A római katolikus templomot 1787-ben építtette Batthyány Fülöp, copf stílusban. Ugyanebben az évben szentelték fel. 1824-től lelkészséggel rendelkezik, 1841-től plébánia. 

Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Református templom

1816-ban, klasszicizáló késő barokk stílusban épült.

református templom
Református templom

I. és II. világháborús emlékmű

Az emlékmű csúcsán lévő bronz turulmadarat Melocco Miklós szobrászművész készítette. Az emlékműre a II. világháborúban hősi halált halt orosz, német és magyar katonák nevei is felkerültek. Az NSZK nagykövetség minden évben megkoszorúzta ezt az emléktáblát, mert ez volt az egyetlen hely keleten, ahol megemlékeztek az elesett német katonákról.

I. és II. világháborús emlékmű
I. és II. világháborús emlékmű

Leimen Ház 

A Leimen Házat a helyi német kisebbség működteti. A bajor stílusban kialakított ház egy olyan rendezvényteremmel rendelkezik, amely családi rendezvények, állófogadások, lakodalmak megrendezésére is alkalmas. Mai formáját 1998-ban kapta, a háború előtt üzlet volt, az ötvenes években pedig pártház.

A mányi svábok betelepülésének emlékkeresztje

2013-ban, a svábok betelepülésének 300. évfordulója alkalmából készült el.

betelepülés keresztje
Betelepülés keresztje

Antall József-szobor 

A hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnökét ábrázoló szobrot Domonkos Béla szobrászművész készítette. 1996-ban avatták fel.

Dr. Antall József szobor
Dr. Antall József szobor

Kálváriadomb

A geológiai bemutatóhelynek is alkalmas dombon valamikor kőbánya működött. A domb lovas, kerékpáros és gyalogos túra pihenőhelyének is ajánlott, szép kilátással rendelkezik. A Kálváriadombon kelta illír-kelta (eraviszkusz) temetőt tártak fel.

kálvária
Kálvária

Nándorpusztai Fuchs kúria

Valószínűleg a Bolgár Követség tulajdona volt, akik birtokigazgatási központ céljából emeltethették a XX. században. Az 1930-as és az 1940-es években két család tulajdonlásáról tudni: az egyik a Fuchs család, a másik a Ziegler család. 1945 után a Nándorpusztai Állami Állattenyésztési Kísérleti Gazdaság kapta meg. 1947-ben itt gyűjtötték össze a háborús lovakat. Jelenleg a kúria üresen áll, állapota romlott,  és magántulajdonban van.

Hilbert-Mehlschmidt kastély

A vadászkastély a XVIII. században épült, a Mányhoz tartozó Alsóörsön. Homlokzata neobarokk stílusú.

Kulák kopjafák

A település önkormányzata és Bokodi Sándor állíttatta 2012-ben. Az emlékmű a kommunista diktatúra által meghurcolt gazdáknak állít emléket.

kulák kopjafák
Kulák kopjafák

Pro Vobis Műhely

2002 óta működik. A létesítményben asztalos-, cserepes- és szitanyomó műhely üzemel, amelyben megváltozott munkaképességűek dolgoznak.

Egyéb látnivalók: Nepomuki Szent János-szobor, Ruttkai-féle kert és Felsőörsi kastély, Cigányzenészek emlékoszlopa, kitelepítés emlékköve, kitörés emlékkő, székelykapu, Ady Endre Művelődési Ház.

Cigányzenészek oszlopa
Cigányzenészek oszlopa
székelykapu
Székelykapu
Hársfadombi Általános Iskola
Hársfadombi Általános Iskola

Szolgáltatások

Szállás- és vendéglátóhelyek

Leimen Ház Panzió

Cím: 2065 Mány, Szent István u. 1.
Tel.: +36 20 227 2006
Web: www.hausleimen.uw.hu

Története

Területén már az ókorban is laktak; a múlt században végzett ásatások során illír-kelta temető maradványokra leltek.

Az oklevelek 1082-ben említik először, ekkor Mán alakban, ám az első hiteles okleveles adat csupán 1321-ből való. Ekkor a Mány család tagjai voltak a birtokosok. 1338-1339-ben Mányt elhatárolják a szomszédos Őrstől. 1339-ben a falu a Básztély család birtokában van, majd 1341-ben a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta.

Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, a szomszédos Őrs faluval együtt.

1590-ben a Budai szandzsákban találunk információt a faluról, miszerint Mán, Őrs pusztával képezett egy birtokot. 1591-ben az uradalom birtokosa Poppel Lászlóné Salm Margit. 1611-ben a Poppel család átadja a birtoklási jogot Batthyány Ferencnek. 

1703-tól Fejér vármegyéhez csatolták. Az 1700-as évek közepétől pedig német telepesek érkeztek Mányra. Az első világháborúba - 1918-ban - bevonult 630 mányi fiatal közül 120-an nem tértek vissza.

1922-ben Mányon (és Csabdin) népdalgyűjtő munkát végzett híres zeneszerzőnk, Kodály Zoltán, aki összesen 11 népdalt jegyzett fel itt.

1944-ben az akkori összeírás szerint Mányhoz tartozott: Alsóörspuszta, Esztermajor, Felsőörspuszta, Háromrózsa, Kiseszterpuszta, Körtvélyesmajor, Nádorpuszta, Sajgómajor és Szentjános-szőlőhegy. A települést főként németek és magyarok lakták.

A háborúkban megrongálódott, szinte teljesen elpusztult faluba 1945 első negyedében kezdett visszatérni a lakosság. Ezután fokozatosan kezdett újjáéledni a falu. 1948 áprilisában 26 felvidéki család települt be a faluba.

Kitelepítési emlékkő
Kitelepítési emlékkő