Vértesacsa
A község földjeiről számos olyan lelet került elő, amely a bronzkorból maradt fenn. Ilyen pl. a III., IV. századi római kori temető, a VI., VII. századi avar kori sírok, illetve a VII., VIII. századi avar kori temető.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Kereszt feltalálása templom
A falu legrégebbi, és egyben legjelentősebb építészeti emlékének számít. 1768-1780 között épült. A római katolikus templom szentélye gótikus, a hajó barokk, XVIII. századi. Homlokzatát klasszicista stílusban a XIX. század első felében átépítették.
A templomban XVI. századi Bibliát őriznek.
Református templom
A mai templom 1838-ban épült.
Szent Vendel-szobor
A szobor késő barokk stílusú, 2006-ban állították fel. Hazánkban a XVIII. századra tehető Szent Vendel kultuszának elterjedése. Szent Vendel egy remete volt, aki pásztornak állt, és az állatokkal élte mindennapjait. Az állatokért képes volt elgyalogolni a legjobb mezőkre, illetve a legenda szerint, ahol nem talált vizet állatainak, ott a pásztorbotjával képes volt forrást fakasztani.
A Szent Vendel szobrokat általában a falu végén, az állatokhoz és legelőkhöz közel állítják fel, azért, hogy az megvédje őket a veszélyektől.
Patikamúzeum
A vértesacsai Patikamúzeum a magyar patikatörténet egyik jelentős tagja. A jellegzetes bútorkészlet, a korabeli patikaedények, a mérlegek, lepárló üvegek a XX. század első évtizedeiből valók. A hely különlegessége az, hogy életének utolsó 5 évében itt dolgozott Kazay Endre (gyógyszerész, szakíró, a Gyógyszerészeti Lexikon szerzője). Személyes tárgyaiból emlékszobát rendeztek be.
Gyöngyöskert, Gyógyító völgy
-
Gyöngyöskert, Gyógyító völgy, információs tábla Fotó: funiQ -
Gyöngyöskert, Gyógyító völgy, információs tábla Fotó: funiQ -
Gyöngyöskert, Gyógyító völgy Fotó: funiQ
Egyéb látnivalók: régi vasútállomás épülete, Vértes Natúrpark, Takács-kúria, Alkotóház és galéria, Szent Flórián-, Jó Pásztor-, Szűz Mária-szobrok töredékei az iskola udvarán, Szovjet katonai emlékmű, Bástyafal-maradvány, Kálvária, egykori pálos kúria maradvány pincéje a Kálvária alatt, késő barokk kocsmaépület, tornácos népi lakóház, pincesor, XIX. századi présházak a falu keleti határán, Izraelita temető XIX. sz. végi sírkövekkel, horgásztó, kopjafák, kitelepítési emlékmű.
Szolgáltatások
Szórakozás
Föngyöskert Gyógyító Völgy
- Cím: 8089 Vértesacsa, 0276/27 hrsz.
- Tel.: +36 30 784 9444
- Web: www.fongyoskert.hu
Patikamúzeum, Kazay Endre-emlékszoba
- Cím: Vértesacsa, József A. u. 58
- Tel.: +36 22 353 143
- Web: www.kazay-gyogyszertar.hu
Története
Első említése 1330-ból, első ismert pecsétje pedig 1676-ból való. Hosszú ideig nemesek birtokolták a falut, majd a török lázadások, hódítások alatt egyre jobban elszegényedett.
Újvári Imre volt a település birtokosa, akit 1715-ben meggyilkoltak. Ekkor a falu lakói szolgaságra ítéltettek, majd fokozatosan elmenekültek innen. Helyükre 32 német családot telepítettek be.
1816-tól a falu virágzásnak indult, 1898-ban épült meg a vasútvonal, ekkor létesültek a gazdakörök, a gazdaszövetségek is. 1909 óta népkönyvtár működik a településen.
A második világháborúban Vértesacsán 1944. március 19. és december 23 között táborozott a német katonaság, majd december 24-dikére megérkeztek az orosz csapatok is. Az elvonuló németek felégették az iskolát, a harcok során megsérült a római katolikus templom, illetve a falu malma is.
A háborút követően, 1945-től elkezdődtek a betelepülések.
A településen ma sok egyesület működik, élete pezsgő, programkínálatai színesek.