Dobri

Zala megye délnyugati részén, közel a szlovén határhoz fekszik a község. Mivel Dobri a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, ezért az itt élőknek régebben sok gondot okozott az árvíz, de még manapság, a folyó szabályozása után is okoz nehézségeket.

A helyi lakosok egy része szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkozik, a falu pedig a Zalai Borvidék részét képezi. A térség leggyakoribb szőlője az olaszrizling.

olaszrizling szőlő
Olaszrizling szőlő Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Kereszt-templom A falu római katolikus temploma 1837-ben épült, előtte egy kőkereszt áll.

Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom

Kerka folyó A szomszédos Szlovéniából eredő erek a határ közelében egyesülnek a Kerka folyóvá, amely Vas és Zala megyén keresztül a Murába torkollik. A folyó mentén termékeny réteket találunk. A környék mocsarai és erdői számos védett állatnak és növénynek nyújtanak otthont.

Egyéb látnivalók: I. és II. világháborús emlékmű

I. és II. világháborús emlékmű
I. és II. világháborús emlékmű

Története

Egyes források szerint a település első említése 1307-ből való, eredetét tekintve valószínűleg a szláv "jó" jelentésű szóból ered. Más források szerint pedig az első említés 1408-ból való. Dobri közepén állt „Dobra vára”, a területet ma is így nevezik. Sajnos a középkori források nem elegendőek ahhoz, hogy hasznosítható információt felleljünk a faluról.

Egy török hódoltság idejéből származó forrásból az derül ki, hogy a települést elpusztították a törökök, illetve feljegyzéseket találunk arról is, miszerint a településnek nem volt önálló plébániája.

1930-ig a lakosság nagy szegénységben élt, akkoriban a szőlővel való munkálkodás, illetve az állattenyésztés volt a fő foglalkozás. A közeli olajmezőknek köszönhetően sok férfi munkára lelt az olajiparban, de volt olyan férfi is, aki építő- és vízügyi munkás volt.

A településen élők száma folyton csökkent, jelenleg 200 körülire tehető az ott élők száma.