Söjtör

Söjtör Zala megye 1500 lelkes községe. A település fölött szőlőhegy magasodik, amelyet bortermelő vidéknek minősítettek. Söjtör elsősorban Deák Ferenc szülőhelyeként ismert.

Túraajánlatok

Látnivalók

Deák-ház

Deák Ferenc szülőháza a falu központjában, annak főutcáján őrzi a Deák-család emlékezetét.

A kúriát egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. 1768-ban vásárolta meg Deák Gábor, Deák Ferenc nagyapja. A nemesi kúriává alakított épületet falfestmények, tájképek díszítik. Az épületben kiállítások ismertetik meg az érdeklődőket a korabeli köznemesi életmóddal, a parkot pedig ivókúttal ellátott pihenőhellyé alakították.

Deák-kút

Az egykori Deák-szőlős területén található ma a kút; ezen a környéken tett nagy sétákat egykor Deák Ferenc.

Szent Jakab Apostol templom

A falu egyik fontos nevezetessége a római katolikus templom, itt keresztelték meg Deák Ferencet is. A mai egyhajós, homlokzati tornyos templomot 1756-ban építették, és 1830-ban építették újjá miután egy villámcsapás során leégett. Főoltára rokokó stílusú, stukkószobrokkal díszített, az oltárképek az ismert Dorffmeister István kezét dicsérik és, Szent Jakab megdicsőülését ábrázolják.

Gene-hegyi Szent István király kápolna

A kápolnát 1938-ban, építették, oltárképe Szent Istvánt ábrázolja, Vidóczy Ilona tanító munkája. Érdekesség, hogy a „gene” szó a „genye,” szóból jön, amely gyengét jelent, utalva arra, hogy valójában hegy helyett dombról beszélhetünk csak.

Söjtöri szőlőhegy

A hegy természetes határait a Bükkalja patak kanyargós vonala, a hahóti, pusztamagyaródi, pusztaszentlászlói határ és Litvánalja- és a Tornyos-dűlők jelölik ki.

Története

Söjtör 930-940 éve folyamatosan lakott település (lásd Buza Péter: Söjtör című könyvében). Szent László királyunk 1092. évi törvénykönyve alapján a XII. században feltételezhetően már volt temploma a falunak; borona templom a mai „felső” temető dombján.

Söjtör nevét először 1214-es oklevélben említik először, 1356-ban már templommal rendelkezdő településként hivatkoznak rá.