Kányavár

Az Alsó-Válicka partján fekvő Kányavár nevét a XVII. században épült vára után kapta, korábban Kányafölde volt a település neve. A várból ma már semmi sem látható, a közelében épült őrtorony földsáncai őrzik még a régi idők emlékét, amikor a törökök nem tudták bevenni a kis falu várát. Az egykori megfigyelőtorony maradványa a tiszta vizű Torhai-forrás közelében található.

A nagyjából 100 fős Zala megyei község határában egy motocross-pályát is találunk, amely régen országos versenyek színhelyéül szolgált, ma pedig gyakorlópályaként üzemel.

a Csömödéri Erdei Vasút kisvasút kányavári állomása
A Csömödéri Erdei Vasút kisvasút kányavári állomása Fotó: funiQ

Kányavár a Lenti és Kistolmács között közlekedő Erdei kisvasút egyik állomása. A község közelében halad a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala.

Túraajánlatok

Látnivalók

Torhai-forrás A községtől 1-2 kilométerre találjuk a tiszta vizű Torhai-forrást, amelynek közelében vadászházat és kellemes pihenőhelyet is kialakítottak.

Lakosa-hegy A Páka és Kányavár határában lévő hegyen rendezik meg a Lakosa-hegyi búcsút, amely a helyiek és a környékbeliek egyik kedvelt nyári eseménye.

Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.

Harangláb A község 2000-ben felújított haranglába a Faluház előtt található.

harangláb a Faluház előtt
Harangláb a Faluház előtt Fotó: funiQ

Martin's Cross Camp motocross-pálya Tormafölde, valamint Kányavár határában nemzetközi színvonalú motocross-pálya és egy gyakorló pálya található.

Egyéb látnivalók: I. és II. világháborús emlékmű.

Története

A községet a XV. század első felében még Kányafölde néven említették. A XVII. században, a török megállítására épült vára után kezdték el Kányavárnak nevezni. Ennek az erősségnek az emléke mindössze a település nevében őrződött meg, nyomait már nem lelhetjük fel. A várról azt biztosan tudjuk, hogy téglából épült az 1600-as évek elején az Alsó-Válicka patak mocsaras részén, ugyanekkor egy őrtorony is épült a Torhai-forrás melletti dombra. Ennek a figyelőtoronynak a földsáncai még ma is láthatóak. A mocsaras környezet is közrejátszhatott abban, hogy a támadók nem tudták bevenni a kányavári várat. A török hódoltságot követően a vár és a település jelentősége is csökkent. Az erősségnek mára nyomai sem láthatóak, miután összeomlott, tégláit a környéken lakók széthordták az építkezésekhez.

erre vezet a keskeny nyomtávú erdei kisvasút útja
Erre vezet a keskeny nyomtávú erdei kisvasút útja Fotó: funiQ

Kányafölde település történetéről nem sokat tudunk. 1417-ben első írásos említésekor Kányaföldi Pál lakhelyeként írnak róla, az 1440-es években Kerechényi László, Alsólendva várnagya foglalja el a területet. Valószínűleg a Kerecseny faluból származó Kerechényi György – Kerechényi László egyik leszármazottja – építtette a kányaföldi várkastélyt, amelyet később már csak várként említenek.

Egy érdekes, 1753-ban kelt feljegyzésre bukkantak, amely arról szól, hogy nevezhetik-e Kányaföldét Kányavárnak, ha egyszer nincs is ott vár, csak néhány düledező rom.

Az I. és II. világháború során 26 kányavári lakos veszítette életét, az 1956-os forradalmi események pedig újabb áldozatokat követeltek.

útmenti kereszt
Útmenti kereszt Fotó: funiQ

A településről munkahely hiányában egyre többen vándoroltak el az elmúlt évtizedekben, ma mindössze közel százan lakják a Zala megyei községet, a legtöbben közülük állattartással és mezőgazdasággal foglalkoznak.