Kisrécse
Kisrécse Dél-Zala jellegzetes dombvidékén, Nagykanizsa és Zalakaros között fekszik. A változatos tájon lévő települést völgyben vagy dombon kanyarogó utcák alkotják. Kisrécséhez tartozik a köznyelvben Kendlimajornak nevezett településrész, ami Sándor-majorból illetve Kisrécse Kossuth utcából áll.
Túraajánlatok
Látnivalók
Ludvig Nemzetközi Művésztelep
A művésztelep 1999 óta minden év júniusában kéthetes művésztábort tart, ismert művészek közreműködésével. A tábor kapui mindenki számára nyitottak. A művésztelep ötletadója és házigazdája Ludvig Zoltán festőművész, valamint házigazdája Páli László helyi vállalkozó. A gyönyörű, inspiráló környezetben található művésztelepen évente átlagosan 30-40 professzionális képzőművész fordul meg a világ különböző országaiból. A művésztelep nagy hatással van a térség fejlődésére, belföldi és külföldi turistákat egyaránt ide vonz. Megnyitása óta még a betelepülők száma is nőtt. A műteremben megtekinthető egy állandó kiállítás, ami a művésztelep résztvevőinek munkáit mutatja be.
2006 óta művészeti kurzusokon is részt vehetnek az alkotni vágyók a Művészeti Szabadiskolában (Akadémia), ahol profi képzőművészek segítik őket a kibontakozásban. Kétévente egy egyhetes téli tábort is tartanak, ami szintén nagy közönséget mozgat meg. A meghívottak gyakran más művészetek jeles képviselői is vannak, például filmművészek, együttesek, énekesek. A jazznek például fontos szerepet szántak, és az ezzel kapcsolatos programok mindig nagy sikert arattak.
Czinki Nosztalgia Parasztudvar
A Czinki udvarház Európa egyik legszebb üdülőudvara, itt kapnak helyez az óvodásoknak szervezett „életmód táborok”. A folyamatosan fejlődő intézménynek fontos szerepe van a régió turizmusában.
Az udvart öt régi parasztház és két antik bútorzatú apartman alkotja. A huszonnégy férőhely mellett egy különleges hatszemélyes „szénahotel” is igénybe vehető. Biogazdaság, borospince, különböző haszon- és háziállatok, szauna, Czinki Ortrun kiállítása, Parasztmúzeum, Egérfogó Múzeum és csodálatos környezet várja az idelátogatókat.
A programkínálatuk is rendkívül sokszínű: lovaskocsikázás, lovasoktatás, íjászat, kemencézés, állatsimogató, kertészkedés, állatgondozás, túrázás, traktorozás. Ezen kívül gőzmozdonyos kirándulásokon is részt lehet venni.
Története
Az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint a település már az őskorban is lakott volt. Kisrécsét írásban először 1263-ban említették Récse néven. A Kis Rétse elnevezés jóval később, 1790-ben bukkan fel, és a gyepűvonal árkaival hozható összefüggésbe. A Rétse szó szláv eredetű, jelentése árok. A 14-15. században kisnemesi birtokok voltak ezen a területen.
A település a török hódoltság idején Kanizsa közelsége miatt sokat szenvedett. 1566-ban az oszmánok, majd a falu újjáépítése után 1600-ban a törökök is felégették. Valószínűleg ezzel van összefüggésben, hogy 1683-ig neve fel sem bukkan a forrásokban.
1750-ben mindösszesen 5 család lakta. A falun kívül volt egy templom, ide temetkeztek. 1770-ben a lakosok száma 54 fő, ebből 26-an fizettek adót. A 19. század második felében 225 holdnyi birtok tulajdonosa lett Kend Imre, aki korszerű gazdaságot szeretett volna megvalósítani. Az ő nevéhez fűződik Sándor-major - ami Kisrécse Kossuth utcát takarja - megépítése, amit szintén Kisrécséhez csatoltak. 1910-ben 343 lakosa volt, ebből 232 fő tudott olvasni és írni. 1935 után fejlődésnek indult a terület, a bevételek főleg állattenyésztésből és a földművelésből származtak. A ’40-es évek után a falu lakossága folyamatosan csökkent.
A ’60-as években sokan elvándoroltak a településről, sokan a közeli Nagyrécsére illetve Nagykanizsára. Mára a tendencia megfordult, és a település városhoz való közelsége miatt ide költöznek ki többen.