Felsőrajk

Felsőrajk Zala megyei kistelepülés a Principális csatorna völgyében, a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Keszthely háromszögben helyezkedik el. Mindhárom várostól 25-30 kilométer távolságban. A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá.

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Anna Templom

A település fontos építészeti értéke az eredetileg a XVI. században épült római katolikus Szent Anna templom. Az eredeti, zsúpfedeles épületet a török támadások során lerombolták, helyére 1878-80 között historizáló stílusú, egyhajós, félköríves, szentélyzáródású templomot építettek. Hajója csehsüveg boltozatos, szentélye pedig dongaboltozatú. Orgonája 1890-ben készült, Országh Sándor munkája. A templom körüli temetőben megtekinthető egy Nepomuki Szent János-szobor, az I. Világháborús emlékmű, valamint Cser Károly szobrászművész "Szuronyos katona" című alkotása is. A település híres lakosának, az 1848-49-es szabadságharcot támogató Rajki Zsigmond emlékére 16 hársfát ültettek a sírkertben.

Szent Anna-templom
Szent Anna-templom

Vár

1997-ben kezdték el újjáépíteni a hajdani rajki vár épületének mását és a címer makettjét. A másfél évig épített vár köré árkot húztak, s az abból kiemelt földből készült az épület fala. Négy sarkán figyelő őrtorony található, kapuján belépni egy felhúzható fahídon keresztül lehet. A belsejében lévő előadótér és az 500 férőhelyes nézőtér gyakori helyszíne a rajki kulturális és színházi előadásoknak.

Természeti értékek

A környező természet szépsége és az Öreg-hegy vonzereje a települést kedvelt kirándulóhellyé tették.

Érdekes még a nemrég létrejött tó. A nagy kiterjedésű vízfelület mellett gazdag a növényzet és már meg is jelentek a vízimadarak, akik fészekrakó helyként használják a tó környezetét.

Rendezvények

Nagy népszerűségnek örvend az évente megrendezett falunap, ahol színes programokkal várják az érdeklődőket, mint például a főzőverseny, szkandermérkőzés, focimeccs.

Története

Felsőrajk területén már a honfoglalás előtt is laktak emberek, ásatások során régészek egy avar kori temetőt tártak fel . A település neve Rayk alakban olvasható először 1019-ben a zalavári Apátság alapító okiratában, amely 1483-ban már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkan fel. A Rajk egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. Ezt a nevet egy család viselte, amely a XII. századtól a XIX. századig élt itt és rendelkezett hatalmas földbirtokokkal.

A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigeten élt, amelyeken nehéz volt átkelni, emiatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt. A népesség hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.

Itt építették az ország első Szent Erzsébet-templomát közvetlenül az 1240-41-es tatárjárás után, de a fából készült épület  elpusztult. A XVI. században épített végvár romjai megtalálhatók a településen, ennek helyét ma is Várhelynek nevezik az itt élők.

A község a 80-as évektől rohamos fejlődésnek indult, sok épületét felújították, közintézményeit korszerűsítették. Egységes faluképének és gondozott zöldterületeinek köszönhetően Felsőrajk 1996-tól három alkalommal kapta meg a Virágos Magyarországért verseny díját.

 (forrás: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása)