Csömödér

A Zalai-dombság egyik völgyének peremén, a Cserta-patak jobb oldalán terül el ez a kis település. Csömödér a Lentitől Kistolmácsig haladó erdei kisvasút egyik állomása. Egészen a rendszerváltásig Csömödér életében is meghatározó volt a közeli kőolajmező, azóta a falu főleg turisztikai arculatát igyekszik erősíteni.

Túraajánlatok

Látnivalók

Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.

csömödéri végállomás
Csömödéri végállomás Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Horgásztó Az Iklódbördőce és Csömödér határán húzódó víztározót 1967-ben alakították ki. A nyugodt, hangulatos környezetben fekvő tóból legalább 8 féle halat kifoghatunk.

Művelődési Ház A Fő utcán álló Művelődési házban született Kővágó József, aki 1945-47 között Budapest főpolgármestere volt. Az épület falán emléktábla őrzi a politikus nevét.

Egyéb látnivalók: Községi pihenőpark (búbos kemence, tűzrakóhely, esőbeálló, padok), világháborús emlékmű.

Története

A község területe régóta lakott, közelében újkőkori és római kori leleteket ástak ki. Csömödért először 1324-ben említik történeti forrásaink.

Miután a törökök 1600-ban elfoglalták Kanizsát, a környék falvainak, így Csömödérnek is adóznia kellett a királynak, a földesúrnak és a törököknek is. A sanyarú évszázad után 1719-ben az Erdődy és az Esterházy családok tulajdonába kerül a terület. Ez a század a falu újjáépítésével és lassú fejlődésével telik, utolsó harmadára már 248-an lakják.

Az 1848-as szabadságharc során 8 helyi lakos állt be honvédnek, és a falu a környék többi településével összefogva megtagadta a földjeik utáni adók fizetését. A XIX. század végén az Erdődy család eladta itteni birtokait.

A XX. század elején fellendült a falu fejlődése: megépült az Ukk-Csáktornya vasútvonal, a gőzfűrésztelep és az azt kiszolgáló erdei vasútvonal. Ez számos új munkahelyet teremtett a helyieknek. Tovább fokozta a gazdaságot a közeli kőolajmező megtalálása, amely kitermeléséhez az erdei vasutat is igénybe vették. A változások háttérbe szorították a falu mezőgazdasági jellegét, és egészen a rendszerváltásig az olajipar volt a meghatározó a falu gazdaságában. Napjainkban turisztikai fejlesztésekkel és programokkal igyekeznek vonzó célponttá tenni a települést.