Abádszalók
A város a Tisza-tó partján, a Nagykunság nyugati határán fekszik, jelenleg lakosainak száma valamivel több mint 5000. Abádszalók mint a Tisza-tó egyik legnagyobb és turisztikai szempontból legjelentősebb települése igazi turistaparadicsom. A tó és a természet közelsége adja meg az idelátogatóknak a pihenés és a gondtalan kikapcsolódás örömét. Abádszalók ezen kívül olyan különlegességeknek ad otthont, mint a Babamúzeum vagy a híres, itt készülő vert csipke.
-
Park a II. világháborús emlékmű körül Fotó: funiQ -
Egyesítési emlékmű - Abád és Tiszaszalók egyesítésének emlékére Fotó: funiQ -
Malom Fogadó Fotó: funiQ -
Abádszalóki Csipkeverők Háza Fotó: funiQ
Látnivalók
A település a Tisza-tó idegenforgalmi központja és a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták kedvelt célpontjává.
Az "Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjaival már évek óta a helyi lakosság és az idelátogató turisták szabadidejének tartalmas eltöltését szolgálja.
A fürdőzés, a kerékpártúrák, és egyéb programok mellett a tó szigetekkel tarkított területén csónakkirándulások, hajókirándulások, vezetett vízitúrák során szerezhetnek új élményeket a vízi kalandra vágyók.
A kiépített strandon minden megtalálható: óriáscsúszda, vízisportszer kölcsönzők, kijelölt jet-ski pályák, hiszen a motoros vízijárművek használata is megengedett. A tó közelében hárommedencés melegített vizű strandfürdő hátsugármasszázs, testmasszázs szolgáltatásokkal áll az idelátogatók rendelkezésére.
Abádszalók néhány nevezetes épülettel is büszkélkedhet, mint a Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom és a két református templom. A településnek Tiszaszalók és Tiszaabád egyesülése miatt van két református temploma.
-
Abádi református templom Fotó: funiQ -
Szalóki református templom Fotó: funiQ -
Szent Kereszt felmagasztalása-templom Fotó: funiQ -
Szent Kereszt felmagasztalása-templom Fotó: funiQ
Az Abádszalók közeli tájon több mint százötven madárfajt azonosítottak. A természeti értékek közül kiemelkedik a védett természetvédelmi területen található abádi partifecsketelep.
Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes.
Tisza-tó Riviera Vízisport Az abádszalóki strandon lehetőség nyílik a motorcsónakkal vontatott vízisportok kipróbálására. Ezen kívül van még itt jetski, hajótúra, és még sok más izgalmas szolgáltatás.
Története
Az Alföldnek ez a vidéke már az újkőkortól lakott volt, a népvándorlás korából pedig gazdag leletanyag is felszínre került (jazig és szarmata). Abádszalók az egykori Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre. Abádszalók "abádi" része református vallású volt, a "szalóki" rész pedig katolikus. 1849-től a két településrész többször is egyesült majd szétvált, míg végleges egyesülésre 1896-ban került sor. Először Anonymus említi a mai Abádszalók települést, Abád néven, mint Thonuzaba besenyővezér birtokát és mint fontos tiszai átkelőhelyet. A legenda szerint I. (Szent) István Thonuzabat feleségével együtt a révnél élve eltemettette, mivel nem akart megkeresztelkedni. Abádszalók másik elődjének, Szalók falunak a neve török eredetű és minden bizonnyal a honfoglalás kori Szalók (Zaluch) személy- és nemzetiségnévből alakulhatott ki.
Abádszalók már 1271-től sűrűn előfordul az oklevelekben. Történelmének sötét fejezetére utal, hogy 1703-ban már nem is említik faluként bár 1697-ig folyamatosan lakott hely volt. A pusztulás után kb. 1717-től indult meg újra az élet Abádszalók településén. Abádszalók történelme során mindig mezőgazdasági jellegű gazdasággal rendelkezett, az ipar kialakulásának nem voltak meg a feltételei, bár ennek ellenére 1740-ben Orczy László 44 német iparoscsaládot telepített Abádszalók környékére. Leszármazottaik, már magyarként ma is itt élnek, és sokan közülük folytatják őseik egykori mesterségét. A gyékényszövéshez és a kosárfonáshoz a Tisza bőségesen biztosított gyékényt és nádat. A halasi csipkeház segítségével pedig sokan tanulták meg a csipkeverés mesterségét, ami még 40-50 évvel ezelőtt is fontos megélhetési lehetőségnek számított. Abádszalók ma is több népi iparművész alkotó és lakóhelye.