Vizsoly
A település a Hernád bal partján, Vilmány és Hernádcéce között található.
Túraajánlatok
A felhagyott vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhelyként tekinthető meg. A földtörténet harmadidőszakában (miocén) a vulkáni működés idején riolittufa került a felszínre, amely később kőzetté alakult. A vulkáni utóműködés során, tölcséreket kialakítva forró gőzök, gázok törtek a felszínre.
Felfelé áramolva a tölcsérek mentén állandó mozgásban tartották a törmelék anyagát, így lecsiszolt, lekerekített szemcsés anyagot alakítottak ki, amely jól elkülöníthető a tufa kőzettől. A jól faragható tufát évszázadokon át falazóanyagként hasznosították.
Vizsoly a kezdőpontja a Boldogkőváralján át Gibártra vezető Kék hullám tanösvénynek.
Látnivalók
A műemlék ref. templom a XIII. sz. elején épült román stílusban (szentély), majd a XIV. sz.-ban gótikus stílusban hozzáépítettek (szélesebb hajó, torony). A templombelsőben értékes, XIII–XIV–XV. sz.-i falképek láthatók: az apszisban Krisztus születése és a Háromkirályok, a hajó újabb részének É-i falán fent a Szent László-legenda, lent kálvária jelenet. A K-i falon az angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása és egyéb bibliai jelenet figyelhető meg. A barokk, díszes fa koronájú szószék 1792-ből való. A templomban látogatási idő alatt tekinthető meg a Vizsolyi Biblia egyik példánya.
A r. k. templom 1799-ben épült késő barokk stílusban, berendezése is ebből az időből való. A főoltárkép 1887-ben készült, Hegedűs István munkája.
A község görög katolikus templomát is a XVIII. sz. végén emelték, ugyancsak késő barokk stílusban, klasszicista berendezése viszont a XIX. sz. első feléből származik.
Ugyancsak a XVIII. sz.-ból származik a műemlék jellegű magtár.
Története
A község írásos emlékek szerint már 1212-ben a királynéi birtok ispánsági központja volt, tíz német telepesfalu tartozott hozzá. 1323–26 között megyegyűléseket is tartottak itt. A fontos, É felé tartó kereskedelmi útvonal mellett fekvő település a XV. század közepén már mezőváros volt.
A XVI. század végén akkori földesura, Báthory István országbíró a korabeli Magyarország egyik legjelentősebb nyomdáját telepítette ide. Itt nyomták ki 1590-ben a gönci református prédikátor, Károli Gáspár által magyarra fordított bibliát, amelyet a mai napig Vizsolyi Bibliaként emlegetnek.
A nyomda a református templom közelében álló, ún. Mágocsy-kúria épületében működött (ma Nyomdatörténeti Kiállítás, Öreg Nyomdász vendéglő, tel.: 20/253-5560, www.vizsolyvendeg.hu). (Más forrásmunkák szerint a templom sekrestyéjéhez ragasztott kis épületben – ami ma már nincs meg – volt a nyomda).