Veszprém
A város a Bakony hegység erdővel borított lejtői és a Balaton napsütötte felvidéke között egy dolomitfennsíkon fekszik, ahol a Séd patak mély szurdokvölgyeket vágott, és dombokká szabdalta a tájat. Így Veszprém a „Bakony fővárosa”. Ez a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött.
Veszprém a királynék városa, fesztiválok otthona a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál. Sok út vezet ide: a történelmi és kulturális örökség útja, az aktív feltöltődés útja, a kulináris élvezetek útja, és ide jutunk a Balaton és a Bakony felől vezető utakon is.

-
Panorámakép a várról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Légi fotó a városról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szentháromság-szobor, háttérben balra a Szent István király-templommal, jobbra a Szent Mihály székesegyházzal Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Panoráma Fotó: funiQ -
Az Érseki palota a Szentháromság-szobrot díszítő néhány alakkal az előtérben Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szent István és Boldog Gizella szobra Fotó: funiQ -
Tűztorony Fotó: funiQ
A mai Veszprém jelképei a történelmi örökségen kívül az 1938-ban épült Völgyhíd, a kapuit 1958-ban megnyitó Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, az 1949-ben megalapított Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma Pannon Egyetem), amelynek köszönhetően a város napjainkra iskolavárossá, egyetemi várossá fejlődött. Veszprém 1990-óta megyei jogú város.
Meghitt, kisvárosi hangulata, dombos-lejtős változatos felszíne, szűk utcácskái, ódon épületei ideális helyszínt és díszletet nyújtanak a város változatos programjaihoz, sokszínű fesztiváljaihoz.
A 64 000 lakosú település 7 dombra (Várhegy, Benedek-hegy, Cser-hát, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Galya-domb, Kálvária-domb) épült.

Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Keleti körtúra a Balaton északi partján (59 km)
- Kerékpártúra a Bakonyalja felfedezetlen tájain (Veszprém - Litér)
- Királynék nyomában (Veszprém - Alsóörs, 42 km)

Látnivalók
Legfontosabb látnivalója a Vár, amely távolról nézve elszigeteltségében magasodik a város fölé. Főutcáján végigsétálva az uralkodó barokk stílusjegyek mellett román, gót, copf, rokokó és klasszicista elemek is megtalálhatók.

-
Légi fotó Veszprém váráról és környékéről Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szent István és Gizella királynő szobra Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szentháromság-szobor a Szent Mihály-székesegyház előtt Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
A Vár utca látképe: elől a Szent Imre-templom (volt piarista templom) hátrébb a ferences Szent István király templom látható Fotó: funiQ -
Panoráma a várfalról Fotó: funiQ -
Vár utca, balra a Szent István király-templom, jobbra a Szent Mihály székesegyház Fotó: funiQ -
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a Tejfalussy-házban Fotó: funiQ -
Az Érseki palota előtti tér a Szentháromság szoborral Fotó: funiQ -
Óváros Fotó: Wikimédia Commons CC0 -
Vár utca, háttérben a Szent Imre-templom tornyával Fotó: funiQ
A copf stílusú Pósa-ház, a felújított új városháza, az 1814-ben épített Fecskendőház, a Kisgaléria, a – Vármúzeumot magába foglaló – Hősök kapuja lenyűgöző látványt nyújt. A Művészetek Házának otthont adó barokk Simoga-ház, a Dubniczay-ház, a hajdani, gótikus királyi palota helyére épített barokk érseki palota gyönyörködteti a látogatót. Megcsodálhatók a XIII. században épített Gizella-kápolna bizánci freskói, az 1957-ben feltárt Szent György-kápolna épületmaradványai, valamint a Vetési Albert püspök által 1467-ben állíttatott „Vetési-kő” reneszánsz stílusjegyei.

A Szent István és Gizella által építtetett ősi román székesegyház a török időkben elpusztult, 1723-ban barokk stílusban helyreállították, majd 1907–1910 között neoromán stílusban átépítették. A ferences rendház ebédlője barokk pompát mutat, a mellette levő Tejfalussy-ház – Gizella Királyné Múzeum –, az egyházművészet kincseinek ad otthont. A Dravecz-ház 1769–1775, míg a Körmendy-ház 1701–1725 között épült. A várat és a várost számtalan, különböző korból származó szobor, valamint emléktábla díszíti. Az utcát a Bástya-kilátó zárja le Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrával, ahonnan hangulatos kilátás nyílik a völgyhídra és a városra.

A váron kívül számtalan nevezetes épület található a városban. Láthatók a Szent Katalin, valamint a Veszprém-völgyi görög apácák kolostorának romjai, templomok, a városi művelődési központ, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, az 1908‑ban épített színház, az 1925‑ben avatott Laczkó Dezső Múzeum új épülete, az 1935‑ben létrehozott Bakonyi Ház.
A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém megyéről szól a világnak és a világról szól a Veszprém megyeieknek. A Bakonyi Házban szabadtéri néprajzi kiállításon ismerkedhetünk meg a vidékre jellemző paraszti kultúrával. A Csikász Galéria kortárs művészek, alkotók időszakos kiállításainak, illetve kortárs képzőművészeti tárlatoknak ad otthont. A Dubniczay Palotában a László Károly gyűjteményt, nézhetjük meg. A Vass-gyűjteményben pedig megtalálhatóak a magyar mesterek és az európai absztrakció legnagyobbjainak alkotásai. A Szaléziánumban betekinthetünk a ház egykori egyházi lakóinak mindennapjaiba.

A veszprémi vár tövében húzódó Kolostorok és kertek elnevezésű séta- és kerékpárútvonalon megpihenhetünk a túra közben: A Veszprémvölgyben sétálva gyönyörködhetünk a vadregényes táj szépségében, amely minden évszakban más arcát mutatja meg. Időutazást tehetünk a város ezer éves múltjába az út egyes állomásain. A Jezsuita templomban egész évben számos rendezvényt is tartanak. A Betekints-völgyben pedig különleges sörök mellett élvezhetjük a kisszínpadi produkciókat. A dísztó mellett piknikezhetünk, a vendéglátóhelyeken energiával töltődhetünk fel. A gyermekek kedvelt helye a három tematikus játszótér.
A Bakony és Balaton térség egyik gyöngyszeme a Veszprémi Állatkert, Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje: olyan állatok láthatók itt, mint az egzotikus élőhelyről származó nagymacskák, kamcsatkai medvék madagaszkári félmajmok, ormányos medvék, és az elragadó kis panda. Az érdekes állatok megtekintése mellett látványetetések, állatsimogató és rendezvények színesítik az állatkert kínálatát. A Kölyökdzsungel játszóházban kedvükre kalandozhatnak a gyermekek, a Böbe majom tanodájában nyári táborokat, foglalkozásokat szerveznek nekik.

Gizella királyné kilátó Az alapoktól újjáépített, horganyzott acélból készült Gizella királyné kilátó 22 méter magas, 7 szintes és 51 tonna össztömegű. A hetedik, egyben legmagasabb kilátószintje 17,5 méter magasan van, innen egyedülálló körpanoráma nyílik, belátható az egész város és a környék.

Csatár-hegyi kilátó Veszprémtől nyugatra fekszik a 375 méter magas Csatár-hegy, amelynek csúcsán a kilátó áll. A ma látható 3 szintes, közel 12 méteres kilátó kilátószintje nagyjából 9 méter magasságban van, innen rálátni Veszprémre, a környező erdőkre, Márkóra, a Séd-völgyre és Nagyvázsonyra is.
Gulya-dombi kis kilátó Veszprémtől nyugatra magasodik a Gulya-domb, aminek északi oldalán a faszerkezetű kis kilátót találjuk. Az egyszintes, fa építményre kisgyerekkel is felmászhatunk, ugyanis csak egy lépcsősort kell legyűrni a kilátószintig, ahonnan jól látható Veszprém belvárosa, színes háztetői és a híres Viadukt.
Jutas vitéz-kilátó A 6,15 méter magas kilátó különlegessége, hogy alaprajza a Fibonacci-számsort, más néven az "isteni arányt" ábrázolja. A kilátóból szép kilátás nyílik az Aranyos-völgyre, a mögötte elterülő városra és a Várra, valamint a Bakony vonulataira.
Története
A környék ősidők óta lakott, a honfoglaló magyarok 900 körül érkeztek ide, Fehérvár és Esztergom mellett jelentős központ, fejedelmi szálláshely. Itt alapították az első magyarországi püspökséget – Szent István és felesége, Bajor Gizella – a Szent Mihály-székesegyházat, a Veszprém-völgyi görög apácák kolostorát, ahol a koronázási palást is készült. A paláston – a hagyomány szerint – a királyné is dolgozott. Ettől az időszaktól kezdve lett Veszprém a királynék városa, ami azt jelentette, hogy a veszprémi püspök joga volt a királynék koronázása.

-
Viadukt Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
A Pannon Egyetem "B" épülete Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szent Anna-kápolna Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Eötvös Károly Megyei Könyvtár Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Petőfi, a vándorszínész Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Légi felvétel Veszprémről Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
A Szent László-templom és környezete légi felvételen Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Légi fotó a városról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Szent Imre herceg-szobor Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Osztott forma és Áttört forma című szobrok a Tűztorony belső udvarában Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Laczkó Dezső-szobor Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Óváros Vendéglő Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Megyeháza Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Mackó Cukrászda és Snack Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Nagy bánat című szobor Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Három Grácia csobogó Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Centenáriumi ivókút Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Gizella udvar, balra a Fortuna kút hátulja látható Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Korsós lány-szobor, amit sokan Zsuzsi-szoborként ismernek Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. © -
Elefánt étterem Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
Létéről régészeti ásatások bizonyítják (avar, frank, szláv sírok feltárása), hogy már a honfoglalás előtt lakott település volt. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 900 nyarán érkeztek a veszprémi Várhegy alá, és foglalták el a várat. A város nevének eredetére több magyarázat is létezik: Besprim, a régi szláv nyelveken bevehetetlent jelentett; más vélemény szerint személynév volt, makacs, önfejű jelentéssel. A honfoglalás után fél évszázaddal az Árpád-házi uralkodó család vette tulajdonába. Itt alapították (997-ben) az első magyarországi püspökséget. István király és felesége, Gizella királyné nevéhez fűződik a Szent Mihály-székesegyház létrehozása, és valószínűleg ők alapították a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol a magyar koronázási palástot varrták. Ettől az időszaktól lett Veszprém a "királynék városa", így a magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték, és a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása. A középkori Veszprém virágkora a XIII. század végéig tartott, amikor a várost Csák Péter hadaival felégette.

-
Mondolat emléktábla Fotó: funiQ -
Verancsics Faustus domborműves emléktáblája Fotó: funiQ -
Címer az Érseki palota homlokzatán Fotó: funiQ -
Szent Imre herceg-szobra Fotó: funiQ -
Tábla a Gizella Királyné Múzeum falán Fotó: funiQ -
A Szent Mihály székesegyház bejárata Fotó: funiQ -
Piarista rendház Fotó: funiQ -
Panorámakép a református templom tornyával Fotó: funiQ -
Tűztorony Fotó: funiQ -
Tűztorony Fotó: funiQ -
Szent István kovácsoltvas felirat Fotó: funiQ -
Tűztorony Fotó: funiQ -
A Városháza az előtte lévő térrel, háttérben a Tűztoronnyal Fotó: funiQ -
Pósa-ház Fotó: funiQ -
Millenniumi emlékmű, háttérben a Pósa-házzal Fotó: funiQ -
Lakóház az Óváros téren Fotó: funiQ -
Piarista gimnázium Fotó: funiQ -
Korsós leány (a köznyelvben Zsuzsi-szobor, R. Kiss Lenke alkotása, 1961) Fotó: funiQ -
Petőfi Színház Fotó: - Wikimédia Commons CC-BY-SA -
Házrészlet Fotó: funiQ
Második fénykorát Mátyás király idején élte. Ebben az időben tette Veszprémet kulturális központtá a nagy műveltségű reneszánsz főpap, Vetési Albert püspök, majd ifj. Vitéz János főpap. A török seregek 1552-ben foglalták el a várat, kiűzésük után a császári csapatok lerombolták a város erődítményeit. A történelmi városkép zömmel a XVIII. század közepén alakult ki, híres vásárok és neves kézműipari termékek növelték a város hírét.