Vásárosnamény
Vásárosnaményt hagyományosan a Bereg fővárosának tartják, a város Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál fekszik.
A három településrész: Vásárosnamény, Vitka és Gergelyiugornya összeolvadásából létrejött várost a Tisza két részre osztja. A bal parton van a régi Namény és Vitka, a jobb parton az üdülőterületéről ismert Gergelyiugornya.
Története
A rege szerint midőn Árpád honfoglaló seregével Munkács vidékére ért kémlelő csapatokat küldött szét a környékre név szerint délnyugatnak a Tisza felé Zoárd kapitányt, ki Jándnál a folyóhoz érvén lovascsapatát e szavakkal biztatta: „Ugorj no!” – mely helyen később a mai Ugornya falu keletkezett Átmenvén pedig a folyón, midőn annak túlsó partján kiszállott, e vezényszóval: „No menj!” indítá tovább a Nyír felé, hol azután a mai Namény alakult. E táj, s a Szatmár, Bihar és Szabolcs megyékbe elfoglalt terület pedig Zoárdnak jutott osztályrészül, melyről később az Endrédy és Szepessy családra öröklődött, nevezetesen Beregben Jánd, Gulács, Barabás és más helységek.
Vitkán ma is említett – szájhagyomány szerinti – rege, hogy a település nem a mai helyé, hanem a Szamos folyó közelében volt, s akkor Szamosszopoly volt neve. Az árvizek gyakorta károsították, s hűséges lakói mindig újjáépítették. Egy ilyen pusztulás után a falu Vitkay nevezetű földesura ajánlotta, hogy települjenek át védettebb, magasabb fekvésű területre, mely az akkori falutól távolabb helyezkedett el. A falu lakói a tanácsot elfogadták, új helyen építkeztek, s hálából falujukat Vitka-nak nevezték el.
Namény 1214-ben tűnik fel, amikor a Hontpázmány nembeli Sebös falujából való Pósát erőszakos pénzlopással vádolják.
Vásárosnamény már az 1333. évi pápai tizedek rovatában lelkészségi helyül említtetik, Péter nevű papja 4 garasnyi adót fizetett a pápának. Akkor Namen néven íratott, ami német eredetre mutat. E lelkészség akkor a szatmári főesperességhez tartozott, valamint maga Namény is Szatmár vármegyéhez, honnan később Bereg vármegyéhez csatolták.
A XIV. században már a Lónyai család birtokában volt Naméy. 1418-ban Zsigmond király Lónyai Ferenc fiának Györgynek kiváltságot adott, hogy Naményban évi, heti vásárokat tarthasson. Ez időben a Lónyai családdal rokon Naményi család is lakott itt, kiknek fiai birtokviszályban voltak egymással.
1418-tól rendelkezett vásártartási joggal. 1494-ben Hollós János herceg itten intézett levelet a munkácsi várnagyokhoz, Naményt mezővárosnak mondja, innen ered nevében a „vásáros” jelző.
A feudális birtokviszonyok béklyójában sínylődő emberek lakta vidék volt Bereg, s benne Vásárosnamény is. A kizsákmányolás, a terror folytonos növekedése sokakat közülük szökésre késztetett. Szökött is aki tudott, a szolgaság elviselhetetlen terhei elől menekülőket befogadta az irdatlan Bereg-erdő, meg azon túl a többiek. A földönfutók itt-ott csapatokba verődtek, portyáztak s élelmezésükről maguk gondoskodtak. Ők voltak a szegénylegények. Már az 1677. július 21-én Munkácson tartott megyei közgyűlés elhatározta Buday Ferenc szolgabíró jelentése folytán, hogy a Tisza partján fekvő Gergelyiugornya 70, és Namény 25 forintot fizessen büntetésül azért, mert a kóborló és portyázó rablókat jókor be nem jelentették. A növekvő elégedetlenség II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához vezetett, s e vidék is harci események színtere lett. A fejedelem maga is többször járt e tájon: Olcsván, Naményban, Vaján.
A Beregi Tiszahát elsőként csatlakozott 1703-ban a szabadságharchoz. A vezérlő fejedelem Naményban adta ki a nemeseket hadba hívó „Naményi Pátens”-t.
Látnivalók
A belváros jellegzetes épülete a műemlék református templom, amely a középkori templom maradványaira épült.
A város kiemelkedő látványossága a tájegység páratlan régészeti, néprajzi értékeit és történetét bemutató Beregi Múzeum. A turisták által is elismert gyűjteménynek 2007-től a csodálatosan felújított Tomcsányi Kastély ad otthont. A kastély illetve a hozzá tartozó birtok már a 16. sz-ban a Lónyay család tulajdona volt, s a 19. század közepén leányágon öröklődve került Vladár Kristófné Lónyay Ilona, majd unokája Vladár Erzsébet s férje Tomcsányi Vilmos Pál tulajdonába. Innen az épületnek ma is használatos Tomcsányi kastély neve.
Egy kellemes városnéző sétát követően betérhetünk a helyi éttermek egyikébe, ahol megismerhetjük a szatmár-beregi táj ételkülönlegességeit. A nap végén megfáradt utazót igényeinek megfelelő szálláshelyek várják, hiszen a város vendégfogadási kapacitása megyei viszonylatban kiemelkedő: háromcsillagos szállodák, panziók, kempingek, falusi-és magánszállások, sőt Tisza-parti faházak is várják az ideérkezőket.
Vásárosnamény igazi vonzerejét a vizek jelentik. A selymes homokfövenyű gergelyiugornyai tiszai szabadstrand turisták tízezreit vonzza évente, de kedvelt kikötőhelye a vízitúrázóknak is. Az érintetlen természet szépségét, a Tisza-Szamos torkolatának festői látványát sétahajóról is felfedezhetjük. A parton a napközbeni fürdőzés mellett lehetőség nyílik vízi és vízparti sportok űzésére, az esti órákban pedig a szabadtéri színpadon megrendezett szórakoztató és könnyűzenei műsorok megtekintésére.
A tiszai szabadstrandtól néhány száz méterre található az Atlantika Vizividámpark. Csúszdaparkja és termálmedencéje egész napos kikapcsolódást kínál a család minden tagjának. Májustól-szeptemberig 3 Anakondacsúszda, 2 Shuttle csúszda, hullámmedence, termálmedence, két hidromasszázs-medence, úszómedence, a hozzá tartozó csúszdák és a mindennapos fókashow kellemes kikapcsolódást biztosítanak a fürdőzők számára. Hétvégeken éjszakai fürdőzésre is lehetőség nyílik.
A Kraszna folyó partján 2008-ban épült Szilva Termál- és Wellness Fürdő egész évben várja vendégeit. Az épület 3 fedett és egy nyitott medencével rendelkezik, a regenerálódni vágyók kipróbálhatják a pezsgőfürdőt, szaunákat, vagy a különböző masszázsokat, illetve használhatják a kondi termet is. A 700 méteres mélységből felszínre törő 45 °C-os alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz jótékonyan segíti az emésztőszervi betegségek gyógyulását, de az ízületi és krónikus nőgyógyászati megbetegedések kezelésére, rekreációs célra is ajánlják.
Külön említést érdemelnek még a térség gyümölcseiből készült hungarikum jellegű termékek, mint a tarpai szilvapálinka, a szilvából, almából és egyéb helyben termelt gyümölcsökből készült lekvárok, továbbá olyan csemegék, mint a gyümölcs aszalványok, méz, mézes dió. A szilvából készült ételek, italok népszerűsítését, piacra jutásának elősegítését, a belőlük készült gasztronómiai élvezetek megismertetését igyekszik felvállalni a vásárosnaményi székhellyel működő Szatmár-Beregi Szilvaút Egyesület. Vásárosnamény vendéglátóhelyein, éttermeiben az ínyenceknek egyedi gasztronómiai élvezetet nyújtanak a tájjellegű étel- és ital különlegességek.
(forrás: Tourinform)