Tardos
A község határában lévő vörös mészkő bányákat már az ókorban is művelték, és a XII. század óta napjainkig folyamatos a bányászat. A legenda szerint itt szenvedett vértanúságot 306-ban, Diocletianus császár uralma alatt a kor négy kiváló kőfaragója: Claudius, Castorios, Semproniánus és Nikostratos. A titokban megkeresztelkedett mesteremberek nem voltak hajlandóak megfaragni a gyógyítás római istenének, Aesculapiusnak a szobrát, ezért a bíró megostoroztatta, majd elevenen ólomládába záratta és a folyóba vettette őket. Erre a mártíromságra utal a négy kereszt Tardos címerében.
Feljegyzések szerint a XIII. században Imre király a tardosi bányából szállíttatta a követ, és később, a XV. században Beatrix királyné is innen szállíttatott 42 hajórakomány vörös mészkövet a budai építkezésekhez.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Mária Magdolna-templom
A korábban ezen a helyen állt templomot Mária Terézia építtette 1771 és 1775 között. A barokk stílusban épült cserépfedésű toronysisakja ritkaságnak számít. Vörös mészkő keretezésű kapuján 1775-ös évszám áll, felette pedig egy angyalokkal közrefogott, feliratos címer. A kapu két oldalán lévő fülkékben Szent Vendel és Szent Borbála szobra áll.
-
Szent Mária Magdolna-templom Fotó: funiQ -
Szent Mária Magdolna-templom Fotó: funiQ
Tardosi vörösmárvány
A tardosi vörösmárványt a Gerecsében bányásszák a mai napig. Ez tulajdonképpen mészkő, de kiváló megmunkálhatósága és fényezhetősége miatt nevezzük márványnak. A jura-korból való, fosszíliadús mészkövet a benne lerakódott vasoxid színezte vörösre. A bányát a római kortól kezdve a mai napig művelik, egyetlen huzamosabb ideig tartó leállásról vannak adatok, amikor a törökök elfoglalták és feldúlták az országot.
I. világháborús emlékmű
A templom előtt I. világháborús emlékmű áll.
Fekete Lajos emlékmúzeum
Tardoson született Fekete Lajos turkológus, szülőházában ma emlékmúzeum működik. Az emlékmúzeum melletti ház a falumúzeumnak ad otthont.
Régi rádiók állandó kiállítása
Több mint száz régi rádió látható és hallható Tarnóczy András gyűjteményében, amelyet a saját házában kapott helyet (Rákóczi Ferenc utca 8.). A legrégebbi darabok a két világháború közötti időszakból valók.
Egyéb látnivalók: Malomvölgyi-tó
A község határában magasodó Bánya-hegyen halad az Országos Kéktúra, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúra.
A felhagyott külszíni kőfejtések miatt Tardos kedvelt sziklamászóhely, ahol kiépített biztosítási pontok várják a sziklamászókat.
Története
A hagyomány szerint a régi falu a mainál délebbre, az Ófalu nevű dűlőben állt. Tardost oklevelek 1217-ben említették először, a személynévi eredetű „Turdos” alakban.
A török harcok során elpusztult település 1720-tól ismét lakott volt: az esztergomi érsekség szlovákokkal telepítette be, akik az új falut másik helyen építették fel. A régi Tardos emléke a mai Öregfalu dűlő nevében maradt fenn.
A község fő megélhetési forrása megint a kőbányászat lett (és maradt napjainkig), valamint sokan foglalkoztak a mészégetéssel és a fuvarozással is.
A bányásfalu fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte. A jól faragható, itt bányászott kőből készült a visegrádi vár díszkútja, a Bakócz-kápolna, és Beatrix palotája is.
Tardos rövid időn belül két tűzvészt is átélt, 1870-ben és 1904-ben.
A település neve 1945-1993-ig Tardosbánya volt, ezután vette vissza ismét a Tardos nevet hivatalosan is.
