funiQ logo

Szilvásvárad

A Bükk nyugati lábánál, a Szalajka-völgy bejáratánál fekvő település környéke már az újkőkor óta lakott, de az Istállós-kői-barlangból előkerült legrégebbi őskőkori kultúra maradványai 44300 évesek.

Túraajánlatok

A látnivalókban bővelkedő Szalajka-völgyet (bejáratánál a hegyoldalban sí- és bobpálya) a legpraktikusabb a kisvonattal a festői Gloriette-tisztásig utazva felkeresni. Gyalogszerrel továbbindulva a Felső-tó mellett érjük el az Istállós-kő hegylábának (lezárt) barlangszájából előtörő, jéghideg Szalajka-forrást. A Bükk-fennsík víznyelőiben eltűnő víz itt bukkan elő a karsztvidék titokzatos járataiból.

A forrástól lehet felkapaszkodni az Istállós-kői-barlanghoz, a hatalmas, háromszögletű bejáratú Ősemberbarlanghoz. A hegynek is nevet adó elnevezése – mint „kőistálló” – az állatok menedékhelyére utal.

A kisvasút végállomásától, a Gloriette-tisztástól lefelé sétálva érjük el a híres Fátyol-vízesést. A Szalajka vizéből kicsapódó, lerakódó oldott mész fátyolként lepi be az útjába került akadályokat, medrében mésztufa-gátakat, küszöböket épít. E természet alkotta lépcsők zuhatagsora különösen hóolvadást, csapadékos időszakot követően nyújt lebilincselő látványt.

Látnivalók

Református kerektemplom: Európa legnagyobb, 26,6 m átmérőjű, 33,7 m magas, 3 m vastag falú, klasszicista református kerektemplomát 1830 körül, Povolni Ferenc tervei szerint a katolikus (!) Keglevich gróf építtette, aki így akart borsot törni az egri érsek orra alá. Ezt jelzi a templom homlokzatán, a négy sima, dór oszlop tartotta timpanon alatt olvasható zsoltáridézet: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái.”. (A felírás öntöttvas betűi az akkor még működő Szalajka-völgyi massában készültek.) A templom mellett álló harangtorony egyes források szerint még az 1600-as évekből származik.

Orbán-ház: A Miskolci úton áll az Orbán család háza. Mai formáját 1882-ben nyerte. A környék népi építészetének szép példáját képviselő, 1983 óta múzeumként szolgáló kőtornácos műemléképület őstörténeti kiállítással, helytörténeti bemutatóval, változó tárlatokkal várja az érdeklődőket.

Erdődi–Pallavicini kastély (La Contessa kastélyhotel): Az Egri útról nyíló, öreg hársfasorral szegélyezett Park utcán juthatunk fel a védett kastélyparkba, a malom felvízcsatornáján létesített Kis-tóhoz. Partján egy mocsári ciprus, a túloldalon a ritkaságként számontartott szomorú bükk áll.

A levezető malomárok mellett az uradalmi mosóház, az út túloldalán az 1924-ben őrgróf Pallavicini emeltette r. k. kápolna, mögötte az 1913 körül épített magtár műemléképülete érdemel figyelmet.

A műút a parkon át a nagy természettudós, a Bükk kutatója, Herman Ottó (1855–1914) kopjafája mellett, 100 éves mogyorófasorban kanyarodik fel az egyes források szerint 1860 körül Keglevich Béla, mások szerint az 1870-es években Erdődi Rudolf gróf építtette, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz kastélyhoz. Az 1920-as években a Pallavicini család neobarokk stílusban átépíttette. Az államosítás után szakszervezeti üdülőként szolgált, 2009 óta kastélyhotelként, régi pompájával várja vendégeit.

Lótörténeti Kiállítás, Ménistálló: A kastély egykori gazdasági épületében 1969-ben létrehozott múzeum az 1952 óta Szilvásváradon tartott lipicai lovak történetét mutatja be, mellette a törzsménes istállóját, mögötte pedig a szimbolikus lótemetőt találjuk. (1576-ban II. Károly főherceg az adriai Karszt területén – Lipizza település közelében – ménest alapított, az állomány később kapta a lipicai nevet. A lovak 1803-ban kerültek Magyarországra: Mezőhegyesre, majd Bábolnára.) A kocsimúzeumot és a lipicai ménesudvart (Fenyves u. 4.) is az Egri útról kereshetjük fel, az Állami Ménesgazdaság székhelye (Egri út 16.) a hajdani Erdőmesteri Hivatal 1920–22 között emelt műemléképületében van.

A Szalajka-völgy következő látnivalója a hatalmas sziklafal szűk hasadékbarlangjából vízesésként előtörő, a bájos Kis-tavat tápláló festői Szikla-forrás.

A csobogó Szalajka feletti gyaloghídon át tegyünk kitérőt a Horotna-völgy torkolatában kialakított Szabadtéri Erdei Múzeumba. A rét szélén az erdőhöz kapcsolódó munkák és eszközök láthatók. A mészégető boksa, a mészégető mile, a vasverő hámor, az üveghuta, a gatter (vízi fűrészmalom), a különböző szállítóeszközök stb. mellett különleges látnivalót jelent a 4–5  millió éves lignitesedett és a 8–10 millió éves megkövesedett fatörzs. A kiállított, a hajdani Szalajka-völgyi hámorban 1834-ben készült öntöttvas tábla „Tilalmas a halászat ebadta!” felirata a pisztrángtenyésztés hagyományára emlékeztet.

A lucfenyőkkel körülvett tisztás a hajdani szilvási massa (vasolvasztó) emlékét őrzi, vízellátását a Kis-tó biztosította. Az 1950-es években létesített pisztrángtelep medencéi, majd a Nagy-tó mellett elhaladva egy székelykapu alatt pillantjuk meg a 2002-ben felállított „Kárpátok őrének”, a magyarság védelmezőjének fából faragott szobrát.

A mögötte álló, XIX. sz. végi, egykor „Bányagrófság”, később „Király Lajos erdészház” néven ismert, felvidéki hangulatú épületben 1986 óta az Erdészeti Múzeum térképeket, iratokat, használati tárgyakat, régi fényképeket bemutató gyűjteménye tekinthető meg.

A kisvasutat keresztezve (Halastó megálló) a vadbemutató mellett érjük el az elnevezésében a szlovák erdei munkások hajdani telepének emlékét őrző Tótfalu-völgy műútelágazását (parkoló, pisztrángsütő), majd visszaérünk a Szalajka-völgy bejáratához, Szilvásváradra.

Élménybázis Szilvásváradon található az Élménypark, ahol 4 különböző kötélpálya, egy lézercsata pálya és még sok más szolgáltatás található, ha valaki viszont csak pihenni menne, azt is megteheti, hiszen a kalandpark egy csodás zöld erdőben van kialakítva.

Szilvásvárad Sí - Családi sípálya A Szalajka-völgy bejáratánál lévő sípálya enyhe lejtésű, családi pálya.

Története

A késő bronzkor - kora vaskor  időszakából a Kelemen-székén – nyomaiban ma is fellelhető – sáncvár maradt fenn, a vaskorban a kelták települése volt jelentős. A falu első említése egy 1322. évi adománylevélben történt, az írások között 1389-ben tűnik fel a feltehetőleg a szilvafákra utaló Sylvas Varad elnevezés. Ebben az időben kerül említésre a Bükk közeli ormain épült Éleskővár és a Nagy Lajos vadászkastélyaként számon tartott Gerennavár.

A Keglevichek 200 évig tartó birtoklása idején, a XIX. sz. elején a Szalajka-völgy ipari központ lett. A völgy neve a korabeli üveghuták nélkülözhetetlen alapanyagára, a bükkfahamuból főzött alkálilug (sal alcali), a hamuzsír tót elnevezésére, a szalajkára utal. 1792-ben állt üzembe az első vasverő hámor, 1800-ban a kőedénygyár, 1802-ben pedig a vasolvasztó massa. Pallavicini Alfonz Károly 1913-tól az államosításig tartó tulajdonlása idején kezdődött meg Szilvásvárad–Szalajka-völgy turisztikai fejlődése.