funiQ logo

Szentes

A nagy területen elhelyezkedő, tanyákkal övezett város a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, a Tisza közelében, a Kurca mellett fekszik a jelenlegi megyeszékhelytől, Szegedtől 50 km-re északra.

Kossuth tér
Kossuth tér Fotó: funiQ

Kistérségi központként 8 környező település regionális fejlődését irányítja. A megye gazdasági, kulturális életében és közlekedésében betöltött szerepe miatt a térség jelentős városa. Szentesen sétálva feltárul előttünk a környék történelme: láthatjuk az egykori zsinagógát, az ország egyetlen vidéki fényirdáját, a Lőrincz László által adományozott olimpiai tölgyet, illetve ha időnk engedi, megnézhetjük a külterületen található középkori templomromot. Emellett felfedezhetjük a város gazdag népművészeti és képzőművészeti örökségét a helyi múzeumokban.

Látnivalók

Koszta József Múzeum A volt megyeháza neoreneszánsz épületének oldalszárnyában működő múzeum nyolc állandó kiállításon és négy kiállítóhelyen mutatja be Szentes és környékének tárgyi és szellemi kincseit, gazdálkodástörténetét. Nevét Koszta Józsefről, az alföldi iskola egyik legnevesebb festőművészéről kapta.

egykori Megyeháza épülete előtte Horváth Mihály szobrával
Egykori Megyeháza épülete előtte Horváth Mihály szobrával Fotó: funiQ

Csallány Gábor Kiállítóhely A Csallány Gábor múzeumalapítóról elnevezett kiállítóhely állandó kiállítása a 250 000 darabos régészeti gyűjteményből vonultat fel egy válogatást. 2011 óta megtekinthetünk egy képzőművészeti és egy régészeti látványraktárt is, illetve itt működik az intézmény múzeumpedagógia oktatóterme is.

Fridrich Fényirda Fridrich János 1905-ben építtette meg az egyetlen vidéki fényképészeti műhelyet, azaz korabeli nevén fényirdát. A remek kompozíciós érzékű fotós számos képen örökítette meg a századelő Szentesét. Az épületben megtekinthetőek a Friedrich-család és más környékbeli fotográfusok képei, szerszámai.

Fridrich Fényírda
Fridrich Fényírda Fotó: funiQ

Művészetek Háza A gólyás ház – ahogy a a helyiek emlegetik a kéményen fészkelő madarak miatt – ad otthont a Művészetek Házának. Az intézmény egyik fontos célkitűzése a szentesi kézműves hagyományok ápolása: több kiállítás mutatja be a kézműipar múltját, a kortárs, helyi mesterek tevékenységét.

Művészetek Háza
Művészetek Háza Fotó: funiQ

Olimpiai tölgy Szentes különleges látnivalója az a hatalmas tölgy, amelyet Lőrincz László olimpiai bajnok adományozott a városnak. A birkózó, aki az 1936-os berlini olimpián lett bajnok, a városnak adományozta az elismerésül kapott facsemetét, amely azóta hatalmas fává terebélyesedett.

Olimpiai tölgy
Olimpiai tölgy Fotó: funiQ

Péter Pál Polgárház Szentes egyik legrégebbi, 1830 körül épített téglaháza eredetileg rangos polgárház volt. A szájhagyomány szerint Petőfi apósa is lakott itt. Ma Péter Pál doktor 1920-as évekbeli műszereit, korabeli bútorait, illetve a többi szoba jellegzetesen századvégi berendezését tekinthetjük meg a házban.

Péter-ház
Péter-ház Fotó: funiQ

Dél-alföldi postatörténeti emlékszoba A posta épületében található kiállítás 5 termében több, mint 4000 tárgyat tekinthet meg az érdeklődő a posta és a hírközlés-technika történetéből. A számos történeti tárgy mellett megnézhetjük, hogy nézett ki egy XIX. századi posta, és kipróbálhatunk egy ma is működő korabeli távbeszélőközpontot is.

Shinto-kapu Szentesen, a sportcsarnok előtt található az emlékpark, amelyet a kyokushin karate megalapítójának, Sosai Masutatsu Oyamának emeltek. A park része egy Shinto-kapu is, amely egyedülálló abban a tekintetben, hogy ez az egyetlen Japánon kívüli, Oyamának szentelt ilyen jellegű emlékmű.

Shinto-kapu
Shinto-kapu Fotó: funiQ

Tokácsli Galéria A tetőtéri kiállítóhelyen évente 10-12 képzőművészeti kiállítást rendeznek, amelyek egy része országos hírű, de teret adnak a pályakezdő tehetségek bemutatkozásához is. Minden évben néprajzi tematikájú tárlatot is szerveznek, kétévente pedig itt tartják az Országos Aktfotókiállítást.

Állandó Tűzoltó Történeti Kiállítás A 2004 óta működő kiállítást egy régi tartalékszertárból alakították ki. A megtekinthető tárgyak között alapító dokumentumok, fényképek, a tűzoltók mindennapjait bemutató írások találhatók, emellett különféle fecskendők, tűzoltó- és légző készülékek, sisakok is láthatóak a kiállításon.

Vasúttörténeti Park A kiállítóhely a szentesi vasút múltját mutatja be. Parkosított helyet alakítottak ki a vasúttörténeti bemutatóhely számára, ahol a II. világháborús német sínautótól kezdve egészen az animációs sorozatból ismert Thomas, a gőzmozdonyig a legkülönfélébb vasúti kocsikkal ismerkedhetünk meg.

Vasúttörténeti Park
Vasúttörténeti Park Fotó: funiQ

Zsinagóga Az egykori zsinagóga 1870-re készült el Knábe Ignác tervei alapján. A romantikus stílusú épület homlokzata mór stíluselemeket tartalmaz, belső tere igen míves kiképzésű, a színes ólomüveg ablakok egykori zsidó családok jelképeit örökítik meg. Jelenleg a Városi Könyvtár található az épületben.

egykori zsinagóga, jelenleg könyvtár
Egykori zsinagóga, jelenleg könyvtár Fotó: funiQ

Ecseri templomrom A város határában, egy szántóföld közepén lévő templomrom az utolsó emléke a török idők előtt itt lévő falunak. A templom eredetileg román stílusban épült, szentélye nyolcszögletű, feltehetőleg a XIII. század második felében építették, feltárására az 1960-as években került sor.

ecseri templomrom
Ecseri templomrom Fotó: funiQ

Szent Miklós-templom A görög ortodox templom a belváros legkisebb temploma és legrégebbi műemléke. A templom 1786-ban épült fel, tornyát egy XIX. századi bővítéskor adták hozzá. A 39 képből álló, copf stílusú ikonosztáziont, amely a görögkeleti templomokban a hajót választja el a szentélytől, Stefan Tanecki festette.

Görög ortodox templom
Görög ortodox templom Fotó: funiQ

Református nagytemplom Szentes egyik legfontosabb műemlékét 1808 és 1826 között építették egy régebbi templom felhasználásával Fischer Ágoston tervei szerint. Az épület az egyik legnagyobb magyarországi református templom. 40 méter magas tornya klasszicista stílusú, a templom maga pedig késő barokk, copf.

Református nagytemplom
Református nagytemplom Fotó: funiQ

Evangélikus templom A hegyes tornyú, vöröstégla templom 1905-ben épült neogótikus stílusban, tervezője Francsek Imre. Az egyhajós templom négy ólomüveg ablaka Jézus életéből ábrázol jeleneteket, a szószékoltárt festményét, amely Jézust és a samariai asszonyt ábrázolja, Hegedűs László festette.

evangélikus templom
Evangélikus templom Fotó: funiQ

Szent Anna-templom A római katolikus templom tornyát egy korábbi barokk templomtól örökölte, klasszicizáló hajóját 1847-ben építették hozzá. Tornya egy későbbi bővítésnek köszönhetően hagymakupolás fedésű. A templom oltárképe Szent Annát ábrázolja, amint a kis Máriát tanítja a tízparancsolatra.

Kossuth tér, háttérben a Szent Anna-templom
Kossuth tér, háttérben a Szent Anna-templom Fotó: funiQ

Kurca-part Kalandpark Szentes központi részén található a Kurca-part Kalandpark, ahol már 1 éves kortól megtalálhatja az ember a hozzá illő kalandozási formát. A park rendelkezik kötélpályával, csúszópályával, óriáshintával, mászófallal és még sok egyéb remek szórakozási lehetőséget nyújtó játékelemmel.

Fesztiválok, rendezvények: Lecsófesztivál (szeptember), Nemzetközi Küzdősport Fesztivál (október).

Története

Szentes környékén már az újkőkorban óta folyamatosan laktak emberek. Ebből a korszakból került elő egy igen fontos régészeti lelet, a Sarlós Isten szobra, amely egyike a kevés fennmaradt férfi alakban ábrázolt idoloknak a neolitikumból.

Számos Árpád kori sírt is találtak a város határában, az innen előkerült leletek a Koszta József Múzeumban tekinthetőek meg. Anonymus szerint ekkoriban Ond vezér, majd Bor-Kalán nemzetsége élt ezen a területen. A legkorábbi írásos forrás a Kurca csatornát említi (Curicea alakban). A települést magát egy 1332-ből keltezett oklevél említi először. Szentes neve feltehetőleg első birtokosainak, a Szente-Mágocs-család nevéből ered.

1526 után Szentes is a Szapolyaiak fennhatósága alá került. Mivel a területen három felé is adózni kellett, sok település lakossága csökkent, ám velük ellentétben Szentes gyarapodott, népessége növekedett. Ezt a fejlődést némileg megötrte az 1566-os török hadjárat, majd 1599-ben a krími tatárok pusztítása, de mivel sokan települtek ide a környékről, a város hamar kiheverte a rombolást.

A Rákóczi-szabadságharc során a város csatlakozott a fejedelem célkitűzéseihez, amit az általa kibocsátott 1703-as védlevél is megörökít. Szentes további fejlődését biztosította, hogy Harruckern János György a várost tette meg a császári hadak élelmezési központjának, majd 1720-tól ő lett a település földesura is.

A szentesiek az 1848-49-es szabadságharcból is kivették a részüket, a város katonái harcoltak szinte az összes csatában. A forradalom bukása után több mint 600 szentesi került fel az elfogandók listájára. 1865-ben Szentestől elvették a rendezett tanácsú jogállást, és visszaállították a korábbi úgynevezett kupaktanácsos rendszert, ám a Kiegyezés után visszanyerte korábbi címét. Szentes a XIX. század végén vált valódi várossá, ehhez kapcsolódóan 1878-tól a város lett Csongrád vármegye székhelye.

A folyamatos fejlődést és gyarapodást ai I. világháború kitörése akasztotta meg 1914-ben. A II. világháborúban, a német megszállás során a városban gettót létesítettek; innen szállították a zsidó lakosságot koncentrációs táborokba. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével Szentes elvesztette megyeszékhelyi címét, és járási központ lett.

A városkép szempontjából meghatározó a hetvenes években végzett rekonstrukció, illetve a Kossuth tér 2002-es felújítása.