funiQ logo

Szeged

Szeged 170.000 lakosával Magyarország negyedik legnagyobb városa, Csongrád-megye székhelye. Megyei jogú város, a Dél-Alföld regionális központja. Szeged a Tisza és a Maros találkozásánál, az Alföldön, a déli országhatárhoz közel helyezkedik el. Szeged az ország legmélyebben fekvő városa, itt található a legmélyebb pont, amely 75.8 m a tengerszinthez képest.

Látnivalók

Anna Fürdő

A Szeged belvárosában álló impozáns, műemlék fürdőépület eredetileg Városi Gőzfürdő néven üzemelt 1896-os átadása után. Az eklektikus stílusú épületen érződik a török hatás. 

1927-ben a város fúratott egy kutat a fürdő mellett, és ekkor leltek rá a gyógyhatású Anna-vízre, amely 944 méter mélyről, körülbelül 50°C-os hőmérséklettel tört a felszínre. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek, a város pedig megkapta a fürdőváros titulust. 

A forrás fölött helyezték el az Anna-kutat a fürdő melletti kis téren, ebből bárki fogyaszthat kedvére – gyakran látni ma is szegedieket a kútnál palackokkal a kezükben, hogy otthon is élvezhessék a víz gyógyító hatását. Az Anna-kút vize ugyanis belsőleg is fogyasztható, emésztési- és légzőszervi betegségeket gyógyít. Az Anna-víz ezen kívül kiválóan alkalmas különféle mozgásszervi-, reumatológiai-, nőgyógyászati betegségek és bőrbetegségek kezelésére.

Működésének kezdetén az Anna Fürdőbe a férfiak és nők csak elkülönülve járhattak, ma viszont már a termál-, illetve a wellness-részleg különül csak el a két szárnyban. 

Hétköznapokon lehetőség van éjszakai fürdőzésre, ez a fiatalok körében igen népszerű.

A fürdő épületét 2004-ben kívül és belül is gyönyörűen felújították, így manapság a város egyik legfeltűnőbb és legérdekesebb épülete lett ismét.

Dóm

1879 tavaszán a nagy árvíz elpusztította szinte egész Szegedet. A következő évben a város elöljárói ünnepélyes fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül és megmenekülnek az újabb árvizektől. Innen ered a Fogadalmi templom elnevezés.

A tervezéssel Schulek Frigyest, a budai Halászbástya alkotóját bízták meg, aki egy Sacré Coeur-szerű templomot álmodott meg, ami dombon áll és fehér mészkő fedi. Tervei azonban túl ambiciózusnak bizonyultak a költségvetéshez képest, ezért Foerk Ernő vezetésével átdolgozták azt. A végső terveket 1913-ban fogadták el.

A kijelölt telken korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templom bontása közben bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról kiderült, hogy alapfalai a XII.-XIII. századból származnak, tehát ez Szeged legrégibb műemléke. A műemlék ma a Dóm város felőli tornya előtt látható a Dóm téren.

1914-ben kezdték a Dóm építését, de nem sokkal ezután az I. világháború miatt félbe kellett hagyni néhány évre. Érdekesség, hogy a leállást a tornyokon fehér márványcsík jelzi, benne a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18”.

Az ünnepélyes templomszentelésre végül 1930. október 24-én került sor.

A Dómot kívül és belül is számtalan mozaik, szobor és dombormű díszíti. Leghíresebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, amely fődíjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon. A templom érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben ábrázolták.

A szegedi Dóm hazánk negyedik legnagyobb temploma, és az egyetlen, ami a XX. században épült. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb, toronyóráján pedig az ország legnagyobb számlapja látható: a kismutató is több, mint két méter hosszú.

A Dóm előtti teret U alakban veszi körbe a templomhoz hasonló építészeti stílusban tervezett épületegyüttes, körben az árkádok alatt pedig a Nemzeti Arcképcsarnok szobrai, domborművei láthatóak.

A Dóm téren rendezik meg nyaranta a nagy múltú Szegedi Szabadtéri Játékokat.

Zenélő óra 

 A Dómmal szemközti épület felső szintjén látható óralap előtt naponta kétszer, negyed 1-kor és háromnegyed 6-kor az egyetemi vezetők és a ballagó diákok alakjai járnak körbe. Az óra emellett minden egész órakor a „Szeged hírös város" nóta dallamát játssza. 1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása.

Zsinagóga

Az eklektikus stílusú épületet az a Baumhorn Lipót tervezte, aki a századfordulón több mint 20 zsinagógát tervezett. A XIX. század végén a szegedi zsidóság kinőtte addigi imaházát, ezért újat terveztettek. 1900-ban kapták meg a várostól az engedélyt, 1902-ben már állt is az épület.

A szegedi épület Magyarország második legnagyobb zsinagógája, és sokak szerint kétségkívül az egyik legszebb Európában.

A meghatározó mór-szecessziós stílus mellett a kupola barokkos hatása, az orgona feletti gótikus boltozat és a karzattartó oszlopok román stílusa is érvényesül.

A zsinagóga leglátványosabb része a világot szimbolizáló kupolabelső. A festett kupolaablak és a templom összes színes üvegablaka Róth Miksa híres műhelyében készült. A frigyszekrény ajtaja az ősi frigyládához hasonlóan Nílusparti sittimfából készült. Az oltár középső menórái aranyozottak és féldrágakövekkel kirakottak.

A szegedi zsinagógának közismerten jó az akusztikája, ezért gyakran tartanak itt koncerteket, hangversenyeket.

Régi zsinagóga

A török hódoltság után betelepedett zsidók szegedi hitközségüket 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 1800-1803-ban építették, ez azonban nem maradt fenn. Helyette építettek 1840-1843-ban egy másikat, ezt nevezzük ma régi zsinagógának. Az Új zsinagóga közelében lévő kis épület a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkája.

Reök-palota

Magyar Ede, a fiatalon elhunyt építész tervezte a 1907-ben megépült házat, a magyar szecesszió egyik legszebb példáját. Az építtető Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt, ezért lett a víz az épület meghatározó motívuma. Ilyen a homlokzatot díszítő kék vízililiomok sora, a hullámzó erkélyrácsok és falfelületek változatossága.

A kétemeletes saroképület a Reök-család igényeinek megfelelően lett kialakítva. A megbízó gyermekei részére kért lakásokat kialakítani, a földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat melletti üzlethelyiséget maga Magyar Ede használta tervezőirodának. A ház többi lakását földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Az óriási lakásokat a második világháború után feldarabolva társbérletté alakították. 

Az épület állaga a rendszerváltás után gyorsan romlott, a 2000-es évek elejére már üresen állt. Teljes műemléki helyreállításáról 2004-ben döntött a városvezetés.

2007 nyarán készült el az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése, és ekkor kapott benne helyet a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben kiállításokat, kulturális programokat tartanak.

A házat a szegedi népnyelv egyszerűen szecessziós háznak, illetve "lófaraháznak" is nevezi, mivel a ma is ott álló lovas szobor épp a hátsó felét mutatta az egykori sarki kocsmának. 

Móra Ferenc Múzeum

 

Szeged emblematikus épülete a Tisza partján áll. Közművelődési Palota néven alapították a Városi Múzeumot és a Somogyi-könyvtárat 1883-ban. Erre utal a homlokzaton látható felirat is: „A közművelődésnek”.  A neoklasszicista épület 1896-ban készült el Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján.

 

Az intézményt első igazgatója Reizner János történész, régész, Szeged történetírója volt, majd később olyan megbecsült írók, tudósok követték őt, mint Tömörkény István és Móra Ferenc. A múzeum 1951-ben veszi fel volt igazgatója nevét. 1950-ben a múzeum és a könyvtár különvált, de 1984-ig továbbra is egy épületben üzemeltek.

 

A Móra Ferenc Múzeumnak több gyűjteménye, kiállítóhelye található a városban: Fekete-ház, Kass Galéria, Képtár, Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítása, Szegedi Vármúzeum – Kőtár, Dorozsmai Szélmalom, Ifj. Lele József Néprajzi Magángyűjteménye (Szeged-Tápé).

 

A múzeum igen gazdag régészeti gyűjteménnyel rendelkezik, de van természettudományi gyűjteménye, néprajzi tára, képzőművészeti részlege és numizmatikai gyűjteménye. Egyik legértékesebb műtárgya Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének szén- és színvázlata.

Szegedi Vadaspark

 

 

  • Szeged Állomás, Indóház tér
  • Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
  • Új református templom, Honvéd tér 1.
  • Ungár-Mayer-palota, Kárász u. 16.
  • Raichle-palota, Szentháromság u. 2.

Strandok, fürdők

  • Partfürdő és Kemping - Középkikötő sor 1-3
  • Napfényfürdő Aquapolis (korábban Ligetfürdő) - Torontál tér 1.
  • Sziksósfürdő Strand és Kemping - Szeged-Kiskundorozsma Széksósi út

Látnivalók

  • Víztorony - Szent István tér 
  • Kálvin téri református templom - Kálvin tér 2
  • Várkert és Huszár Mátyás Rakpart - Stefánia
  • Szegedi Nemzeti Színház - Vaszy Viktor tér 1.
  • Városközpont: Széchenyi tér és Dóm tér - Városközpont
  • Kárász utca és Klauzál tér és Virág cukrászda és Kölcsey utca
  • Tisza Lajos körút
  • Dugonics tér
  • Fekete-ház és Kelemen utca
  • Aradi vértanúk tere
  • Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
  • Püspöki palota
  • Ferences templom
  • Minorita templom
  • Szerb ortodox templom
  • Indóház tér és vasúti pályaudvar
  • Dorozsmai szélmalom (ipari műemlék)
  • Egyetemi Füvészkert
  • Szegedi Csillagvizsgáló
  • Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
  • Szent István-szobor
  • Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja
  • Klebelsberg Kuno szobra – Széchenyi tér
  • IV. Béla-lovasszobor - Széchenyi téren a Zsótér-ház előtti parktükörben
  • Lidice emlékmú – Stefánia
  • Erzsébet királyné szobra – Stefánia
  • Sóhajok hídja – Széchenyi tér 15. (a Városháza és a Bérpalota között)
  • Tisza Parti Élmény És Kalandpark - Új-Szeged, Belvárosi híd mellett a Tisza parton

 

Éttermek, szállások

  • Virág Cukrászda - Klauzál tér 1.
  • Tisza Hotel – Széchenyi tér 3.
  • 4Lépcsős Söröző (Non-Stop) - Kálvária Sgt-Londoni körút sarka
  • Nyugi Kávézó és Sörkert - Vitéz u. 28.
  • Átrium Music Club és Étterem - Kárász u. 9
  • Borpatika - Tisza Lajos krt. 61.

Története

Szeged - Reök ház

Szeged és környéke az új-kőkor óta lakott, és Dacia és Pannónia között fontos állomás volt. Egyes feltételezések szerint Attila fő szálláshelye Szeged környékén helyezkedett el. A magyarok letelepedését segítette, hogy a földrajzi viszonyok kedvezőek voltak, megfelelő legelők, vízi közlekedésre alkalmas folyó állt rendelkezésre.

A marosi sóhajózással kapcsolatban, egy oklevél 1183-ban említi először Szegedet. Már István korában is fontosnak tartották a marosi só hajózást, amely a település fejlődését is elősegítette. A tatárjárás alatt, az emberek a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúlta után visszatértek, és újraépítették lerombolt városukat. 1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt. 1525-26-ban a törökök átvonultak Szegeden, kifosztották, majd el is foglalták. Ekkor a tehetősebb családok elköltöztek más nagyvárosokba. Ezzel együtt megindult a bevándorlás is, török, délszláv, raguzin népek telepedtek le itt.

1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját, amit a mai napig megünnepelnek. 1723-ban a császár, Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ezt a rangot tíz év után elvesztették. Szeged ezután hatalmas fejlődésen ment át, a piaristák gimnáziumot alapítottak, 1869-ben megnyílt a mai Pick Szalámigyár elődje, a Pick Márk boltja.

Az 1879-ben történt nagy árvíz, Szeged történetének egy igen szomorú és emlékezetes pontja. Elpusztult 5600 ház, 165 ember meghalt, a többi embert mintegy 60 000 főt elköltöztettek, és csupán 10000 fő maradt a városban. Ferenc József ígéretet tett, hogy a várost újjá építi, és szebb lesz mint valaha. Ezt az ígéretet be is tartotta, és pár év alatt újjá építette Szegedet. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett, majd új városrészek építésével és közeli közösségek hozzácsatolásával területe nőtt.