funiQ logo

Eger

Története

A település az Eger-patak völgyében, az egri kistérség központja.

A város létrejöttének ismeretlen a pontos dátuma. A Szépasszony-völgy szélén honfoglaláskori sírmezőre, az egri várban X–XI. sz.-i temetkezés emlékeire bukkantak.

Legrégebbi ismert időpont az egri püspökség 1009-es alapítási éve. Az ország legnagyobb egyházmegyéje volt az egri. Bár egyházi státusza miatt nem lehetett vármegye székhelye, a település fejlődésére kedvezően hatott a püspökség fejlődése.

A XI. sz.-ra az eredeti városmag szűkössége miatt terjeszkedni kezdett az Eger völgyében és a közeli dombokon. 1241-ben tatárok dúlták, ezért a század közepén püspöki vár építését kezdik meg. A várfalakon belül épültek fel a püspökség épületei, köztük az akkori Magyarország legnagyobb román kori székesegyháza.

Mátyás király uralkodása idején volt a püspökség fénykora. Eger püspökei nagy összegeket áldoztak püspökségük fejlesztésére. Beckensloer János kezdte meg a székesegyház gótikus átépíttetését és a gótikus püspöki palota építtetését is. A városba külföldi iparosokat, kézműveseket telepítettek be.

Mindezek ellenére nem lett szabad királyi város, mert az egyházi személyek nem mondtak le a tulajdonjogukról. Az 1526-os mohácsi vész és Buda eleste (1541) után megnőtt a vár katonai jelentősége, a várat korszerűsítették, külső és belső várra osztották. A szükségesnél kevesebb pénze volt a püspökségnek. Eger védelme országos érdek volt, ezért Oláh Miklós és I. Ferdinánd megállapodtak, hogy az összeg nagy részét a kincstár állja, s Eger püspöki tulajdon marad.

1548-ban Dobó István lett az egri várkapitány, aki az elkövetkező 4 évben a várat megerősítette, fegyverzetét és védőinek létszámát többszörösére növelte. A vár védői a polgári lakosokkal (nőkkel és gyermekekkel) együtt mintegy 2100 fő volt. 1552-ben Szulejmán nagyarányú hadjáratot indított Magyarország ellen. Ahmed és Ali budai pasa a sikeres hadműveleteik után, úgy döntöttek, hogy még az ősszel Eger elfoglalásával koronázzák meg dicső hadjáratukat. 70–80 ezer fős haderejükkel Eger alá vonultak.

Eger ostromára szeptember 10. és október 17. között került sor. A meggyengült várat a védők hősiessége erősítette meg. Október 13-án a pasák véget vetettek a sikertelen ostromnak, még néhány napig lőtték a várat, majd október 17-én Ahmed Nándorfehérvár, 18-án Ali pasa Buda felé vonult.

A következő 44 év az egri vár fénykora volt. A bécsi udvar tovább erősíttette a várat, de idegen zsoldosokat telepítettek magyarok helyett. 1596-ban III. Mohamed szultán személyesen vezette hadát az egri vár ellen. 3 hét ostrom után Nyáry Pál feladta a várat, ezzel kezdetét vette Egerben az 1687-ig tartó török hódoltság.

Tartományi székhely lett: dzsámik, fürdők, mecsetek és minaretek épültek. A 17 városrészből 10-ben törökök, a többiben magyarok és más nemzetiségűek éltek. 1686-ban Buda visszafoglalásával kezdetét vette az ország török uralom alóli felszabadítása. 1687-ben a császári haderő körülzárta a várat és kiéheztette a bent lévő, elszigetelődött török helyőrséget, mely december 17-én harc nélkül feladta.

Eger ismét szabad lett, a városban maradhattak és megtarthatták vagyonukat az itt élő török családok. Eger szinte néptelenné vált, ezért intézkedéseket vezettek be az Egerbe költözési kedv növeléséért. Ennek köszönhetően lakossága meglehetősen vegyes lett, a magyarok mellett németek, szerbek, görögök is polgárai voltak. Ebben az időben az ország 6. legnagyobb városa volt. A XVIII. sz.-ban Telekessy István, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspöksége alatt érte el a ma is meghatározó barokk arculatát.

A XIX. sz.-ban a szőlőit pusztító filoxéra visszavetette Eger fejlődését. 1894-ben kezdődött a termelés az Egri Dohánygyárban. Ez és az újonnan telepített, több mint 3000 hold szőlő csak alig enyhített a válságon. A XX. sz. első felében csendes, polgári város volt.

A II. világháborút követően iparosodásnak indult, lakossága 1973-ig 20 ezer fővel nőtt. Szerencsére a városatyák mindig nagy gondot fordítottak a város műemlékei védelmére. Eger történelmi hangulatú, sokarcú város, a dicső történelmi múlt emlékei mellett vonzó programot kínál az ősparkban található termálfürdő és a Bükk hegyei, völgyei. Mindezt az élményt legjobb felidézni a nevezetes Szépasszony-völgy egyik pincéjében a város torok- és lélekmelegítő borai mellett.

Látnivalók

Dobó tér

A város legismertebb tere. A középkori hangulatú téren áll Dobó István szobra és az egri harcosok emlékműve. Itt áll a minorita templom, bal oldalán a városháza, jobb oldalán pedig a minorita rendház épülete.

Érseki főszékesegyház

Az egykori, középkori Szent Mihály-templom helyére klasszicista stílusban épült Hild József tervei alapján 1831–1837-ig. Szobordíszeit és berendezését a velencei Marco Casagrande készítette. VI. Pál pápa 1970-ben bazilika rangra emelte.

Érseki palota

Ebben a barokk épületben őrizték a Napóleon elől elmenekített Szent Koronát. Ma az Egyházi Múzeum működik benne.

Ferences templom és kolostor

Egykori török dzsámi helyén épült barokk stílusban. Giovanni Battista Carlone tervezte, 1736–1755-ig épült, tornyai 1773–1776-ig épültek. A mellékoltárok és a szószék barokk, főoltára rokokó. Kapuzata és a Mater Dolorosa-szobor Giovanni Adami, a többi szobor Steinhauser József, a mellékoltárképek Huetter Lukács alkotásai.

Kispréposti palota

1758-ban építette Gerl Mátyás bécsi építész, egyik legszebb rokokó stílusú épületünk. A kapu feletti kovácsoltvas rács Fazola Henrik munkája. Emeleti dísztermének freskója és díszítő festése Kracker Lukács alkotása. Jelenleg múzeum.

Líceum

Eszterházy Károly püspök alapította. Eredetileg Kelet-Magyarország szellemi központjának szánta, de a bécsi udvar ellenállása miatt csak jogi akadémia indult az épületben. Késő barokk, klasszicista jegyekkel. 1763–1782-ig épült Fellner Jakab, majd Povolny János vezetésével, J. I. Gerl terveinek felhasználásával. Tornyában Csillagászati Múzeum működik.

Megyeháza

1748–1756-ig épült barokk stílusban, Gerl Mátyás tervezte. Nevezetessége kovácsolt vas kapuja (Fazola-kapu), mely Fazola Henrik munkája. Az udvarán álló egykori börtön, majd levéltári épület ad otthont a Helytörténeti Kiállításnak és a Sportmúzeumnak.

Minaret

Az 1841-ben – az irgalmas rend kórházának építésekor – lebontott dzsámihoz
tartozott az 1596 körül épült, 40 m magas minaret. Európa legészakibb, történelmi korból származó minaretje.

Minorita templom

A hazai barokk építészet egyik remeke. Kilian Ignaz Dientzenhofer munkája, 1758-ban épült fel. Belsejében rokokó padsorok, barokk mellékoltárok, copf stílusú stallum, sekrestyeszekrény. Mennyezetképei Raindl Márton alkotásai.

Nagypréposti palota

Fellner Jakab tervei alapján copf stílusban, 1774 és 1776 között épült. Ma a Megyei Könyvtárnak ad otthont. Itt tartott haditanácsot Dembinszky Henryk, Görgey Artúr és Klapka György a kápolnai csata előtt.

A Vár

Gárdonyi Géza tette híressé az „Egri Csillagok”-ban. Udvarának északi falához „tapad” a gótikus, 1470 körül épült püspöki palota, csúcsíves árkádja az eredeti épületből maradt fenn. Benne működik a vármúzeum (tel.: 36/312-744), a földszinten lévő Hősök termében látható Dobó István sírja.

Itt, a várudvaron találhatók a középkori, román stílusú Szent János-székesegyház romjai, melyek alapján képet alkothatunk a templom eredeti méretét és elrendezését illetően. Egyik oszlopkötegének csonkján áll Szent István király szobra. A vár délkeleti fülesbástyáján nyugszik Gárdonyi Géza, kinek sírján ez áll: „Csak a teste”. Messze földön híres a vár alatt húzódó 700–800 m hosszú kazamatarendszer.