funiQ logo

Debrecen

A 200 000 lakosú Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, közlekedési csomópont, nemzetközi repülőtere is van. 1950 óta Hajdú-Bihar megye székhelye, az Észak-alföldi régió 3 megyéjének (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) is központja.

Debrecen megyei jogú város, a Tiszántúl gazdasági, tudományos és kulturális központja. Ősidők óta lakott hely, legelső írásos említése 1235-ből való. A 16. századtól a kálvinista Róma néven emlegetik a magyarországi reformáció legfontosabb helyszíneként. Híres iskolaváros, egyetemein és főiskoláin több tízezer diák tanul. A Tiszántúli Református Egyházkerület székhelye és római katolikus püspöki székváros is.

Fontos egyetemi város, a Debreceni Egyetem Természet- és Bölcsészettudományi, Orvosi és Agrártudományi Karán, valamint a Református Hittudományi Egyetemen több mint 20 000 diák tanul. A Református Kollégium műemlék Nagykönyvtára félmilliónyi könyvet őriz, köztük ritka ősnyomtatványokat. A Csokonai Színházban 1865 óta játszanak prózai műveket és operát is. A városban több zenekar és nemzetközi hírű kórus működik, kiemelkedő jelentőségű a kétévenként megrendezett Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. A Déri Múzeum a város régészeti és helytörténeti emlékein kívül a Munkácsy-trilógia bemutatásával szerzett hírnevet. Új színfolt a város életében a 2006-ban megnyílt MODEM galéria nagyszabású kiállításaival.

1966 óta minden évben augusztus 20-án sok tízezer látogatót vonz a Virágkarneválon felvonuló színpompás virágkompozíciók sora.

Címer

Debrecen címere 1693 óta kék hadi pajzsban álló bárányt ábrázol, amint az Ó- és Újszövetség két könyvén állva a helvét hitvallást jelképező lobogóra tekint. A pálmafa a terhektől erős várost mutatja, a kitárt szárnyú főnixmadár az állandó megújulást jelképezi, fölötte a ragyogó Nap az isteni gondviselést és erőt.

Látnivalók

A Református Kollégium

Az addig latin nyelvű, laikus iskola 1549-ben került református fennhatóság alá, és kapott akadémiai rangot. Működését a wittenbergi egyetem mintájára szervezték meg Méliusz Juhász Péter első püspök idejében. A 18. században az ellenreformáció nehezítette működését, de a város mindig támogatta, magáénak tekintette az iskolát. Az 1848–49-es szabadságharc idején a Pestről elmenekült kormány a kollégiumban ülésezett, itt nyomtatták a Kossuth-bankókat is.

Mai épületét a lebontott régi helyén 1816-ban építették klasszicista stílusban. Falai között ma az oktatási intézmény mellett internátus, a Nagykönyvtár, a Levéltár, az Iskolatörténeti és az Egyházművészeti Múzeum is helyet kapott.

Alapítása óta a magyar művelődéstörténet kiemelkedő hatású intézménye maradt, diákja volt többek között Csokonai, Kazinczy Ferenc, Arany János, Móricz Zsigmond is.

Európa-szerte híres botanikai különlegesség a több mint 350 éves, fává nőtt lícium – ördögcérna – cserje, ami a Nagytemplom közelében látható.

Egyéb látnivalók

Nagyerdő, Egyetem, Református Kollégium, Megyeháza, Városháza, Nagyállomás, Aranybika Szálloda, Csokonai Színház, Aquaticum Gyógyfürdő, Líciumfa, Állatkert, Botanikus kert

Múzeumok

Déri Múzeum, Református Egyházművészeti Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, Holló László Emlékmúzeum, Tímárház  

Templomok

Református Nagytemplom, Csonkatemplom, Szt. Anna székesegyház, Verestemplom, Görög katolikus templom

Fesztiválok

Virágkarnevál, Tavaszi Fesztivál, Fazekasfesztivál, Pulykanapok, Cívis Korzó, Őszi Fesztivál, Mihály-napi vásár