Budaörs
Több mint 23000 lakosú város a Budai-hegység déli lábán.
Látnivalók
A Templom téren áll a barokk r. k. templom, amelyet 1744–51 között emeltek (feltehetően Mayerhoffer Ádám és Medhammer György tervei alapján), majd 1801–10 között bővítették. A templom főoltára, szószéke barokk, orgonaháza rokokó, a padjai pedig empire stílusúak.
Az épület közelében, az ótemetőben található a görög katolikus templom, az egykori Csulits-kápolna.
A Budapesti út 47. sz. alatti szép népi portán (gazdapolgárház) működik a Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, vele szemben, az Aradi utca sarkán áll az 1852-ben állított barokkos Nepomuki Szent János-szobor.
A Farkasréti úton látható az 1808-ban, késő barokk stílusban épített r. k. kápolna. Az Odvas- és a Kő-hegy közötti kicsiny dombocskán található a kálvária, melynek XVIII. sz.-i barokk golgota-szoborcsoportja van, stációi pedig a XIX. sz.-ból származnak. 2003-ban a német nemzetiségi önkormányzat által gyűjtött adományokból újra felépült a II. világháború során megrongálódott, majd a pártállami időkben lerombolt kő-hegyi kápolna.
Az eredeti épületet 1856-ban a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építtette Wendler Ferenc, jómódú gazda, a „budaörsi remete” azon a helyen, ahol egy vadrózsabokor virágaiban Szűz Mária arcképét meglátta. 1878-tól haláláig a kápolna melletti kősziklába vájt barlanglakásban élt. A kápolnához közel, nagy méretű szikla tetején található az 1945 után ledöntött régi kereszt helyére, 1995-ben felállított hatalmas vaskereszt.
Története
A környékről előkerült legrégebbi régészeti leletek a rézkor vatyai (bodrogkeresztúri) kultúrájából származó edénytöredékek voltak. Az 1960-as évek közepén kelta (eraviszkusz) lakógödröt és 8 római központi fűtéses házmaradványt találtak a Pistályi-réten, a Hosszú-réti-patak északi partjánál.
Budaörs mai területén több, a középkorban elpusztult falu volt. Csík (Csek) a Csíki-puszta területén feküdt, a törökellenes harcok alatt, 1592-ben már lakatlan hely volt, a XVIII. sz. elején még láthatók voltak templomának romjai. Horhi falu a Kamaraerdő területén, a Hosszú-réti-patak déli partjánál állt, szintén a törökdúlás idején pusztult el.
Budaörs Árpád-kori település, feltehetően kun őrhely volt. A Nána-Beszter nemzetség birtokolta, Szent Márton-kápolnája királyi alapítású volt. 1243-ban IV. Béla a kápolnát és a falut a ciszterciek bélakúti apátságának ajándékozta. 1282-ben Kecskeörs néven említették. A török időkben Budaörs hódoltság alá esett, a súlyos adóterhek miatt, ill. a 15 éves háború alatt sokan elhagyták a falut, 1602-ben már pusztaként tartották számon.
Buda visszafoglalásának idején a Törökugratótól nyugatra, a Fekete-dűlő (Schwarzer Morast Äcker) területén ütköztek meg a császáriak a török haddal. 1659-ben Budaörs pusztája – királyi adományként – Zichy Istváné lett. Az elpusztult falu földjeit először a budakesziek vették bérbe, majd a XVIII. sz. elején osztrák tartományokból és német fejedelemségekből új telepesek érkeztek. Az új lakók három évig adómentességet kaptak, a megélhetést elsősorban a szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és az állattartás jelentette. 1739-ben pestisjárvány tizedelte meg a falu lakosságát. 1758-ban, miután ura, Zichy Miklós meghalt, királyi birtok lett.
1773-ban Mária Terézia a marcopaili merinoi törzsjuhnyáj egy részét idetelepíttette, Budaörs így a hazai nemesjuh-tenyésztésnek bölcsőjévé vált. Nemzetiségük ellenére a budaörsiek közül sokan részt vettek a magyarok oldalán az 1848–49-es szabadságharcban.
A XIX. sz. végi filoxéra-vész tönkretette a falu szőlőit, a bortermelés visszaesett. A század végén Budaörs a polgárosodás útjára lépett, üzemek létesültek, lakói közül sokan az iparban helyezkedtek el vagy a fővárosba jártak dolgozni.
1921. október 23-án itt zajlott IV. (Habsburg) Károly magyar király második, szintén eredménytelen visszatérési kísérlete, a budaörsi csata. A II. világháborút követően, 1946–47-ben a németajkú lakosságnak mintegy 90%-át kitelepítették, helyükre főleg határon túli magyarok érkeztek. A XX. sz. második felében megépült M7-es autópálya újabb lökést adott a település fejlődésének, Budaörs 1986-ban városi rangra emelkedett.