Alsópetény
A falut csodálatos fekvése miatt a Cserhát „Kis-Svájcának” is nevezik.
A község neve a Péter személynév korai alakjából, a Pete kicsinyítőképzős változatából származik. A határában egykoron álló földvár, melyet szláv eredetűnek tartanak, bizonyítja, hogy elődeink közkedvelt lakóhelyéül is szolgált a terület.
Alsópetény tömegközlekedéssel legegyszerűbben talán Vácról közelíthető meg: autóbusszal negyven perc körül alakul a menetidő. A Galgaguta vagy Nógrádsáp végállomás felé közlekedő buszok Keszeg és Nézsa települések között - egy kis kitérővel - Alsópetényt is útba ejtik. Az autóbuszról a faluban már az első "Alsópetény, szeszfőzde" megállónál is leszállhatunk. Itt rögtön fel fog tűnni a Gyurcsányi-Prónay kastély épülete. A kastély 1750 körül épült barokk stílusban. 2009-ben magántulajdonba került, 2011-től pedig rendezvényhelyszínként üzemel. A kastély ősfákkal rendelkező parkja természetvédelmi terület.
Látnivalók
A település központjában rendezett parkot találunk,amelynek közepén egy millenniumi emlékmű található. A parkot elhagyva az út jobboldalán találunk egy leágazást, amelyen (először a Kossuth Lajos úton, majd erről balra fordulva, a Május 1. úton) az alsópetényi temetőt közelíthetjük meg. Korábban aránylag nagy lélekszámú zsidó közösség élt itt, temetőjükben 250 – 300 sír található.
Ha visszatérünk a Petőfi útra, a faluközpont felé haladva, úgy száz méter séta után térjünk le balra, ahol egy aszfaltozott emelkedőt, majd pedig pár lépcsőfokot leküzdve a Katolikus templomhoz jutunk.
Az alsópetényi templom a XV. században épült: római katolikus egyházi épület, gótikus részekkel, barokk hajóval és berendezéssel. Harangtornya kétszintes, hagymasisakos barokk épületről van szó. Hajóját Jeszenszky István 1724-ben átépíttette, felhasználta hozzá a régi anyagokat. A diadalív kronosztikonos felirata szerint 1759-ben Bacskadi Pál és felesége, Hunyadi Anna beboltoztatta, kórust építtetett, renováltatta, befedette és oltárt állított benne. Emlékoszlop jelzi, hogy az egykori ítélőmester, országbíró Werbőczy István e községben írta 1511-1514 között a feudális jogokat összegző „Tripartiumot”, a Hármaskönyvet, amelyet 1628 után a Magyar Törvénytár kiadásába is felvették. A Hármaskönyv hatása egészen 1945-ig tartott.
A Petőfi úton továbbhaladva eljutunk a falu központjába. Itt a kéktúra egyik pecsételő helyét, a Polgármesteri Hivatal és a Posta épülete mellett pedig az Öreg Hangya Kisáruházat találjuk. Ez utóbbi elmúlt években újult meg, és azóta is dísze a faluközpontnak.
Szintén a falu központjában találjuk a Hármaskönyv Fogadót, amelyet 1995-tól az állandó megújulás jellemez. Az étkezde mára a térség meghatározó gasztronómiai „zarándokhelye” lett. Egy helyi vállalkozó, Jéger Zsolt egy évekig magára hagyott kis parasztházat újított fel és alakított át , majd konyhafőnökként néhány éve "világhírűvé" tette konyhájával az éttermet. A nyitás óta Alsópetény és a térség meghatározó idegenforgalmi célpontja lett a fatálas konyhájáról elhíresült étterem.
Története
Első írásos említését egy 1268-ban keletkezett oklevélen találjuk. IV. (Kun) László király (1272-1290) a hozzá hű híveit túlzott méretekben ajándékozta meg, s ez gyakran szült elégedetlenséget az urak között, sőt országszerte lázadásokhoz, családok közötti háborúskodáshoz vezetett. A helységet a XV. század elején az Alsópetényiek birtokolták, ám a család kihalása után visszaszállt a királyra. I. Ulászló azután a Szobi családnak adományozta 1440-ben, melynek kiterjedt birtokai voltak egész Nógrád megyében. A török kor mérhetetlen pusztulást, megpróbáltatást hozott a vidék egyébként is szegény sorsú embereinek.
A török hódoltság befejeződése után Alsópetény szinte teljesen elpusztult. A község kedvező adottságaira kérdező pontban a rendkívül tömör, szűkszavú válaszok is nagyon sokat elárulnak az alsópetényiek mindennapi életéről, munkájukról: "Épület- és tűzifa elegendő, szőlő van. Mészkő is van, melyből meszet égetnek, ezt eladják. Az erdőben található fából bognárkodnak, a terméket Vácra szállítják."
