Ajka
A Déli-Bakonyt az Északi-Bakonytól elválasztó vonalon, a Balatontól 40 km-re, a Kisalföld keleti szélén található a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vasútvonal és a 8-as főút közelében fekvő, 34 ezer lakosú ipari város.
Túraajánlatok
Alsócsingeren a K+ és S jelzésű turistautak találkozásánál, a régi üzemi épületekben kapott helyet a Bányászati Múzeum és az Őslény- és kőzettár. Kertjében emlékoszlopot állítottak az itteni bányakatasztrófák áldozatainak. Fölöttük sípálya várja a télisportok szerelmeseit. Jókaibányától délre (S jelzés) a Sárcsikút tanösvény kereshető fel. A S jelzés tovább a 20–25 méter magas Padragi-sziklákat ejti útba.
Látnivalók
A város legnevezetesebb műemléke a késő barokk, 1799-ben alapított Szent István katolikus plébániatemplom. Oltárképe Vinzenz Fischer alkotása. A templom melletti emlékkertben a város I. világháborús áldozataira kopjafák emlékeznek.
A városközpontban áll az 1933–34-ben épült, késő barokk Jézus Szíve katolikus plébániatemplom. Különlegessége a benne látható oltárkép, mely Jakab Károly alkotása: Jézust ajkai munkások, üvegfúvók és bányászok között ábrázolja.
A templomdombon épült 1783-ban a késő barokk református templom és 1787-ben a szintén késő barokk evangélikus templom. Ugyancsak itt áll a Helytörténeti Múzeum és Fotógalériának otthont adó egykori, XVIII. századi evangélikuslelkész-lak épülete. Ebben működik a Helytörténeti Gyűjtemény, a város híres szülötteinek emléket állító Borsos-terem, a Fekete István-emlékszoba és a Molnár Gábor-emlékszoba is. 2001 óta a múzeumban látható a Városi Fotógaléria is.
A ligetes Városligetben csónakázótó, uszoda, sportcentrum és kemping várja a látogatót. A csónakázótó szigetének sétányát Fekete István mellszobra és regényei állatszereplőinek szobrai kísérik.
Minden év májusának utolsó két hetében rendezik meg az „Ajkai Napok” c. rendezvénysorozatot.
Története
Területe és környéke már az ősidők óta lakott. Első, településre utaló nyomok a csiszoltkő-korszakból származnak, de folyamatosan csak a késő bronzkor óta lakja az ember e vidéket. Kora vaskori a határában, Cservárpusztán található halomsírmező és a Török-tetőn húzódó kelta földsánc, a Cservár. Az erődítményt Rómer Flóris fedezte fel és írta le.
A római korból származik az ajkai hőerőmű építésekor, 1942-ben előkerült, II. század végi töredékes sírkő, melyet – az akkori szokásnak megfelelően – még életükben állítottak maguknak Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Iulia Prisca. E helyhez közel Hercules szobra és egy oltárkő került elő. Ezeket az emlékeket a Helytörténeti Múzem gyűjteménye őrzi.
A római kor végén megjelentek területén a hunok, a keleti gótok és a longobárdok. A VI. században az avarok, majd a frankok, később a szlávok telepedtek itt meg. A X. század végén megjelentek honfoglaló magyarjaink.
Először 1228-ban említik a települést. Nevét egykori birtokosáról, az Ajka nemzetségről kapta, mely a német eredetű Heiko névből származtatható. 1239-ben Eyka, 1278-ban Ayka néven említik az írások.
A középkorban Ajka helyén két település volt: Alsóajka és Felajka. A török hódoltság alatt Felajka elpusztult, csak Alsóajka maradt meg. Szintén ebben az időben semmisült meg a település középkori temploma és temetője, melyek a mai templomdombon álltak.
A XVII. században főleg egytelkes nemesek lakták. A XIX. század végén az úrkúti üveghuta dolgozói Ajkára költöztek, ahol 1878-ban Neumann Bernát üveggyárat alapított. Fűtőanyagát a közeli ajkacsingervölgyi bánya 1836-ban felfedezett szene biztosította. 1910-ben téglagyárat és erőművet létesítettek. 1937-ben Bródy Imre szabadalmához, a kripton védőgázas izzóhoz – a világon elsőként – kriptongyár épült Ajkacsingeren. 1938-tól üzemel a környéken bányászott bauxitra települt timföld- és alumíniumüzem, melyet 1945 után bővítettek.
A korábban falusias jellegű település fokozatosan ipari várossá nőtte ki magát: 1959-ben hozzácsatolták Tósokberéndet (1950-ben Tósok és Berénd egyesítésével jött létre), Bódét, Csékutat és Csingert, 1977-ben Ajkarendeket, Bakonygyepest, majd 1984-ben Padragkutat. Ma elsősorban az üvegipar, a timföldgyártás, és az 1995 óta működő zeolitgyár jelenti a fő megélhetést az ajkaiaknak.