Ezt az akár két óra alatt is bejárható útvonalat elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnék felfedezni Budapest szűkebb belvárosának ikonikus látnivalóit. Nap mint nap látjuk ezeket az épületeket, képeslapokról köszönnek vissza gyerekkorunkból, mégis, lehet, hogy még sosem láttuk belülről vagy nem ismerjük a hozzájuk fűződő érdekes történeteket. Megállóink, bár egymáshoz közel helyezkednek el, mégis széles palettáját mutatják be Budapest történelmi és kulturális értékeinek: megnézzük a törvényhozás épületét, vallási központokat és egy helyiek és turisták által is régóta kedvelt piacra is ellátogatunk. Egy város igazi arcát, történelmét, illatait, jellegzetességeit igazán csak gyalogosan vagy biciklivel lehet felfedezni, amikor mi magunk is a városi forgatag részesévé válunk.

Túránkat a Kossuth téren kezdjük. Első megállónk az Országgyűlés épülete, amelyről talán kevesen tudják, hogy a világ harmadik legnagyobb Parlamentje. A Duna partján álló 268 méter hosszú épület talán szemből, a budai oldalról a leglátványosabb, de közelről, a tér felől nézve is lenyűgöző. Ha szabad bejárás lenne az épületbe, akkor 27 bejárat közül választhatnánk, 13 lift állna a rendelkezésünkre, vagy a sportosabbak 29 lépcsőházban mászhatnák meg a fokokat.

1882-ben írták ki a pályázatot az ország házának megépítésére, amit Steindl Imre nyert el. Az ő tervei szerint épült meg a több építészeti stílust ötvöző, de leginkább neogótikus stílusú parlamentünk 1885 és 1904 között. Az építésén naponta akár ezer ember is dolgozott, akik 40 millió téglából és félmillió díszkőből hozták létre a 691 helyiségből álló épületet, és amelynek díszítéséhez 40 kg aranyat használtak fel, illetve 242 szobrot helyeztek el a rajta és benne. Arra is ügyeltek, hogy megoldják az épület hűtését, amit eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg: így lett a Parlament a világ első légkondicionált épülete.

Nemcsak kívülről gyönyörködhetünk az Országház épületében, hanem szervezett idegenforgalmi séták keretében látogatható is. A látogatások kiindulópontja a Kossuth Lajos tér északi részén, a térfelszín alatt található Látogatóközpont, amely április 1-e és október 31-e között minden nap reggel 8-tól délután 6-ig, november 1-től március 31-ig minden nap reggel 8-tól délután 4-ig tart nyitva. Az országgyűlési ülések idején az Országház csak korlátozottan látogatható, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni a pontos nyitvatartási időről. Az épület díszes belsejében a rengeteg szobor, csillár, látványos lépcsőház és márványoszlop mellett számos értékes műalkotás is látható, mint Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye, vagy Róth Miksa színes üvegablakai. Az épület leglátványosabb részében, a Kupolacsarnokban találhatóak a magyar koronázási jelvények, köztük a Szent Korona.

Parlament (Országház) A Duna partján álló Parlamentet Steindl Imre tervezte, 1885 és 1904 között épült meg. Az épület historizáló stílusú, ötvözi a gótika, a reneszánsz és a barokk stílusjegyeit. A korabeli politikát tükrözi, hogy külön terme van az alsó és a felső táblának. A 691 helyiségből álló építmény hossza 268 m.

Miután kívül-belül megismertük a Parlamentet, majd körbejártuk a nemzet főterét, a tér dél-keleti sarka felé indulunk el, elhaladunk a Vértanúk terén Nagy Imre hídon álló szobra előtt, majd elérünk a szépen rendbe hozott Szabadság térre. A sokat megélt teret szebbnél szebb épületek veszik körbe, de köztük is a leglátványosabb az 1907-ben épült Tőzsdepalota. A hatalmas épületben 1948-ig valóban a pesti tőzsde működött, majd 1955-től 2009-ig a Magyar Televízió székházaként szolgált. A téren átvágva, a játszótér és az interaktív szökőkút mellett elhaladva egészen a tér széléig megyünk, majd befordulunk a Hercegprímás utcára.

Két saroknyit kell csak sétálnunk, hogy megpillantsuk Budapest legfontosabb vallási épületét. Az imént megismert Parlament és az előttünk álló Bazilika egykor vetélytársak voltak, hogy melyikük lesz Budapest jelképe, de ma már szerencsére nem kell döntenünk: több ilyen impozáns épület is elfér egy nagyvárosban. Mindkét épület 96 méter magas, ami a Honfoglalás dátumára utal (896), és csak azért számít a Parlament az ország második legmagasabb épületének, míg a Bazilika a harmadiknak, mert az előbbi hamarabb készült el (a legmagasabb az esztergomi bazilika).

Egy évvel a nagy rivális építkezés, a Parlament befejezése után, 1905-ben adták át a Bazilikát, igaz, míg a Duna-parti épületet 19 évig építették, addig az államalapító nevét viselő templom építése sokkal hányatottabb sorsú volt, ezért kerek 50 évig tartott. A 2003-as felújítás után már a kupola körüli kilátóba is fel tudunk menni, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra. A belső térben számtalan szobrot, festményt, domborművet, mozaikot találunk, a kor legkiválóbb alkotóitól: Székely Bertalan, Than Mór, Benczúr Gyula, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Feszty Árpád és Ferenczy Béni műveit fedezhetjük fel.

A számok is jól tükrözik az épület monumentalitását: 4147 m² nagyságú területet foglal el, hossza 86 méter, szélessége 55 méter, a tornyok magassága 80 méter, a nagykupola belső magassága 65 méter, a templombelsőben pedig több mint 8000-en férnek el.

A Bazilika legfőbb kincse azonban az 1951-ben - hosszú hányattatás után - itt elhelyezett, több mint 900 éves katolikus ereklye, a Szent Jobb, azaz István király mumifikálódott jobb kézfeje. Minden év augusztus 20-án innen indul a Szent Jobb-körmenet, amelynek során körbehordozzák az ereklyét. A Bazilika Kincstárában megnézhetjük a hosszadalmas építkezés tárgyi emlékeit vagy akár Erzsébet királyné saját kezű hímzését, illetve Mindszenty József bíboros teljes hagyatékát.

A Szent István-bazilika egész évben minden nap ingyenesen látogatható, csak a kilátó látogatásához jegyet kell venni.

Szent István-bazilika, Budapest 54 év alatt épült meg három főépítész vezetése alatt, de végül a város egyik legfőbb látványossága lett. A Szent István-bazilika az ország harmadik legmagasabb épülete, gyönyörű körpanorámát biztosítva kilátójából. Itt őrzik a Szent Jobbot, de a bazilika éppúgy színtere kulturális eseményeknek is.

Ha beteltünk a monumentális épület látványával, és körbenéztünk a körpanorámás kilátóból, már láthattuk is a következő állomásunk kupolás tornyait kiemelkedni a házak közül.

Ez a főváros másik fontos vallási épülete, Európa legnagyobb zsinagógája. A Szent István tér Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldalán sétáljunk tovább a Deák tér felé, majd a Károly körúton a bal oldalon, amíg bele nem ütközünk a romantikus-keleties, neomór stílusú, jellegzetes nyerstéglás külsejű zsinagógába. Az 53 méter hosszú, 26 méter belmagasságú templomban 3000 ülőhely található, és ezekkel a méretekkel nem csak a kontinens legnagyobbja, de a világon a második legnagyobb zsinagóga. Az épületet a bécsi építész, Ludwig Förster tervezte, és 1859-re készült el. Annak érdekében, hogy mint minden zsinagóga, a Dohány utcai is Jeruzsálem felé nézzen, az épület kissé eltér az utca irányától. 1931-ben a templommal megegyező stílusban, annak szomszédságában építették fel a Hősök Templomát, itt található a Zsidó Múzeum is. A zsinagóga idegenvezetéssel látogatható egész évben, de ha időnk engedi, érdemes bemenni a múzeumba is, ami a zsinagóga főbejárata mellett található. Lehetőségünk van idegenvezetést is kérni, így egész biztosan sok-sok érdekes információval gazdagabban jövünk ki.

Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája. A keleties hangulatú, romantikus-neomór stílusú zsinagóga 1859-re készült el Ludwig Förster tervei alapján. Belsejében 3000 férőhely található. Kertjében látható az Emlékfa, a mellette épült Hősök Templomában található a Zsidó Múzeum.

Visszakanyarodunk a kiskörútra, és az Astorián áthaladva a Múzeum körúton megyünk tovább. Elhaladunk az ELTE Bölcsészkarának otthont adó neoreneszánsz épület előtt, amely mögött a Trefort-kert és a Gólyavár is található.

A Bródy Sándor utcánál már láthatjuk is a magyar történelem és identitás egyik szimbolikus helyszínét, a Nemzeti Múzeumot. A gyűjtemény alapja Széchényi Ferenc nevéhez fűződik, aki az államnak adományozta hatalmas könyvtárát és nemesi címerekből, térképekből, képekből és kéziratokból álló értékes gyűjteményét. Az épületet a magyarországi klasszicizmus mestere, Pollack Mihály tervezte. 1847-es átadása után nem sokkal máris nemzeti szimbólummá vált a múzeum, mivel 1848. március 15-én itt mondott beszédet Petőfi Sándor (a hagyomány szerint a Nemzeti Dalt is elszavalta). A forradalom alatt több népgyűlést is tartottak itt, illetve a díszteremben tartotta ülését a népképviseleti országgyűlés felső háza. Ha a klasszikus homlokzatra felnézünk, Pannónia alakját látjuk, aki babérkoszorúkat nyújt át a tudományt, művészetet, történelmet megszemélyesítő figuráknak. Belépve az épületbe a díszes főlépcsőházban Lotz Károly és Than Mór freskóit láthatjuk. Az állandó kiállítás fő kincse a magyar uralkodók koronázásán viselt egykori palást, amelyet István király és felesége, Gizella varratott 1031-ben. A múzeum a hétfői szünnap kivételével minden nap látogatható. Az épületet körülvevő Múzeumkert kedvelt találkozóhely, a szobrokkal és fákkal tarkított kertben érdemes sétálni egyet, mielőtt továbbindulunk.

Magyar Nemzeti Múzeum A múzeumot Széchényi Ferenc alapította 1802-ben, amikor hatalmas gyűjteményét az államnak adományozta. A klasszicista épület terveit Pollack Mihály készítette, 1847-re készült el. Nem sokkal utána már nemzeti szimbólummá vált, mivel itt tartott beszédet 1848. március 15-én Petőfi Sándor.

A körúton a Kálvin tér felé sétálunk tovább, majd a nyüzsgő Vámház körút következik, a házak aljában sorakozó számtalan kis üzlettel. Hamarosan megpillantjuk a Nagycsarnok Zsolnay-cserepes, vidám épületét, ami közel 120 éve, 1897 óta működik folyamatosan, és azóta is a város legnagyobb piaca. Egykor az áruk szállításához saját vasúti rakodóvágányt és egy Duna-parthoz vezető földalatti folyosót is használtak. Az első igazgató szigorú szabály szerint vezette a piacot, például megtiltotta az árusoknak, hogy kiabálással hirdessék a portékájukat, ahogy azt azelőtt megszokhatták. Eleinte a vevők is hiányolták a régi vásári hangulatot, de végül mindenki megszokta az új rendszert.

Központi Vásárcsarnok (Nagycsarnok) A Pecz Samu-tervezte, Zsolnay-cserepekkel díszített épület 1897-ben nyitotta meg kapuit. A csarnokba lépve mintha egy másik világba csöppentünk volna: amellett, hogy megkóstolhatjuk a legfinomabb magyar terményeket, talán minket is magával ragad az évszázados magyar piaci kultúra hangulata.

A Fővám tér ideális helyszín a túra befejezéséhez, hiszen azon túl, hogy számtalan tömegközlekedési eszköz áll meg itt, ha körülnézünk, fantasztikus látvány tárul elénk: a Szabadság-híd a régi vámházakkal, szemben a Gellért-hegy páratlan látványa, előttünk pedig a világörökségi Duna-part a hidakkal.