funiQ logo

Szuadó 40

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 40 km
Össz. emelkedő:  1 500 m
Össz. lejtő: -1 500 m
Magasság max.: 591 m
Magasság min.: 135 m

Időpont: 2018. március 24., szombat

Útvonal: Patacs – Bika-domb – Babás-szerkövek – Zsongor-kő – Laci-forrás – Nagy-kő-oldal – Lóri – Vágotpuszta – Kőlyuk – Zsidó-völgy – Sós-hegyi-kilátó – Remete-rét – Rózsa-forrás – Éger-völgy – Mohosi-kiskút – Patacs

Rajt és cél: Pécs, Patacs városrészben, a Csülök Bárban (7634 Pécs, Pellérdi út 31.)

Szervező: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület

Szintidő: 10 óra

Indítás: 6:00 - 8:00

Nevezési díj: 1600 Ft

Előnevezés: 2018. 03.21-ig ezen a linken: http://cooltura.hu/

Általános tudnivalók a túráról: Szuadó 40/25/17/11

A túra a Cartographia Kupa része.

Cartographia Kupa logo

Cartographia Kupa-kedvezmény: 100 Ft

Információ:

Hajdu György
Tel.: +36 20 919 1340
E-mail: info@fbte.hu
Web: www.fbte.hu

Útvonal

Túránk Patacsról, a Csülök Bárból indul. A vendéglőből kilépve balra fordulunk, majd a Fő utcán felfelé indulunk a Jakab-hegy irányába. Folyamatosan a Fő utcán haladunk egészen egy keresztig, ahol balra indulunk a piros háromszög jelzésen. A piros háromszög jelzést követve a Bika-dombon áthaladunk, a domb tetején érintjük a zöld sávot (1. ellenőrzőpont).

Folytatjuk utunkat a piros háromszögön, azaz a Panoráma-úton. A Panoráma-utat az 1990-es években lelkes turisták készítettek, Molnár István erdőmérnök és Kiss Lajos irányításával kézi erővel, a Jakab-hegy oldalába bevágva kb. 400 m szintmagasságban. Balról gyönyörű kilátás látszik Cserkút és Kővágószőlős településekre.

A Babás-szerkövek (2. ellenőrző pont) neve egyes elképzelések szerint a pogány magyarság korából maradt ránk. Babba-mama istenasszony tiszteletének emléke lehet, a szerkő jelentése lehetett áldozati hely, szentkő is. A geológiai középkorban a permi homokkőbe kvarc és gránit görgetegek cementálódtak, úgynevezett konglomerátum keletkezett. A lazább anyagokat a szél és a víz elhordta, ezért az időtálló tömbök furcsa formájú sziklaalakzatokként kiemelkednek a környezetükből. Ez a vonal kb. 1 km hosszan nyúlik a Jakab-hegy DNy-i oldalán. A monda szerint két dölyfös gazdag család esküvői menete vált itt kővé, mert nem akartak kitérni egymásnak.

Tovább folytatva utunkat a kék kereszt majd a kék háromszög jelzésen indulunk a Sasfészek felé. Itt figyelni kell, igen nehéz a terep. A kék háromszög jelzés a tetőn csatlakozik a kék sáv jelzésbe. Itt jobbra fordulunk, és utunkat a Jakab-hegyen lévő pálos szerzetes rend kolostorának romjai felé vesszük. Útközben egy kis kitérővel jobbra, érintjük a Zsongor-követ. (3. ellenőrző pont - kód).

A Jakab-hegyi Zsongor-kő kilátó
A Jakab-hegyi Zsongor-kő kilátó

A Zsongor-kő korlátjától a lenti katlan két faluja Cserkút és a közvetlenül alattunk lévő Kővágószőlős házai és kertjei látszanak. A vörös homokkő szikla alakzatot 1943-ban nyilvánították védetté. A monda szerint a törökök elől menekülő Zsongor nevű fiatalember és kedvese innen vetette magát a mélybe, inkább a halált mint a fogságot választva. A ponttól visszafelé a Remete-barlang érintésével, amely baloldalon látszik, visszatérünk a kék jelzésre.

Utunkat folytatva átkelünk a Jakab-hegy tetején kb. 3 km hosszú és 3-5 m magas kőből és földből emelt sáncon, amelyet a vaskori hallstatti kultúra népe emelt. A kék sávot követve a pálos kolostor romjai mellet haladunk el, amelyet 1225-ben Bertalan pécsi püspök létesített, titulusáról, Szent Jakabról nyerhette a hegy is a nevét.

A kék sávon jelzésen tovább haladunk egészen a Patacsi-mezőig. Itt egy kis tornácos épület áll, pihenővel és tűzrakóhellyel. A kis épület régen Blokk-házként üzemelt, ahol a papi erdő emberei ellenőrizték a fát szállítók vásárlást igazoló papírjait, blokkjait. Az ilyen kis épületeket cédulaháznak is nevezték. A továbbiakban balra a kék kereszt jelzésen haladunk a Szuadó-völgyben. Menet közben patakátkelések teszik romantikussá utunkat.

A kék kör jelzésen jobbra térünk, ami először a Szuadó-forráshoz, majd egy mellékvölgyben a Laci-forráshoz vezet (4-es ellenőrző pont) . 1947-ben Csokonay Sándor (a „mecseki források atyja”) fiáról nevezte el a forrást.

Visszamegyünk ismét a kék keresztre, és elhaladunk a Bagoly-forrás előtt. A kék kereszt jelzésről a zöld háromszög jelzést a Pécs-Orfű műutat érintve egy jelzetlen ösvényen érjük el, a helyes irányt szalagozás segíti. Legyünk körültekintőek az útátkelésnél! Balra a zöld háromszög jelzésen haladunk Orfű település felé. A következő elágazóban a sárga jelzésen indulunk jobbra.

Elhaladunk a Malommúzeum mellett (régi malmok berendezéseivel és a molnárok bútoraival ismerkedhetünk meg), majd Mecsekrákoson keresztül a Nagy-kő-oldal bejáratához jutunk (5. ellenőrző pont).

A sárga négyzet jelzésen haladunk tovább a patak-völgyben, többször keresztezzük a patakot, míg elérjük a Lóri kulcsosházat (6. ellenőrző pont).

A ház után a zöld sáv jelzésen fölkapaszkodunk Vágotpusztára. Átkelünk a falun, ahol a sárga sáv és a zöld kör közösen halad, majd utunkat a falu végén balra fordulva, a zöld kör jelzésen folytatjuk Kőlyuk irányába a Kecske-háton. Pár km múlva, balról a lapulevelekkel tarkított patakon való átkelés után megérkezik a piros sáv, és ezen jobbra fordulva hamarosan Kőlyukhoz (7. ellenőrző pont) érünk. Érdemes néhány percet elidőzni a barlangnál, impozáns látvány!

A barlangtól jobbra fel, a zöld sávon baktatunk tovább a vadregényes Zsidó-völgyben, az elágazóig (8. ellenőrző pont). A völgyben óvatosan haladjunk, kidőlt fák, sár, kövek, gallyak akadályoznak bennünket. Túránk ezután meredeken vezet egészen Lapisig, végig a zöld sáv jelzésen.

A Lapis a Tubes ÉNy-i oldalának lejtőpihenője, széles mészkőfennsík 535 m magasságban. A honfoglalás évfordulója alkalmából, a hét vezér emlékére hét különböző mecseki kőzetből összeállított emlékművet épített ide a Mecseki Erdészeti Rt. Innen 500 m-re található a zöld háromszög jelzésen a Sós-hegyi kilátó (9. ellenőrző pont). A kilátót kőből és fából építette az erdőgazdaság 1987-ben, formája alapján római őrtoronyra hasonlít.

Tovább a zöld háromszög jelzésen, majd balra a zöld kereszt jelzésen érünk le Remete-rétre. Remeterétről dél felé, a Kismélyvölgy/Égervölgy felé mutató tábla irányába folytatódó piros sáv jelzésen folytatjuk utunkat. (Vigyázat! A piros sáv másik ága a Dömörkapu felé vezet!) A piros sávot követve aszfaltos úthoz érünk, érintjük Mecsekszentkutat.

A Szentkútnál lefelé tartunk, és hamarosan jobbra tartva, egy erdei csapáson folytatjuk utunkat, elmellőzzük a Rózsa-forrást, majd hamarosan kiérkezünk a forgalmas műúthoz, ahol óvatosan átkelünk a szemben lévő beton útra. Az út jobbra ível, mely után egy sorompóhoz érünk, melyet elhagyva továbbra is felfelé folytatjuk utunkat, majd fent a jobb kanyar végén letérünk róla szemben a piros sávot követve. Leereszkedünk rajta az Éger-völgybe, ahol a kék kereszt piros sáv elágazásánál találjuk az Éger-völgy ellenőrzőpontot (10. ellenőrzőpont – kód).

A ponttól tovább haladunk a kék kereszt jelen. A hidak után egy patakátkelésnél élesen jobbra felfelé fordulunk a zöld sáv jelzésre, újra a Jakab-hegy felé. A zöld sávon felfelé kapaszkodva érjük el a Mohosi-kis-kút forrást (11. ellenőrzőpont). A hegy északi oldalán a talaj és a fák törzse feltűnően mohos, ezért adták 1961-ben az itt lévő forrásnak a Mohosi-kis-kút nevet.

Folytatjuk utunkat a zöld sávon, egy kis tavat elmellőzve, az Éger-tetőt megkerülve, rövid murvás szakasz után jobbra fordulunk. Az Avar-kúthoz vezető zöld kör jelzés után amely jobbra tart, hamarosan balra lefelé fordulunk és a Szent Márton zarándokút jelzéseit követjük. Az ösvény követését szalagozás segíti. A jelzést követve Patacsra érünk, a jelek a Fő utcái visznek, amelyen haladva célunk, a Csülök Bár felé vesszük utunkat.

Gratulálunk a túra teljesítéséhez!

Egyéb távok