A ciszterci szerzeteseknek régi álmuk valósult meg, amikor a Villányi úton, a Feneketlen-tó partján telket vásároltak – a zirci apátság támogatásával –, hogy oda majd saját gimnáziumot, templomot és rendházat építhessenek. Ezek közül csak az első kettő valósult meg, a harmadik tömb létrejöttét meghiúsította a háború. Az új iskola 1929-re készült el, de a hírneve megelőzte: tanárai között képzett, külföldön tanult szakemberek szerepeltek. A neobarokk Szent Imre-templomba pedig először 1938-ba léphettek be a hívők.

Maga a Szent Imre Gimnázium 1912-től létezik, ám akkor még saját épület híján a Váli utcai iskolában indult meg az oktatás. De mi már tudjuk, hogy 17 évvel később a Feneketlen-tó partján saját otthonra lelt az intézmény. Ezt a díszes, elegáns, ötszintes épületet a kor foglalkoztatott építésze, Wälder Gyula tervezte, akinek nevéhez a szomszédos Szent Imre-templom és a pesti Madách téren álló óriási téglaépület is köthető. A sárgára vakolt falak között tágas tantermeket, két különböző méretű dísztermet, felszerelt előadókat találunk, sőt tornatermeket is. Az épülethez egy nagy udvar is tartozik, rajta sportpályákkal.

A második világháború után az iskolát államosították, és át is keresztelték József Attila Gimnáziumra. Végül 1997-ben költözhetett vissza a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, amelybe összesen 900 diák jár. A közösségi élet példaértékű a cisztercieknél, akik magukról így fogalmaznak: „Várjuk mindazokat, akik egy nyitott, hitre és kultúrára fogékony katolikus közösséghez szeretnének tartozni”. Nos, ebben a közegben nevelkedett például Czeizel Endre orvos-genetikus, Cseh Tamás Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, előadóművész, Kovács András Péter Karinthy-gyűrűs humorista és Latinovits Zoltán, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész is. Az iskolának saját cserkészcsapata is van, több száz taggal.

2001-ben a templom és a gimnázium közötti téren állították fel a Klebelsberg Kuno-emlékművet, mert az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter nagymértékben hozzájárult a ciszterciek iskolájának létrehozásához, valamint a rend működéséhez. Az 1939-ben, eredetileg a IV. kerületben felavatott szoborcsoport Grantner Jenő alkotása. A II. világháború alatt a szoborkompozíció megsérült, így azt elbontották, és a 2000-ben történt helyreállítása után került a XI. kerületbe. A főalak középen Klebelsberg Kuno szobra, mellette a férfi mellékalak a tudományt, a női mellékalak pedig a művészetet szimbolizálja.