funiQ logo

Sarród

Sarród részben a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fekvő település a Fertő és a Hanság közötti területen. A község három, egykor független településrészből áll: Sarródból, Fertőújlakból (régi nevén Mekszikópuszta) és Nyárligetből (Lászlómajor és Nyárasmajor összeolvadásából). A Fertőújlak környezetében fekvő védett szikeseket, amelyek természetvédelmi szempontból a Nemzeti Park kiemelkedően értékes területei – a falu korábbi elnevezéséhez hasonlóan – Mekszikópusztának nevezik.

Hanság-főcsatorna
Hanság-főcsatorna Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent István vértanú-templom A Sarród központjában álló templom alapvetően barokk stílusú, homlokzata klasszicista. A végső alakját 1846-ban nyerte el, 2000-ben adakozásból újították fel. A templom régi harangjait az I. világháború idején rekvirálták, ekkor olvasztották be a Fertőszéplaktól kapott műemlékharangot.

utcakép, háttérben a Szent István vértanú-templommal
Utcakép, háttérben a Szent István vértanú-templommal Fotó: funiQ

Kócsagvár Az 1993-ban, organikus építészeti stílusban tervezett látogatóközpontban a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságán túl 46 fős szálláshelyet, az aulában kiállítótermet és két előadótermet is találunk. Magyarország legnagyobb náddal fedett épülete egész évben ingyenesen látogatható.

Kócsagvár Látogatóközpont
Kócsagvár Látogatóközpont Fotó: funiQ

Kisboldogasszony templom, Nyárliget A közigazgatásilag Sarródhoz tartozó Nyárliget temploma 1995-re készült el.

Lászlómajor 15 őshonos állatfaj 300-nál több példánya tekinthető meg a Lászlómajorban, láthatunk itt magyar szürke marhát, házi bivalyt, racka juhot, cikta juhot, tejelő cigáját, mangalicát és a jelentős magyar baromfi fajták néhány képviselőjét. Az épületben kiállításokat is megtekinthetünk.

magyar szürke szarvasmarha gulya Lászlómajor mellett
Magyar szürke szarvasmarha gulya Lászlómajor mellett Fotó: funiQ

Sziki Őszirózsa Tanösvény Az útvonalat végigjárva megismerkedhetünk a szikes puszta és a tavak életközösségével, valamint a régi magyar háziállatoknak a védett területek megőrzésében és hasznosításában betöltött szerepével. A tanösvényen a tájékozódást és az információszerzést táblák és kilátók biztosítják.

Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont, Fertőújlak Az épületben változatos erdei iskolai programok, bemutató és kézműves foglalkozások, természetismereti vetélkedők és nyári táborok várják az érdeklődőket, valamint állandó természetismereti kiállítás mutatja be a Fertő valamint a Hanság gazdag növény- és állatvilágát.

Hanság-főcsatorna A Fertő keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének elvezetése. A csatorna déli partja egy szakaszon horgászvízként is működik, a zsiliptől a Fertő fokozottan védett területéig természetes környezetben élvezhetjük a horgászat nyújtotta örömöket.

Világ királynője templom, Fertőújlak Fertőújlakon áll ez az egykor magtárként funkcionáló épület.

jellegzetes házak a főutcán
Jellegzetes házak a főutcán Fotó: funiQ

Története

Sarród környéke a legrégebbi időkig visszanyúlóan lakott volt: Széchenyi Béla gróf 1874-ben a kiszáradt Fertő medrében kőkorszakbeli leleteket tárt fel, 1890 körül Scheffer Ákos kapuvári ügyvéd a vízparton 6 csontvázra lelt, amelyek sásból font derékaljon feküdtek, Pokker Mihály sarródi tanító pedig bronzkori zsugorított csontvázat és agyagedényt talált. Római leletek is előkerültek a Keréktó-dűlőből.

A környékre a honfoglalás után besenyőket telepítettek, akiknek az itt élő magyarokkal együtt védelmi feladatuk volt a német támadásokkal szemben. A mocsaras terület alkalmas volt arra, hogy később is végvári szerepet töltsön be a település.

lápos terület a város közelében
Lápos terület a város közelében Fotó: funiQ

Sarród első írásos említése egy 1313-as oklevélben található, amelyből kiderül, hogy már akkor kifejezetten rendezett falunak számított. A falu 1334-ben az Ostffy-család birtoka volt, majd 1359-ben osztozkodás útján Ostffy Jánoshoz került. A sarródi Fertő-rév 1420-ban az Osl-családhoz tartozott.

A Rákóczi-szabadságharc idején a Fertő menti községektől – így Sarródtól is – az átvonuló csapatok hadisarcot szedtek. Ha ez nem lett volna elég, 1710-ben a falu lakosainak egyharmadát a pestisjárvány elpusztította. A járvány 1714. szeptember 4-én, Rozália napján ért véget. Ennek örömére szobrot emeltek a faluban, és ezen a napon a község minden évben búcsút tart.

A település 1746-ban fellázadt Széchenyi ellen a dézsma-egyezség miatt, az úriszék ítélkezett a falu lakossága felett. 1767-ben az Esterházy család, Széchenyi Zsigmond, Ostffy Lajos és a nemes Horváth-család voltak a község földesurai.

A francia megszállás idején, 1809-ben Sarród ismét hadiadót fizetett, de most Napóleon seregeinek. Az 1828-as összeírás 96 jobbágycsaládot tüntetett fel. 1834-ben egy legelő kisajátítása miatt Sarród és Süttör között határvillongás volt.

Hidi-major nádtetős épülete
Hidi-major nádtetős épülete Fotó: funiQ

A szabadságharc védelmére a községben is megalakították az őrsereget, amit Élő József és Bors József irányításával Sopron felé vezettek. A horvátok azonban Pomogy felől érkeztek, de szerencsére csak élelmet és állatot követeltek.

A jobbágyfelszabadítás nem járt sikerrel, mert túl kevés volt a kiosztható föld, így a falu lakossága inkább nádaratással foglalkozott. A századfordulón a munkanélküliség miatt ötvenketten indultak el Amerikába.

Ősi foglalkozásnak számít a településen a halászat, a vadászat és a Fertő többi településéhez hasonlóan a mocsár egyéb „gyümölcseinek” begyűjtésével foglalkozó pákászat. A halászat a falu életében különösen fontos, kenyeret adó szerepet töltött be. Jelentős volt még a területen az állattartás és a gabona- és növénytermesztés. A XIX. század közepén aszály következtében a tó teljesen kiszáradt, így új területeket tudtak művelés alá vonni. A Hanság nedves rétjei rendkívül nagy mennyiségű savanyú szénát termeltek, ez teremtett alapot a környék szénakereskedésének.

kilátás a Borsod-dűlő madármegfigyelő kilátóból
Kilátás a Borsod-dűlő madármegfigyelő kilátóból Fotó: funiQ

Az 1930-as években híres volt a falu dohánya is, a dohánytermesztést az akkoriban virágzó csempészet miatt szüntették be. A faluban jellemző a háziipar is, pl. Sarród ősidők óta foglalkozik gyékényfonással.

A második világháború után indult meg lényegesen a falu fejlődése, a régi náddal vert kunyhókat és vályogházakat világos, cseréptetős házak váltották fel.