funiQ logo

Pécs

A műemlékekben, történelmi jelentőségű és egyéb látnivalókban gazdag város Magyarország egyik legrégebbi települése. Mondhatjuk, hogy itt van a dél-dunántúli régió szellemi és kulturális központja. Pécs a képzőművészetek és a zene területén kiemelkedő, országos szinten is.

Zsolnay-villa

A gyűjtemények és galériák, melyeket megtekinthetünk, a XX. század teljes magyar művészetét bemutatja. Az 1811 óta létező Pannon Filharmonikusok hangversenyei, vagy az operatársulat előadásai különleges kultúrprogramban részesíthetik a Pécsre látogatókat. 

Fesztiválok terén sem marad el a város a nagyobb településektől, hiszen itt kerül megrendezésre a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) is.

A Pécsi Tudományegyetem pedig 34 000 hallgatóval büszkélkedhet.

Mindezek mellett nem is csoda, hogy Pécs lett az Európa kulturális városa cím győztese 2010-ben. 

Széchenyi-tér
Széchenyi-tér

Túraajánlatok

Látnivalók

Székesegyház A ma már Basilica Minor rangot viselő székesegyházat a XI. században kezdték felépíteni, mai formájában a XIX. század óta látható. Az épületet több alkalommal felújították, bővítették, így több évszázad építészeti stílusait is magán viseli.

székesegyház
Székesegyház

Zsolnay Kulturális Negyed Közép-Kelet-Európa legnagyobb kulturális épületegyüttese a XIX. századi Zsolnay család porcelángyárának felújítása nyomán született újjá. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 5 hektáros területén nyílt meg 2012-ben a Zsolnay Kulturális Negyed, amely egy 4 részre tagolódó bemutatótér.

Zsolnay Negyed

Dzsámi A török uralom évei alatt épült dzsámi mérete szerint a legnagyobb török kori emlék Magyarországon. A korábban itt állt Szent Bertalan-templomot a XVI. század második felében rombolták le, köveit felhasználták a dzsámi felépítéshez.

Ókeresztény Sírkamrák A római korban Pécs helyén állt Sopianae, amelynek római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A Római Birodalom korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét bemutató sírkamrák igazán különleges műemléknek számítanak.

Csontváry Múzeum Pécs belvárosában, egy századfordulós neoreneszánsz épületben kapott helyet 1973-ban a Csontváry Kosztka Tivadar festményeiből álló kiállítás. Itt láthatjuk a művész egyik leghíresebb képét, a "Magányos cédrust" is.

Vasarely Múzeum A pécsi születésű Victor Vasarely 1969-ben több mint 40 szitanyomatát ajándékozta szülővárosának, 5 évvel később pedig egész munkásságát felölelő, több száz darabos gyűjteményt adott át Pécsnek. 1976-ban ezekből az alkotásokból nyílt meg a kiállítás.

Zsolnay Negyed
Zsolnay Negyed Fotó: Benovics Gábor

Dóm kőtár A Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a lapidáriumot, vagyis kőtárat, ahol számos értékes, érdekes kőfaragványt, kőmaradványt tekinthetünk meg.

Püspöki palota A Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház nyugati oldalán található műemléki épület a XII. században épült. A XIX. században átépítették, amelynek nyomán eltűntek középkori jellegzetességei. A palota egyik álerkélyéről egy Liszt Ferenc-szobor figyeli a Székesegyházat.

Barbakán A pécsi barbakán, vagyis előretolt kapuerőd felépítését Kinizsi Pál hadvezér XV. századi itt tartózkodásához kötik. A barbakán tetejéről csodás kilátás nyílik a környékre.

Falmászás és Boulder Room A Pécsi Sasok Mozgásközpontban található Boulder Roomban biztonságos körülmények között ismerkedhetünk meg a falmászással és a kötél nélküli mászással, a boulderrel.

Zsolnay Negyed
Zsolnay Negyed Fotó: Benovics Gábor

Kart Arena Gokart Csarnok 2014 nyara óta létező, 1700 m²-en lévő Kart Arena Gokart Csarnokban egy 230 méter hosszú, fedett pályán gokartozhatunk.

Mecsextrém Park A pécsi Mecsextrém Parkban kötélpálya, bob, gokart, lovaglás, játszóház, lövészet, rodeó bika és még sok más játék vár rád. Az egészen november közepéig nyitva tartó extrém park a márciusi hosszú hétvégén kezdi a szezont.

Central Wakeboard és Szabadidőpark Pécstől délre, a Tüskésréti-tónál találjuk a Central Wakeboard és Szabadidőparkot, ahol a wakeboard és a vízisí mellett kivilágított rekortán burkolatú futópályán futhatunk, strandröplabdázhatunk, strandfocizhatunk, túrázhatunk tanösvényen. A gyerekeket pedig játszótér és vízi kalandpark várja.

Története

A rómaiak a II. század elején alapították meg Sopianae városukat a területen. A következő század végén nagyon gyorsan terjedt a kereszténység, aminek következtében aki megengedhette magának az sírkamrákat, kápolnákat építtetett. Az akkori temető fölé épült később a Szent István tér, ahol több területet is feltártak, és most is megtekinthető sírkamrákat találtak.

utcakép
Utcakép Fotó: Benovics Gábor

A XVIII. században egy véletlen folytán korsós sírkamrára bukkantak, aminek régészeti feltárására csak 1939-ben került sor. A kamrát falképek díszítik, egy fülkében látható a névadó, a falra festett korsó. A sírkamra fölött egy sírkápolna falcsonkjait is megtalálták. A felfedezett tűzhelymaradványok azt bizonyítják, hogy a rómaiakat követő lakosok a sírkápolnát lakóházként használták. Ma védőépület óvja a régészeti együttest.

1975-76-ban egy kétszintes, ókeresztény mauzóleumot találtak. Az alsó szinten van a mauzóleum két sírkamrájával és előterével, amelynek falait szinte teljes mértékben festések díszítik. Az egyik felületen a "bűnbeesés" jelenete látható. A felső szint sírkápolna volt. A mauzóleumban talált pénzérmék alapján kiderült, hogy a IV. században temetek ide. 

1922-ben egy háromkaréjos temetőkápolnát találtak a székesegyház közvetlen közelében. Padlóján még megmaradt valamennyi a régi mozaikból. A falakon pedig két rétegben is találtak festést. A korábbi a IV. századból, az újabb a IX. századból való. 1938-ban pedig egy hétkaréjos temetőkápolnát találtak a régészek, amit azonban visszatemettek. Egy 2002-es építkezés során pedig sírokat és egyéb leleteket találtak a római korból.

Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom Fotó: Benovics Gábor

1009-ben Szent István király alapította meg a pécsi püspökséget. A XI. század közepén már templom is állt itt, ez azonban tűzvész áldozata lett. A XII. század közepén új, altemplommal is rendelkező, háromhajós székesegyházat emeltek. A XIV. és a XVI. században átalakították, díszítették, bővítették. A török hódoltság idején az épület egy része iskola, más része raktár volt. A freskókat lemeszelték, az Árpád-kori domborműveket megcsonkították. Bár a XVIII. században helyreállították, a XIX. századra már veszélyessé vált a tartófalak állapota. A falakat és tornyokat visszabontották, a mai stílusú épület 1882–91 között alakult ki. A székesegyházban a Szent Mór- és a Mária-kápolnában Székely Bertalan, a Corpus Christi kápolnában Lotz Károly freskóiban gyönyörködhetünk.