Mencshely - Szentjakabfa - Balatoncsicsó - Balatonhenye - Monoszló - Szentantalfa - Tagyon - Hegyestű, Monoszló - Zánka - Dörgicse - Mencshely

Tagyonból indulva először a Nivegy-völgy falvait fedezhetjük fel: a Nivegy név valószínűleg avar eredetű, és a környék azóta is folyamatosan lakott, a rómaiak által elterjesztett szőlőművelés ma is az egyik meghatározó eleme a tájnak. Tagyonban a falu Balaton felé eső vége felé indulva jobbra térünk le az aszfaltútról és a telkek mögött jobbra kanyarodva tartunk Szentantalfa felé a Cser-kúti patakot követve egy szekérúton.

Elérve Szentantalfát a sportpálya és a patak között megyünk tovább, majd a Templom utcát elérve balra kanyarodunk. Az utca jobbra eső szakaszában szép, régi népi lakóházakat láthatunk. Az utca a faluból kiérve földútként folytatódik, és elkezd komolyan emelkedni. A hegytetőn túljutva Monoszló előtt érintjük az ún. legelőerdőket, amelyeket korábban évszázadokon át használtak állattartásra – ma legfeljebb kaszálók, vagy lassan beerdősülő területek. A környék egyik legnyugalmasabb falujába egy fasor szegélyezte útról jobbra kanyarodva érünk be a Hegyi utcán keresztül, és a Fő utcán egy jobb-, majd egy balkanyar után a Templom utcán folytatjuk utunkat Balatonhenye felé.

Út közben érintjük a monoszlói református paplakot és templomot: mindkettő a XVIII. század emlékét őrzi. A templom után balra térve egy földútba átváltó stabilizált úton tekerünk tovább egy erdő, majd egy gyümölcsös bal oldalán. Egy derékszögű jobbkanyar, majd egy éles balkanyar és egy éles jobbkanyar után érkezünk meg Balatonhenyére a Kossuth utcán keresztül. Az apró faluban a református templomnál jobbra kanyarodunk, és egy fákkal tarkított területen kaptatunk felfelé. Az út később beér az erdőbe, majd némi kanyargás után a csicsói szőlők mellett érünk vissza a Nivegy-völgybe, Balatoncsicsóra. Balra kanyarodunk, az út aszfaltra vált, de mielőtt a falu átszelése után folytatnánk utunkat Szentjakabfa felé, érdemes egy apró kitérővel a Fő utcán található, közösségi erőből felújított 300 éves plébániaépületet és a pajtából kialakított közösségi teret megnézni.

A falut elhagyva az országútról balra térve érünk be a következő apró faluba, amin egyenesen végigmenve az utca egy dűlőútban folytatódik. Az érintett falvak mindegyike különleges hangulatú, számos eredeti formában megmaradt parasztházzal, több száz éves templomokkal.

Felkapaszkodunk a szőlőhegyre, egy ideig ezen a kanyargós földúton tekerünk, majd mezőket átszelve az országúthoz csatlakozva érjük el Mencshelyet. A háromtornyú, pár száz fős lélekszámú település neve onnan is ismert lehet, hogy a szabadságharc bukása után, 1849-ben Kossuth Lajos két fia a helyi evangélikus lelkésznél talált menedéket. A falu azóta is híven őrzi Kossuth emlékét, és a születésének 100. évfordulójára 1902-ben ültetett hársfa ma is megvan a községháza előtti parkban.

A Fő utcán haladva láthatjuk a falu mindhárom templomát, majd a sportpályánál élesen jobbra fordulva megyünk tovább Dörgicse irányába. A Kossuth utcán elhagyva Mencshelyet kis présházak, szőlők között fedezhetjük fel a Halom-hegyet.

A hegyen áll a 2015-ben újjáépített Kossuth-kilátó. A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját nyújtó, 1962-ben épült torony 399 méterével a környék legmagasabb pontja, így az egész Déli-Bakonyt is beláthatjuk innen. A kilátó közelében alakították ki a 2 km hosszú Vulkán tanösvényt, amely a Halom-hegy kialudt vulkáni kúpjának történetét, geológiai sajátosságait és élővilágát mutatja be. Láthatunk helyi kőzetekből épített tűzhányó maketteket és bazaltból kirakott Balaton-térképet a környék tanúhegyeivel. A tanösvény útvonalát végigjárva még a kialudt vulkán gyomrába is besétálhatunk.

Tovább kanyarogva a szőlők között érünk le Dörgicsére, amelyet négy templom, a piarista rend egykori magtára (ma vendéglő) és három Árpád-kori templomrom tesz történelmi emlékekben gazdag és látványos hellyé. Felsődörgicsére beérve balra fordulunk az úton, amíg meg nem pillantjuk az evangélikus templomot, és mögötte a tatárjárás előtt épült régi templom romját. A rom mellett haladunk tovább, majd a dörgicsei Szent Imre-templom mellett keresztezzük a falut.

Dörgicsét elhagyva az aszfaltúton érjük el Balatonakali szélét: a meredeken eső út tetejéről érkezve olyan, mintha egyenesen a Balatonba pottyannánk a lejtő végén. Itt a Balatoni Bringakörútra csatlakozva jobbra vesszük az irányt, tekerünk egészen Zánkáig. Elhaladunk a Haditechnikai Park, majd a Gyermekváros előtt, majd követve a bicikliutat, eljutunk a vasútállomásig, hogy aztán ismét a dombok felé vegyük utunkat. A Rákóczi, majd a Fő utcán át jutunk ki Zánkáról észak felé, az országúton a Hegyestűre kapaszkodunk fel. Végig előttünk van a hegy, ami a Balaton felől nézve egy szabályos kúp alakú tanúhegynek tűnik, de amint megkerüljük, láthatjuk, hogy az északi felét mintha levágták volna. A főútról haladva egy buszmegállónál, ahol a tábla is jelzi, jobbra kanyarodunk, ezen az úton érjük el a Hegyestűt. Az évtizedekig tartó bányászatnak köszönhetően „belülről” nézhetjük meg a bazalthegyet, ráadásul kivételes a panoráma a Káli-medencére és a mögötte sorakozó tanúhegyekre. A geológiai bemutatóhelyen megvizsgálhatjuk közelről a bazaltcsíkokat, felmászhatunk a bazaltkúp tetejére, az egykori bányaépületben pedig megismerhetjük az itteni, egyedinek számító kőfejtő-technikát.

Innen a tagyoni szőlők között leereszkedve érkezünk meg kiindulópontunkra, a Nivegy-völgy bejáratához, a borairól híres Tagyonba.