funiQ logo

Fertőszéplak

Fertőszéplak (német nevén Schlippach am See) az Alpok keleti nyúlványának tövében elhelyezkedő alig 1300 fős település. A jelenleg már a világörökség részét képező falut keletről Fertőd, nyugatról Hegykő, délről a Halom-domb, északról a Fertő tó határolja, délkeleti irányban Fertőszentmiklós fekszik.

Mindszentek római katolikus templom és Szent sír kálvária
Mindszentek római katolikus templom és Szent sír kálvária Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Mindenszentek templomA Mindenszentek templom a Kálváriával és a Szent Szív-emlékművel együtt alkotja az ún. Széplaki Hármashalmot. A templomban szinte minden az eredeti XVIII. századi állapotban maradt fenn. A templom történetéhez két legenda is fűződik, az egyik egy bika által kiásott haranggal kapcsolatos.

Kálvária és Szent Szív emlékműA templom, a Szent Szív és a Szent Sír együtt alkotják a széplaki Hármashalmot.

utcakép
Utcakép Fotó: funiQ
  • a falumúzeum és a tájházak
    A falumúzeum és a tájházak Fotó: funiQ
  • kálvária
    Kálvária Fotó: funiQ
  • Mindszentek római katolikus templom
    Mindszentek római katolikus templom Fotó: funiQ
  • a Mindenszentek templom belseje
    A Mindenszentek templom belseje Fotó: funiQ
  • volt Széchenyi-kastély, Széchenyi Ferenc grófnak a Nemzeti Múzeum alapítójának szülőháza
    Volt Széchenyi-kastély, Széchenyi Ferenc grófnak a Nemzeti Múzeum alapítójának szülőháza Fotó: funiQ
  • volt Széchenyi-kastély belső udvara
    Volt Széchenyi-kastély belső udvara Fotó: funiQ
  • Szent Szív-emlékmű
    Szent Szív-emlékmű Fotó: funiQ

Széchenyi-kastélyFertőszéplakon a Mindenszentek templommal szemben található az egyemeletes, egymásra merőleges két szárnyból álló egykori Széchényi-kastély. Itt született 1754-ben Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója. Miután Széplak 1771-ben visszaszállt az Esterházyakra, az épületet magtárnak használták.

FalumúzeumA Falumúzeum tájházai a Fertő táj paraszt-barokk építészetet jelenítik meg. Az épületek helyreállításával egyedülálló módon megőrizték a tipikus XIX. századi utcaképet is. A múzeum a Fertő-vidék magyar falvainak életmódját, lakáskultúráját és gazdálkodását mutatja be az 1850 és 1950 közötti évekből.

Vasúti LámpamúzeumA múlt század elején épült tornácos parasztházban lévő különleges vasúti lámpagyűjtemény 2012-ben 300 darabból állt, és számuk azóta is növekszik. Haragovics József a vasúthálózatban alkalmazott lámpákat bemutató tárlata Európában egyedülállónak mondható, minden egyes lámpa egyedi darab.

Története

Fertőszéplak ősidők óta lakott hely: a Lóránt-dombon korai vaskori települést tártak fel, egy itt talált római kori sírkövet láthatunk beépítve a plébánia falába.

A honfoglalás idejéből nincsenek konkrét történelmi ismereteink, de feltevések szerint Harka törzse élt a környéken. Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából előkerült Árpád-kori nyílhegyek, melyeket a Soproni Múzeum őriz.

Széplak (Síplak) első írásos említése egy 1250 körüli oklevélen olvasható. A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként működött, sőt egy 1359-es oklevél fürdőházról is említést tesz. A 15. században a falu birtokosai gyakran váltották egymást, míg végül a település előbb az enyingi Török-családé, majd a Nádasdyaké lett. Mivel minkét család protestáns volt, így a falu népe is áttért az új hitre. Nádasdy lefejezése után került a birtok Esterházy Pál tulajdonába.

Lakói, évszázadokig a fertő-táj többi településén élőkhöz hasonlóan földművelésből, állattenyésztésből és halászatból, éltek. 1682 karácsonya fordulópontot jelentett a falu életében. Ekkor költözött Fertőszéplakra gróf Széchényi György családjával. A Széchényi család életét mély vallásosság és birtok felvirágoztatása melletti elhivatottság hatotta át. Irányításuk alatt Fertőszéplak a Fertő-táj gazdasági központja lett, annak ellenére, hogy az 1700-as évek elején a vidék a kuruc és labanc csapatok ütközőpontjává vált.

1682-ben Széchényi György érsek vette zálogba a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így került a falu a Széchényiekhez. A falu ekkor vált kultúrközponttá, a Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt.

A kuruc háborúk alatt a falu sok kárt szenvedett, később a német seregek szálláshelyévé vált, ezután költözött sok német az addig tiszta magyar faluba. 1736-ban kamalduliakat telepítettek az alsó kastélyba a kálvária gondozására, ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza, valószínűleg valamikor ezután alakították át a kastélyt magtárrá.

1742-1784 között a Fertő vízszintje jelentősen megemelkedett, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket. A termés kiesése miatt állt át akkoriban a lakosság halászatra és a pákászatra (lápvidéki halászat, vadászat, növénygyűjtés).

Az 1848-49-es szabadságharc idején a lakosság Kossuth Lajos mellé állt, Jaksics György vezetésével nemzetőrséget alakítottak. A szabadságharcban nyolcan veszítették életüket.

1880-ban a Halom-dombon felépül a téglagyár, majd Eszterházával közösen 1889-ben elkészült az önkéntes tűzoltóegylet alapszabálya. Ezután jöttek létre a település különféle egyesületei: 1906-ban a Gazdasági Egyesület, 1908-ban a Katolikus Ifjúsági Egyesület, 1925-ben a Levente Egyesület, 1928-ban az iparosok társasköre, 1939-ben a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet és 1943-ban a Gazdakör.

1945-ben a földosztó bizottság 263 főnek 415 hektár földet osztott szét. A 100–250 embert foglalkoztató téglagyárat 1948-ban államosították. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, amely 1956-ban feloszlott, majd 3 évvel később 250 taggal újjászerveződött. Szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, a Fertő szikes területein pedig rét- és legelőgazdálkodást folytattak.