funiQ logo

Baj

Nevének jelentése épp ellenkezője baljós hangzásának. A török eredetű Bay szóból ered, aminek jelentése gazdag, bő. És valóban: az Öreg-Kovács nyugati lábánál fekvő községet erdők, mezők, völgyek és számos szőlőhegy határolja. Itt él a 2800 fős, zömében német nemzetiségű lakosság.

szőlősor

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

A S turistaúton az Öreg-Kovács erdeibe, az agostyáni arborétum, Tatabánya, Vértesszőlős és Tardos felé túrázhatunk.

Látnivalók

Assisi Szent Ferenc-templom

A középkori templom helyére először Fellner Jakab tervei alapján próbáltak új templomot emelni 1763-ban, de csak az alapfalak készültek el. A mai, copf római katolikus templom erre az alapra épült Anton Gott tervei szerint 1792-95 között. A berendezése is copf stílusú, a sekrestye boltozatán XVIII. század végi freskó látható.

Szent Péter körtemplom romjai

Az Öreg-Kovács-hegyen találhatók a középkori Kovácsi falu plébániatemplomának romjai. Az eredetileg 10 méter magas, Árpád-korra jellezmő rotundához az 1530-as években egy csontházat építettek, ahol az elhunytak csontjait gyűjtötték össze. A templomot a XVI. század végén, a török háborúk idején pusztították el.

Eszterházy kútház

A falu keleti határában, a Szőlőhegyen található a hatalmas, 9 felé ágazó, boltozott, nyolcszögletű előtérrel rendelkező, volt uradalmi pince, az ún. Nagy-pince, melyet Fellner Jakab tervei alapján barokk stílusban építettek. (1754). Az egykor az Esterházy-birtokhoz tartozó pince falán vörösmárvány falikút látható.

Vadászház

A Baj melletti erdő közepén, egy tisztáson található az 1810 körül épített vadászház, amelyet többször átalakítottak az idők során.

Szőlőprés

A Közösségi Ház udvarán megtekinthetünk egy 1760-ban készült szölőprést.

Rákóczi-hordó

Baj további nevezetessége az 1832-ben készült, 1250 akós (67150 l) Rákóczi-hordó, amely a maga idejében Európa legnagyobb hordója volt.

Története

Határában bronz- és vaskori leleteket találtak. A falu első okleveles említése 1228-ból származik, a neve az ótörök eredetű Bay volt, melynek jelentése: gazdag, bő. A török hódoltság alatt többször elpusztult. 1745-ben németek katolikusokkal népesült be, mivel az eredetileg betelepíteni kívánt református magyarok nem fogadták el a tulajdonos gróf által szabott feltételeket. Ekkor kapitt községi rangot a település.

A XIX. század folyamán jelentős volt a bortermelés, a neszmélyi után másodikként említették a baji nedűt, az Esterházyaknak mintagazdasága és pincészete működött a faluban.

A jobbágyfelszabadítás csak 1853 és 1887 között mehetett végbe, mivel a földesúr nem akarta végrehajtani azt a szabadságharc után, ezért csak per útján sikerült kikényszeríteni.

Baj lakossága szépen gyarapodott, a XX. század első felében elérte az 1100 főt. A II. világháborút követően a német lakosság egy részét kitelepítették. 1946-ban a felvidéki Szimő (Zemné) községből kitelepített magyarok érkeztek.