funiQ logo

Rezi

A település a Keszthelyi-hegység belsejében, Keszthelytől 8 km-re fekszik.

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

A vár alatti hegyoldalra nyílik a Siska likja (barlang). A falán található meleg vizes oldási formák alapján arra lehet következtetni, hogy Hévíz  meleg forrásvize itt tört fel először.

Látnivalók

Vár

Rezi egyik fő látnivalója, a Meleg-hegyen lévő várrom. A feltehetőleg egy korábbi földvár helyére épült középkori várból ma már csak a lakótorony és a várfal egyes részei maradtak fent. A masszív falak 120-180 cm vastagok és 8-10 méter magasak. Érdemes megcsodálni a romok mellől feltáruló kilátást.

Gyöngyösi betyárcsárda

A nádfedeles épület a leghíresebb betyárcsárdák egyike, amely sok legenda helyszíne és a valóság tárgyi emlékeinek őrzője. 1728-ban épült, eredetileg vadászháznak, de később csárdává alakították, és a helyi betyárok egyik kedvelt telephelye lett. Nevét a Gyöngyös-patakról, illetve az annak partján termő fagyöngyről kapta.

A műemlék épület mellett tekinthető meg Vak Illés és Kőkes Pista betyárok nyughelye.

Szent Lukács-templom

1690 körül építették gótikus stílusban, majd miután a törökök elpusztították a Festetics-család 1723-46 között barokk stílusban építette újra.

Szent Donát-kápolna

A szőlőhegyen található, neoromán kápolnát 1866-ban építették. Az épület faragott szobrokkal díszített, alacsony tornyán hangrések láthatóak.

Belsejében a névadó Szent Donátnak, a szőlőgazdák védőszentjének festménye található, Károlyi Gyula alkotása az 1960-as évekből.

Története

Első írásos említése 1236-ból való, a Meleg-hegy északi nyúlványán álló vár azonban csak a XIV. században szerepelt először iratokban, bár minden bizonnyal a tatárjárás után építették. (A vaskorban már földvár állt itt, ezt a ma még látható sáncmaradványok tanúsítják.)

A XIV. században királyi vár volt, majd a Laczkfy család birtokába került. Király elleni összeesküvésben való részvételük miatt hamarosan ismét királyi tulajdon lett, majd Zsigmond 1427-ben a gersei Pető családnak adományozta a faluval együtt. A vár későbbi sorsáról a különböző leírások ellentmondásosan írnak: már a török idők előtt elpusztult; a töröknek soha nem sikerült bevenni.

A község nem néptelenedett el teljesen a török harcok idején. A XVIII. században már a Festetics család keszthelyi birtokához tartozott, és az ő tulajdonukban maradt 1945-ig.