A Budai Várnegyedben, a Szent György téren találjuk a világörökségi védelem alatt álló Budavári Palotát vagy köznapi nevén a Várat. A királyok egykori lakhelye ma Buda egyik jelképe és fő turisztikai látványossága.

Nemcsak építészeti látványosság, hanem kulturális központ is a Budavári Palota. Itt található a kiváló gyűjteménnyel rendelkező Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a kutatók által kedvelt Széchényi Könyvtár.

A Vár mai arculata több átalakítás eredménye, feltehetőleg fel sem ismernénk az eredeti középkori palotát, ha láthatnánk. A palota építésének kezdete a múlt homályába vész, de annyi biztos, hogy az 1300-as évek közepétől már folyt a gótikus stílusú vár építése.

Nagy Lajos és Zsigmond király bővítései után Mátyás király korában már egy fényűző reneszánsz palotáról beszélhetünk, amely egész Európában ismert volt. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, a török megszállással hanyatlásnak indult az épület állapota, majd Buda felszabadításakor szinte teljesen elpusztult az is, ami akkorra maradt.

A palotát 1715-ben kezdték újjáépíteni, ám akkor a középkori romok nagy részét eltakarították, és helyükre egy barokk stílusú, ám kisebb méretű palota került, amelyet egy új épületszárnnyal bővítettek a század utolsó harmadában. Ekkoriban egy erre a célra épült kápolnában itt őrizték a Szent Jobbot.

A XIX. század végéig folyamatosan bővítgették az épületkomplexumot, 1875 és 1881 között pedig megépült a neoreneszánsz Várkert Bazár Ybl Miklós tervei alapján, akinek nevéhez fűződik a Vár újabb kibővítése is. Ybl vezetésével 1890-ben indult meg az építkezés, amely során felépült a krisztinavárosi szárny. 1904-ben fejeződött be a már Hauszmann Alajos által vezetett építkezés. A régi és új épületek teljesen körbezárták az egykori barokk udvart, így jött létre az úgynevezett Oroszlános udvar, amely a bejáratot őrző kőoroszlánokról kapta nevét. Az így létrejött épületegyüttest már ma is könnyedén felismernénk, bár napjainkig még sok változás történt az épületben.

A II. világháború végén, Budapest ostromakor szörnyű károsodásokat szenvedett el a Vár, közvetlen bombatalálat is érte, és napokig égett az épület. Öröm az ürömben, hogy a rombolás miatt lehetővé vált a középkori palota maradványainak feltárása, számos gótikus lelet került ekkor a felszínre. Az 1960-as évek felújításai során a palota alaprajza nem változott, de belsejében nem törekedtek az egykori pompa helyreállítására, hanem inkább modernizálással tették alkalmassá a kulturális intézmények befogadására. A teljesen kiégett kupolát is máshogy építették vissza, a tetőszerkezet is kevésbé lett díszes.

A palota jelentősebb szobrai között megemlíthetjük a Fadrusz János faragta Kapuőrző oroszlánokat, illetve az emblematikus Mátyás-kutat, amely Stróbl Alajos munkája 1904-ből.