funiQ logo

Kalinyingrád

A balti-tengeri kikötőváros - az egykori Königsberg - Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek a fővárosa. Híres borostyánkő-iparáról, a fosszilis gyantából elsősorban ékszereket készítenek.

városkép

A mai Kalinyingrád területén egy kis porosz település állt, amíg a németek a XIII. században meg nem alapították Königsberget. A német-porosz város a XVIII. századra pezsgő tudományos és gazdasági életet élt, sok tudós és művész neve köthető a városhoz. Itt élt és alkotott a világ egyik legismertebb filozófusa, Immanuel Kant, és itt született a német romantika nagy mesemondója, E. T. A. Hoffmann is. 

A II.  világháborúban lerombolt épületek többségének helyére a város nem épített újakat, hanem inkább parkosította a területeket, ezért a város egyharmadát parkok és zöldterületek alkotják. Mai nevét a háború után kapta.

A városhoz kapcsolódik egy híres matematikai probléma, ami a "königsbergi hidak problémája" néven vált ismertté. 

A városban hét híd ívelt át a Pregolja folyón úgy, hogy két szigetet is érintették. A königsbergiek azt akarták megtudni Leonhard Euler matematikustól, hogy vajon végig lehet-e menni az összes hídon úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és egyú tal vissza is érjenek a kiindulópontba. 1736-ban Euler bebizonyította, hogy ez lehetetlen. Ezt a bizonyítást tartják az első gráfelméleti problémának.

Ma már csak három híd áll a korábbi hétből, Königsbergből pedig Kalinyingrád lett, de ma is ugyanúgy érdemes ellátogatni ebbe a különleges helyzetű, izgalmas történelmű városba.

Látnivalók

Königsbergi Katedrális

A német téglagótika remekműve a Pregolja folyón egyik szigeten áll. 1333-ban épült, de a II. világháborúban szinte teljesen elpusztult. 1992-ben kezdték restaurálni, ma a város egyik fő látnivalója.

Königsbergi Katedrális

Kant sírja

Königsberben született és itt is halt meg Immanuel Kant, a modern filozófia nagy hatású tudósa. Mauzóleumát a katedrális mellett találjuk.

Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó

Az egykori szovjet, majd orosz távközlési hajó feladata a szovjet űrprogram részeként az űreszközök és a Föld közötti kapcsolattartás volt. Ma múzeumként bárki megnézheti a még működő műszerekkel együtt.

Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó
Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó Fotó: Ttracy - Wikimédia Commons CC-BY

Szovjetek Háza

Kalinyingrád emblematikus épülete a betonmonstrum, amit a königsbergi vár helyére építettek. A közigazgatásnak szánt épületet sosem fejezték be, ma is üresen tornyosul a város fölé.

Szovjetek Háza
Szovjetek Háza Fotó: Wikimédia Commons CC-BY-SA

A megváltó Jézus katedrálisa

Az új ortodox katedrálisnak csak néhány éves múltja van, mégis a város meghatározó épülete lett.

Megváltó Jézus katedrális
Megváltó Jézus katedrális Fotó: First-FILM - Wikimédia Commons CC-BY-SA

Állatkert

1896-ban alapították Oroszország egyik legrégebbi és legnagyobb állatkertjét, ami egyben arborétum is.

állatkert
Állatkert Fotó: Digr - Wikimédia Commons CC0

Története

A mai Kalinyingrád története 1226-ban kezdődött, amikor a német Teuton Lovagrend elfoglalta a Pregolja folyó vidékét, hogy megtérítse az itt élő poroszokat. 1255-ben alapították meg városukat, amelynek a Königsberg (királyhegy, királyvár) nevet adták II. Ottokár cseh király tiszteletére, aki állítólag jelen volt a városalapításnál.

Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a porosz területek fontos kikötővárosa. A Rend folyamatos háborúzása következtében területük nagy részét azonban elvesztették az évtizedek során, és a lengyel korona fennhatósága alá kerültek.

Érdekesség, hogy időközben maga a porosz nép kihalt vagy asszimilálódott a német többségbe, de a nevük sokáig fennmaradt: a területen élő németek ugyanis önmagukat porosznak, országukat pedig Poroszországnak nevezték.

I. Frigyes porosz király megkoronázása, 1701
I. Frigyes porosz király megkoronázása, 1701 Fotó: Wikimédia Commons CC0

1701-ben III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban, ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben Königsberg Kelet-Poroszország fővárosa lesz. 

Az időközben nagyhatalommá emelkedett Poroszország vezetésével 1871-ben létrejött a Német Császárság.

A két világháború között Kelet-Poroszországot egy lengyel szárazföldi terület, a Danzigi Korridor vágta el anyaországától: 1920-tól kezdve az itt lakók kizárólag lengyel területen keresztül érhették el Németországot.

A II. világháborúban Königsberg és az egész kelet-porosz tartomány a Harmadik Birodalom részévé vált. 1945 elején, a Vörös Hadsereg előrenyomulásának hírére a németek megszervezték a világtörténelem legnagyobb kitelepítési mentőakcióját: a Hannibál hadművelet során Königsberg 400 ezer lakosából több mint 300 ezren menekültek el szülővárosukból. 

A háború után a békeszerződések értelmében Kelet-Poroszországot megszüntették, és a terület nagyobbik, déli és nyugati felét Lengyelországhoz, északi részét pedig Oroszországhoz csatolták: ebből a részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 

Königsberg nevét 1946-ban az oroszosabb hangzású Kalinyingrádra változtatták a város új tulajdonosai, Mihail Ivanovics Kalinyin akkor elhunyt szovjet államfő tiszteletére.

A negyvenes évek második felében a még ott maradt németeket is kitelepítették a későbbi NDK területére, így gyakorlatilag elnéptelenedett az egykor nyüzsgő város. Helyükre orosz, belarusz és ukrán családokat telepítettek.

Katonapolitikai és stratégiai okokból az egész Kalinyingrádi terület nyugati hídfőállás, különleges katonai övezet lett, a Balti Flotta állomáshelye.

1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után, a balti államok függetlenné válásával azonban Kalinyingrád érdekes helyzetbe került: elszigetelődött anyaországától, exklávé (azaz Oroszország földrajzilag különálló területe) lett. A Kalinyingrádi terület, és benne az egykori Königsberg így Lengyelország és Litvánia közé ékelődött be, 2004 óta NATO- és EU-tagállamok veszik körül.