funiQ logo

Magyarország

Államforma és kormányforma: köztársaság, parlamentáris demokrácia

Főváros: Budapest (1 733 685 fő)

Legnépesebb városok: Debrecen (208 ezer fő), Szeged (170 ezer fő), Miskolc (168 ezer fő), Pécs (158 ezer fő), Győr (131 ezer fő)

Közigazgatási beosztás: 19 megye, 23 megyei jogú város és a főváros

Terület: 93 030 km2

Népesség: 9 953 000 fő

Népsűrűség: 107,0 fő/km2

Népességnövekedési ráta: –0,18%

Várható átlagos élettartam: 75 év

Hivatalos nyelv: magyar

Népek: magyar (92%), roma (2%), német, szlovák, horvát, román, szlovén

Vallások: római katolikus (52%), református (16%), evangélikus (3%), görög katolikus (3%)

Természetföldrajz: A Kárpát-medencében, három éghajlati terület talál­ko­zá­­sánál fekvő ország kétharmad része termékeny löszhátak­kal borított, 200 m alatti síkság, a többi változatos felépítésű dombvidék és középhegy­ség. Legmagasabb pontja: Kékes 1014 m. Legjelentősebb folyók: Duna, Tisza, Dráva, Maros, Körös, Szamos, Rába. Legnagyobb tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő.

Nemzeti valuta: forint (HUF)

Története

896-ban érkeztek a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyar törzsek, és 1000-ben Szent István királlyá koronázásával európai minták szerinti keresztény államot alapítottak. A fejlődést a tatárjárás, a török hó­doltság vetette vissza. A törökök kiűzése után soknemzetiségű országgá vált, és a Habsburg Birodalom perifériájára került: olcsó nyerstermékek forrása és iparcikkek felvevőpiaca lett. Mezőgazdasága a porosz utas fejlődést járta. 1848-ban megtörtént a jobbágyfelszabadítás. A modern polgári állam az 1867-es kiegyezéssel – az Osztrák–Magyar Monarchia megteremtésé­vel – jött létre, és a XX. század elejére kezdett Nyugat-Európához felzárkózni. Az I. világháború szétzilálta, katonai veresége után az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében területének 70%-át, a lakosság 56%-át, ipari nyersanyag-bázisát és feldolgozóiparának piacát elvesztette. Etnikai össze­tételét tekintve nemzetállammá vált. (88,4% volt magyar, de 3,4 millió ma­gyar maradt a határon túl.)

A II. világháborús vereséget követően a trianoni határok visszaállításán túl, tekintélyes jóvátételre és lakosságcserékre kötelezték az országot. 1946-ban a köztársaság kikiáltása még a demokratikus fejlődés esélyével indult, de szovjet nyomásra 1949-ben a kikiáltott népköztársaság a proletárdiktatúrát valósította meg.

Az 1956-os forradalmat követően külsőségeiben enyhülő diktatúra az 1968-as gazdasági reformokkal a „konszo­lidált” szocialista rendszer felépítését tűzte ki célul. Az időközben felhalmozott súlyos adósságteher gazdasági-politikai válsághoz, végül az 1989–90-es rendszerváltáshoz vezetett. Az 1990-es évtizedben Magyarország a piacgazdaság kiépítése és a demokratikus jogállamiság megteremtése terén a közép- és a kelet-európai régió egyik legsikeresebb államának számított, de a 2000-es évektől gazdasági versenyképessége fokozatosan csökken. Az ország 1999-ben lépett be a NATO-ba, és 2004. május elsején vált az Európai Unió tagjává. 2011 első félévében Magyarország az Európai Unió soros elnöke volt.