funiQ logo

Csanádapáca

A települést nem is olyan rég még dohánykertészek népesítették be, ma pedig főként szántóföldi növények és dinnye termesztéssel foglalkoznak a lakosok. 

Dohánytermesztő-szobor
Dohánytermesztő-szobor Fotó: funiQ

A legjelentősebb esemény a községben az éves kakasfesztivál, melynek eredete testvárosukhoz, az erdélyi Apáca községhez kapcsolódik. A tatárok minden települést feldúltak, ahol csak jártak, és Apácára is eljutottak, ahol azonban üres házakat találtak. Amikor továbbmentek volna, egy kakas kukorékolni kezdett a vártoronyban, elárulva ezzel az ott rejtőzködő lakosságot. Azonnal visszafordultak a harcosok, és mindenkit lemészároltak. Őseik előtt tisztelegve az apácai falunapon kakaslövészetet tartanak. Barátságuk és testvérkapcsolatuk megerősítésére hirdette meg Csanádapáca a kakasfesztivált, mely több ezer embert vonz oda az ország minden tájáról. 

buszállomás
Buszállomás Fotó: funiQ

Látnivalók

Emlékművek a hármashatáron

Szelekovszky László természetvédő igen sokat tett azért, hogy az Arad, Békés és Csanád történelmi vármegyék közös határát jelző hármashatár igazán különleges látnivalóvá válhasson. Egyik munkája az a fából faragott útbaigazító tábla, amely a parkolótól számított 2 km-es sétát jelzi. A másik pedig a hármashatáron található 6,5 m magas díszesen faragott emlékoszlop, amelynek a tetején lévő három irányjelző mutatja, hogy merre ment régen az utazó Arad, Békés, vagy éppen Csanád megyébe. 

Hármashatár-halom
Hármashatár-halom Fotó: funiQ

Nemrégiben találtak a helyiek egy, a földből körülbelül 30 cm-re kiálló követ, amiről bebizonyosodott, hogy az a régmúltban elhelyezett, régóta keresett hármashatár kő.

hármashatárkő
Hármashatárkő Fotó: funiQ

Nagyboldogasszony templom

A templom alapkövét 1858-ban rakták le, és 1859-re már fel is épült. Ez a környező települések imaházainak legnagyobbika. Első felújítására száz évvel később, 1959-ben került sor.

Nagyboldogasszony-templom
Nagyboldogasszony-templom Fotó: funiQ

Helytörténeti gyűjtemény

A gyűjtemény, mely a község két évszázados múltját mutatja be, a helyi Arany János Művelődési Ház második emeletén tekinthető meg. 

Arany János-szobor
Arany János-szobor Fotó: funiQ

Zsidó temető

A környező településekhez hasonlóan, Csanádapácán is nagyban hozzájárultak a falu virágzásához az itt élt zsidó polgárok. Ma már azonban csak az emlékezet őrzi őket, illetve a helyi zsidó temető.

A holokauszt idején a munkaképes zsidó férfiakat munkaszolgálatra hívták be, az otthon maradottakat elhurcolták. A holokausztnak 21 csanádapácai halálos áldozata volt, az elhurcolt 25 főből csak négyen élték túl a megpróbáltatásokat. 

zsidó temető
Zsidó temető Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: szobor a dohánytermesztőről, Vértanúk Emlékműve, 48-as emlékmű, „100 éves” platánfa, az 1996-ban felavatott millecentenáriumi emlékmű, Arany János mellszobra, evangélikus templom, Kopjafás emlékpark.

Millenniumi emlékpark
Millenniumi emlékpark Fotó: funiQ
Millecentenáriumi kopjafa
Millecentenáriumi kopjafa Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Története

Az ásatások során kiderült, hogy már az őskorban lakott volt ez a terület. Az itt talált bronzkorból származó leletek egy részét, a Hadtörténeti múzeum őrzi.

A történelem folyamán többször is elpusztult a község. A honfoglalás korában kialakult első település alig 250 esztendeig virágzott, ugyanis a tatárok itt is végigsöpörtek és felperzseltek mindent. Ezután sokáig nem akadt ember, aki letelepedett volna ezen a tájon. Csak a XIV. század elején építették újjá Apáca községet, a mai falutól északra fekvő, nagyobb biztonságot nyújtó kiemelkedéseken, halmokon.

platánfa
Platánfa Fotó: funiQ

Ez a település már templommal is rendelkezett, melynek falai még a XIX. század elején is álltak. A templomot a jelenlegi község első lakói hordták szét építőanyagnak.

A XVI. században a település majdnem akkora volt, mint Békéscsaba, azonban a törökök megjelenésével a falu ismét elnéptelenedett, ezúttal 225 évre.

A török kiűzése után a terület a kincstár birtokába jutott, ahonnan bérbe adták, főként állattenyésztési célokra. A község jelenlegi, tulajdonképpeni őslakói a szálláshelyeken élő és az állatok gondozásával megbízott cselédek voltak. 1748-ban az ország nádora Csanád megyéhez csatolta Apáca pusztát.

Újratelepítés-kopjafa
Újratelepítés-kopjafa Fotó: funiQ

1821-ben egy Hengelmüller Mihály nevű vállalkozó bérelte a kincstártól a területet, aki a nagy haszonnal kecsegtető dohánytermesztéssel próbálkozott meg. Hívó szavára megindultak a telepesek az ország minden tájáról. Legtöbben Csongrád, Arad, Nógrád és Heves megyékből. Így épült fel a község első két utcája, a mai Petőfi és Széchenyi utca. A feltöretlen legelőkön hamarosan jól megművelt dohányföldek sorakoztak. A Hengelmüllerrel kötött szerződés értelmében a telepeseknek 5 hold dohányt kellett termelniük, melynek felét tartoztak leadni. Bár a község 1821 óta létezett, hivatalosan 1836-ban került bejegyzésre Nagy Apácza Kertész Község néven.

Az 1848-1849-es szabadságharc szele Apácán is végigsöpört. A saját iskola és templom terveinek megvalósulása a szabadságharc miatt késett. A kincstár nem támogatta anyagilag a községet, így Ferencz József császárhoz fordultak jogorvoslatért, aki 2000 ezüst forinttal járult hozzá a csaknem 30000 forintot kitevő költségekhez. Végül saját erőből építették fel a község első iskoláját 1857-ben, templomát 1859-ben.

1908-ban a belügyminiszter Apácza község nevét Csanádapáczára változtatta.

1927-ben már több, mint 5000 volt a nagyközségben élők száma.