funiQ logo

Székkutas

A Körös és Maros folyó között fekszik ez a néhány ezer lakosú, változatos talajban gazdag település, ahol több fajta gyógynövény is megtalálható. A Székkutastól a kardoskúti rezervátumig elnyúló ficséri pusztán terem a kamilla, ezért a község lakosai évtizedek alatt kitanulták a gyógynövénytermesztést és gyűjtést, ami mára hagyománnyá vált.

A községben működik az ország egyik legnagyobb olyan üzeme, ahol a gyógynövények szárítását és filterezését is végzik.

utcakép

Látnivalók

Kakasszék

Székkutastól 6 km-re Orosháza irányában található a községhez tartozó Kakasszék. A helység kincse a gyógyvizű Kakasszéki-tó. A tó vize miatt itt kapott helyet a Kakasszéki Szanatórium 1932-ben. Az intézmény a felújítását követően a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Reuma és Rehabilitációs Osztályaként működik, amelynek parkjában 100-130 éves fák állnak.

Hugo Hartung mellszobor

Hugo Hartung, aki később híres író lett, diákként járt a faluban az 1920-as években. Ő írta 1954-ben az egyetlen regényt a világirodalomban, amely a kutasi pusztán és környékén játszódik, Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) címmel. A regény és az abból készült film világhírű lett, ezért 2009-ben a község állíttatott egy mellszobrot az író tiszteletére Székkutas központjában. Az író özvegye Székkutasnak ajándékozta férje néhány használati tárgyát, fotóit, melyek a helyi művelődési házban láthatóak.

Hugo Hartung mellszobra
Hugo Hartung mellszobra Fotó: funiQ

Gregus Máté bronz mellszobra

Gregus Máté (1861-1938) igazi mintagazda volt, aki egy kisebb földet kapott szüleitől, amit ötszörösére növelt élete során. Az 1890-es évektől kezdve fejlesztette a község gazdaságát és közéletét. A helyiek őt tekintik Székkutas község alapítójának, és a születése 150. évfordulójára állítottak szobrot az emlékére. 

Gregus Máté mellszobra
Gregus Máté mellszobra Fotó: funiQ

Falumúzeum

Egy régi házból kialakított múzeum, ahol összegyűjtötték a községhez tartozó néprajzi és helytörténeti anyagokat, többek közt Gregus Máté, Hugo Hartung és Murgács Kálmán nótaszerző emlékanyagait.

Falumúzeum
Falumúzeum Fotó: funiQ

Szent Mihály-templom

1924-1925-ben épült a római katolikus templom, melyet 1974-ben átépítettek. Ekkor készült a templom vörös márvány felületén Perczel Dénes Szent Mihály és a sárkány harcát ábrázoló alkotása, illetve ebben az időben kerültek a stáció jeleneteit ábrázoló kerámia tányérok a templom falára. A falusiak összefogásának köszönhetően 2010-ben felújítást végeztek az épületen.

Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom Fotó: funiQ

Református templom

A templom megépítése előtt a református hívek az orvosi lakban tudtak istentiszteletet tartani. A változás 1925. szeptember 13-án következett be, amikor átadták a templomot és majd egy évre rá fel is szentelték. A templomban található egy hatváltozatos orgona, amit Barakovics István készített 1936-ban. A templomtorony kereszt alatti gombjában aprópénzeket és helyi újságokat helyeztek el.

református templom
Református templom Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: I. és II. világháborús emlékmű, 1956-os emlékmű, Tóth Valéria: Anya gyermekével szobor, Piroska-féle szélmalom

Piroska-féle szélmalom
Piroska-féle szélmalom Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Története

Az avarkorban is lakott területet 1426-ban említik először Kwtas néven. A történelme során változatos előnevek társultak a község nevéhez. Leggyakrabban a Peres előnevet kapta, mert számos per folyt a község tulajdonjogáért. A Veres előnévvel is illették, a hagyomány szerint a település legidősebb, vörösre festett csárdájáról kaphatta.

bunker
Bunker Fotó: funiQ

1554-től Kutas a gyulai várhoz tartozott, majd 1566-tól Logcsi János, Vásárhely ura birtokolta, így Vásárhely részévé vált.

1950-ben Vásárhelykutas néven önálló település lett, kivált Hódmezővásárhely fennhatósága alól, majd 1951-ben az újonnan alakult városi tanács Székkutasra változtatta a község nevét.

A városokba való elvándorlás miatt a falu népessége folyamatosan csökkent az évek során.

vasútállomás
Vasútállomás Fotó: funiQ