funiQ logo

Madaras

A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik, határában Közép-Európa legnevezetesebb szarmata telepét és temetőjét kutatta és tárta fel Kőszegi Mihály régész.

park

Túraajánlatok

Látnivalók

Nagyboldogasszony-templom

1799-ben épült, 1903-ban és 1937-ben bővítették. A bal oldali mellékoltárt Than Mór Szent Ilona-oltárképe díszíti. Az egykori kegyurak, Latinovits Ödön és Lajos sírlapja, valamint Latinovits József sírja is itt látható, ez utóbbit 1823-ban Jakob Schroth bécsi szobrász készítette.

Nagyboldogasszony-templom
Nagyboldogasszony-templom Fotó: funiQ

Szarmata temető

A település neve fogalommá vált a régészek és a régészet iránt érdeklődők számára. Dr. Kőhegyi Mihály régész 1957 és 1975 között, 18 éven át kutatta és tárta fel teljes terjedelemben az alföldi szállásterület legnagyobb sírszámú, halmos szarmata temetőjét. Az előkerült leletek alapján kiderült, hogy két évszázadon át – a II. század vége és a IV-V. század fordulója között - temetkeztek ide, a Kígyós partjára. Az ásatás során Árpád-kori sírokat is találtak. A szakértők nem tudnak még egy másik temetőről az említett korszakban, amit ilyen hosszú ideig, folyamatosan használtak volna.

Löszpusztagyepek

A község határának természeti értékei közé tartozik a löszpusztagyep, melynek védett növény-ritkaságai közé tartozik a kora tavasszal virágzó sáfrány, valamint a később nyíló tavaszi hérics.

Egyéb látnivalók: Priszpa-tó, tájház, Madarasi Pálinkaház, Kígyós-tó, régi gőzmalom.

Kígyós-tó
Kígyós-tó Fotó: funiQ
  • az egykori gőzmalom épülete
    Az egykori gőzmalom épülete Fotó: funiQ
  • Madarasi Pálinka kóstólóház
    Madarasi Pálinka kóstólóház Fotó: funiQ
  • Kígyós-főcsatorna Madarasnál
    Kígyós-főcsatorna Madarasnál Fotó: funiQ

A község hagyományos ünnepe a Nagyboldogasszony-napi búcsú, ehhez kapcsolódva tartják a Madarasi Napokat.

Szálláshelyek a közelben: Bácsalmás

Vendéglátóhelyek

Madarasi Pálinkaház

Cím: 6456 Madaras, Szent István u. 105.
Tel.: +36 79 558 010, + 36 30 383 3662
E-mail: madarasipalinka@t-online.hu
Web: www.madarasipalinka.hu

Sztár Presszó

Cím: 6456 Madaras, Szent István u. 9.

Története

Első írásos említése 1377-ből való. Abban az időben Comes Kuncheg (Küncsög) Capitaneus fiainak birtokában említik. A településen az ásatások során Árpád-kori sírokat és templomalapot tártak fel.

A kezdetben mezővárosi ranggal bírt. Az idők folyamán több tulajdonosa volt, mint pl.: Kállai Miklós, Ozorai Pipo (Zsigmond király hadvezére), Hunyadi János, Pongrác János, Mátyás király.

A török hódoltságok idején is említik a települést, lakóit ekkor rácoknak nevezték. Az oszmán uralom vége felé, ugyanúgy mint sok más település, Madaras is elnéptelenedett, később pedig elpusztult. 1697-ben már csak pusztaként emlegetik. 

1751-ben Borsodi Latinovits Péter, Bács vármegye alispánja vásárolta meg Madaras-pusztát, ami halála után gyermekeire szállt. Végrendeletében azonban kikötötte, hogy nem oszthatják fel a Madaras-pusztát, örökösei ezért inkább elkezdték betelepíteni a területet 1787-től. A korabeli iratok szerint magyarok, németek és tótok települtek ide.

állattartó telep Madaras közelében
Állattartó telep Madaras közelében Fotó: funiQ

1873-ban Madarast nagyközségi rangra emelték és az újonnan szervezett bácsalmási járáshoz került. A gazdaság további fejlődésében nagy szerepe volt az 1903-ban átadott – a településen áthaladó – kiskunhalas-bácsalmás-regőcei helyiérdekű vasútnak (ezt később megszüntették).

Az I. világháború kitörésének évében majdnem hatezren lakták Madarast. A trianoni békeszerződés miatt területének egy részét elcsatolták. Emiatt, és a háború veszteségei miatt is, az 1920. évi népszámlálás már csak 4252 lakost jegyzett föl.