funiQ logo

Hercegszántó

Közvetlenül a szerb határnál találjuk, a Duna-Dráva Nemzeti Park mellett. 

főutca
Főutca Fotó: funiQ

A falu érdekessége, hogy a határában áll a világ második legnagyobb Mária szobra, amely 10,5 méter magas.

Miután csodálatos gyógyulásokról számoltak be a helyiek, 1838-ban Klobusiczki Péter Kalocsai érsek felszentelte a Mária szobor későbbi helyét. A legenda szerint Mária megjelent a hercegszántói kút vizében.

Hercegszántótól kb. 5 kilométerre nyugatra, a Nemzeti Parkban található a különleges szépségű Karapancsa Kastély és a körülötte lévő park. Ha erre járunk, mindenképpen érdemes felkeresni az eredeti szépségükben helyreállított vadászkastélyt és melléképületeit.

Karapancsai Kiskastély és park
Karapancsai Kiskastély és park Fotó: funiQ

Látnivalók

Vodica-Máriakert kegyhely (külterületen) Baja mellett található, XVIII. századi zarándokhely. A kápolnát 1810-ben emelték és 1811-ben szentelték fel. 2006-ban tanösvénnyel és játszótérrel bővült a kápolna környezete.

Vodica-Máriakert kegyhely
Vodica-Máriakert kegyhely Fotó: funiQ

Mária szobor (külterületen)

A világ egyik legnagyobb, méretét tekintve 10 méter 53 centiméter magas Szűz Mária szobrát láthatjuk a Hercegszántó központjától két és fél km-re lévő Vodica-Máriakert kegyhely szomszédságában. Ezt a két tonnás alkotást 2008-ban, adományként kapta a település, az 1956-ban Hercegszántóról Amerikába disszidált Vöő Sándortól.

Mária szobor
Mária szobor Fotó: funiQ

Nagyboldogasszony római katolikus templom 1725-ben épült, 1811-ben villámcsapás következtében leégett, majd néhány év múlva helyreállították. Szabadon álló, egyhajós, tornyos templom. 

Nagyboldogasszony római katolikus templom
Nagyboldogasszony római katolikus templom Fotó: funiQ

Görögkeleti Pravoszláv templom Az eklektikus stílusú, szabadon álló, egyhajós templom 1900-ban épült. Berendezésének egy része a bajai kis szerb templomból került oda az 1950-es években. Műemlékvédelem alatt áll.

görögkeleti pravoszláv templom
Görögkeleti pravoszláv templom Fotó: funiQ

Karapancsai Vadászkastély és Kiskastély

Karapancsai Kastély parkja
Karapancsai Kastély parkja Fotó: funiQ

A Hercegszántótól kb. 5 km-re, a Béda-Karapancsa tájegységben található Karapancsai Kastély és Major különlegesen szép látnivalónak számít. A vadászkastély építtetését Albrecht főherceg kezdte el 1879-ben, és Frigyes főherceg fejezte be 1896-ban. Korábban valószínűleg egy kisebb vadőrház állhatott itt. Az épületek körüli kastélyparkban hatalmas sétákat tehetünk, mely csodálatos látványával igazán maradandó élményt nyújt. 

Karapancsai Kastély
Karapancsai Kastély Fotó: funiQ
Karapancsai Kastély fogadótere
Karapancsai Kastély fogadótere Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: Karapancsai Parkerdő, Hercegszántói mocsár, Hercegszántói Sokác Horvátok Országos Szervezetének Múzeuma.

A község híres szülötte Albert Flórián, Magyarország egyetlen aranylabdás labdarúgója.

Szálláshelyek a közelben: DávodNagybaracska, Dunafalva, Mohács

Vendéglátóhelyek

Teaház  Cím: Hercegszántó Dózsa György utca 8/a. Tel.: +36 70 451 4537 E-mail: hannaarmi@gmail.comWeb: www.teahazszanto.com

teaház
Teaház Fotó: funiQ

Szántói Étterem Cím: 6525 Hercegszántó, Kossuth utca 31. Tel.: +36 79 454 7360

Túraajánlatok

Története

A település nevét először Szent István idejében említik, akkor Zanthow néven, majd 1419-ben Hercegszántó alakban jegyzik. 

Akkoriban Szent István király 30 házat, illetve a káptalant is eladományozta a veszprémvölgyi apácáknak. Az adomány okiratában kihangsúlyozzák, hogy a falu teljes egészében az apátnő birtokában áll, illetve a vásárjog és más jövedelmek is az apácákat illetik meg.

Az idők során Hercegszántónak több tulajdonosa volt és folytonosan váltották egymást, 1339-ben a Czobor család birtokolta a területet, 1405-ben pedig a Herceg Péter birtokába került.

A mohácsi vész után a falu elnéptelenedett, és csak később népesedett be újra. A betelepülők elsősorban Szerbiából érkeztek. A 17. századra ismét majdnem teljesen elnéptelenedett, alig maradtak lakók, majd később újra déli lakosok kezdtek el bevándorolni és letelepedni.

A török hódoltságok után a falu kamarai birtok lett. Az 1722-ben történt űrbéri rendezés szerint a faluhoz tartozott a Bubanya-dűlő és a Kabi-sziget. 

1725-ben római katolikus templom,  1900-ban pedig szerb ortodox templom épült Hercegszántón.

szarvasszobor a Karapancsai Kastély kertjében
Szarvasszobor a Karapancsai Kastély kertjében Fotó: funiQ