funiQ logo

Gara

Gara község Bács-Kiskun megyében, Bajától 16,5 km-re délkeletre fekszik, a szerb határ közelében. Nemzetiségi település, magyarok, bunyevácok, horvátok, szerbek, németek és székelyek lakják. 

utcakép
Utcakép Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent László király templom A késő barokk stílusú római katolikus templom 1780-ban épült, 1877-ben kisebb átalakításokat végeztek rajta: a tornyot megerősítették, meghosszabbították a karzatot, új ablakot vágtak. 1909-ben ismét bővítették. Tornyán mind a négy irányban óra látható. A templomkertben látható: Szentháromság-szobor és világháborús emlékmű.

Szent László király templom
Szent László király templom Fotó: funiQ

Székelykapu A templom előtt látható a kézzel faragott székelykapu. 

székelykapu a Szent László király templom előtt
Székelykapu a Szent László király templom előtt Fotó: funiQ

Művelődési ház Helyi védelem alatt álló műemlék ház.

művelődési ház és könyvtár
Művelődési ház és könyvtár Fotó: funiQ

"Nemzetiségek együtt" című szoborkompozíció Az itt élő nemzetiségek összefogását szimbolizálja, a templomtól 100 m délre található. 

Nemzetiségek együtt című szoborkompozíció
Nemzetiségek együtt című szoborkompozíció Fotó: funiQ

Falumúzeum

A 2004-ben nyílt múzeumban régi falusi használati eszközöket és az itt élő nemzetiségek színes kultúráját ismerhetik meg a látogatók. 

Falumúzeum
Falumúzeum Fotó: funiQ
Falumúzeum táblája
Falumúzeum táblája Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: Millenniumi Emlékmű, Kálvária, Horgásztó, Kápolna, Magyar őrtorony, Szerb őrtorony, Óvoda, Határőr hősök szobor, Német sírkert, Plébánia, Szociális otthon. 

Millenniumi emlékmű
Millenniumi emlékmű Fotó: funiQ
kálvária
Kálvária Fotó: funiQ
temetőkápolna
Temetőkápolna Fotó: funiQ
Határőr hősök emlékműve
Határőr hősök emlékműve Fotó: funiQ

Gara híres szülöttei Páncsics Miklós és Dunai II. Antal, többszörös válogatott futballisták.

Szálláshelyek a közelben: Dávod, Vaskút

Története

Gara első írásos említése az Árpád-korból, 1290-ból való, ebből kiderül, hogy a település már akkor is lakott volt. Nevének keletkezését többféleképpen lehet visszavezetni. Az egyik szerint nevét onnan kapta, hogy a település egykor a Garai családhoz tartozott 1334-ig.

A másik felvetés szerint a szláv "Gora" (domb) szóból származhat a neve, mivel a település egy magaslaton helyezkedett el a jelenlegi falu helyétől 4 kilométerre délre. A mai napig azt a részt a környékbeliek "Gradina"-nak nevezik.

1526-ban érkeztek az első horvátok a településre. A török hódoltság idején, 1598-ban sok lakos a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. 1635-41 között Esterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozta. A Rákóczi-szabadságharc alatt teljesen lerombolják a falut. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. 1734-ben érkeznek az első németek a faluba.

romos, régen díszes ház homlokzata
Romos, régen díszes ház homlokzata Fotó: funiQ

A lélekszám 1941-ben 3941 fő volt. A II. világháború után, 1945-46-ban a német nemzetiségűek 37 százalékát, 990 főt kitelepítették, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepített át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsről és Fogadjistenről érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 főre nőtt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent.

A település mezőgazdasági jellegű, jelentősebb ipari üzem, létesítmény nincs.

tájkép a falu szélén
Tájkép a falu szélén Fotó: funiQ