funiQ logo

Veszprém

A város a Bakony hegység erdővel borított lejtői és a Balaton napsütötte felvidéke között egy dolomitfennsíkon fekszik, ahol a Séd patak mély szurdokvölgyeket vágott, és dombokká szabdalta a tájat. Így Veszprém a „Bakony fővárosa”. Ez a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött. 

Veszprém a királynék városa, fesztiválok otthona a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál. Sok út vezet ide: a történelmi és kulturális örökség útja, az aktív feltöltődés útja, a kulináris élvezetek útja, és ide jutunk a Balaton és a Bakony felől vezető utakon is.

Szent István völgyhíd, más néven Viadukt
Szent István völgyhíd, más néven Viadukt Fotó: funiQ
  • panorámakép a várról
    Panorámakép a várról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • légi fotó a városról
    Légi fotó a városról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Szentháromság-szobor, háttérben balra a Szent István király-templommal, jobbra a Szent Mihály székesegyházzal
    Szentháromság-szobor, háttérben balra a Szent István király-templommal, jobbra a Szent Mihály székesegyházzal Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • panoráma
    Panoráma Fotó: funiQ
  • az Érseki palota a Szentháromság-szobrot díszítő néhány alakkal az előtérben
    Az Érseki palota a Szentháromság-szobrot díszítő néhány alakkal az előtérben Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Szent István és Boldog Gizella szobra
    Szent István és Boldog Gizella szobra Fotó: funiQ
  • Tűztorony
    Tűztorony Fotó: funiQ

A mai Veszprém jelképei a történelmi örökségen kívül az 1938-ban épült Völgyhíd, a kapuit 1958-ban megnyitó Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, az 1949-ben megalapított Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma Pannon Egyetem), amelynek köszönhetően a város napjainkra iskolavárossá, egyetemi várossá fejlődött. Veszprém 1990-óta megyei jogú város.

Meghitt, kisvárosi hangulata, dombos-lejtős változatos felszíne, szűk utcácskái, ódon épületei ideális helyszínt és díszletet nyújtanak a város változatos programjaihoz, sokszínű fesztiváljaihoz.

A 64 000 lakosú település 7 dombra (Várhegy, Benedek-hegy, Cser-hát, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Galya-domb, Kálvária-domb) épült.

Veszprém védett sziklái fölé magasodó kálvária, a Benedek-hegy
Veszprém védett sziklái fölé magasodó kálvária, a Benedek-hegy Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Legfontosabb látnivalója a Vár, amely távolról nézve elszigeteltségében magasodik a város fölé. Főutcáján végigsétálva az uralkodó barokk stílusjegyek mellett román, gót, copf, rokokó és klasszicista elemek is megtalálhatók.

Hősök kapuja - a vár bejárata
Hősök kapuja - a vár bejárata Fotó: funiQ
  • légi fotó Veszprém váráról és környékéről
    Légi fotó Veszprém váráról és környékéről Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Szent István és Gizella királynő szobra
    Szent István és Gizella királynő szobra Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Szentháromság-szobor a Szent Mihály-székesegyház előtt
    Szentháromság-szobor a Szent Mihály-székesegyház előtt Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • a Vár utca látképe: elől a Szent Imre-templom (volt piarista templom) hátrébb a ferences Szent István király templom látható
    A Vár utca látképe: elől a Szent Imre-templom (volt piarista templom) hátrébb a ferences Szent István király templom látható Fotó: funiQ
  • panoráma a várfalról
    Panoráma a várfalról Fotó: funiQ
  • Vár utca, balra a Szent István király-templom, jobbra a Szent Mihály székesegyház
    Vár utca, balra a Szent István király-templom, jobbra a Szent Mihály székesegyház Fotó: funiQ
  • Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a Tejfalussy-házban
    Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a Tejfalussy-házban Fotó: funiQ
  • az Érseki palota előtti tér a Szentháromság szoborral
    Az Érseki palota előtti tér a Szentháromság szoborral Fotó: funiQ
  • Óváros
    Óváros Fotó: Wikimédia Commons CC0
  • Vár utca, háttérben a Szent Imre-templom tornyával
    Vár utca, háttérben a Szent Imre-templom tornyával Fotó: funiQ

A copf stílusú Pósa-ház, a felújított új városháza, az 1814-ben épített Fecskendőház, a Kisgaléria, a – Vármúzeumot magába foglaló – Hősök kapuja lenyűgöző látványt nyújt. A Művészetek Házának otthont adó barokk Simoga-ház, a Dubniczay-ház, a hajdani, gótikus királyi palota helyére épített barokk érseki palota gyönyörködteti a látogatót. Megcsodálhatók a XIII. században épített Gizella-kápolna bizánci freskói, az 1957-ben feltárt Szent György-kápolna épületmaradványai, valamint Vetési Albert püspök által 1467-ben állíttatott „Vetési-kő” reneszánsz stílusjegyei.

Érseki palota
Érseki palota Fotó: funiQ

A Szent István és Gizella által építtetett ősi román székesegyház a török időkben elpusztult, 1723-ban barokk stílusban helyreállították, majd 1907–1910 között neoromán stílusban átépítették. A ferences rendház ebédlője barokk pompát mutat, a mellette levő Tejfalussy-ház – Gizella Királyné Múzeum –, az egyházművészet kincseinek ad otthont. A Dravecz-ház 1769–1775, míg a Körmendy-ház 1701–1725 között épült. A várat és a várost számtalan, különböző korból származó szobor, valamint emléktábla díszíti. Az utcát a Bástya-kilátó zárja le Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrával, ahonnan hangulatos kilátás nyílik a völgyhídra és a városra.

Szent István és Boldog Gizella szobra - Ispánki József alkotása
Szent István és Boldog Gizella szobra - Ispánki József alkotása Fotó: funiQ

A váron kívül számtalan nevezetes épület található a városban. Láthatók a Szent Katalin, valamint a Veszprém-völgyi görög apácák kolostorának romjai, templomok, a városi művelődési központ, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, az 1908‑ban épített színház, az 1925‑ben avatott Laczkó Dezső Múzeum új épülete, az 1935‑ben létrehozott Bakonyi Ház.

A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém megyéről szól a világnak és a világról szól a Veszprém megyeieknek. A Bakonyi Házban szabadtéri néprajzi kiállításon ismerkedhetünk meg a vidékre jellemző paraszti kultúrával.  A Csikász Galéria kortárs művészek, alkotók időszakos kiállításainak, illetve kortárs képzőművészeti tárlatoknak ad otthont. A Dubniczay Palotában a László Károly gyűjteményt, nézhetjük meg. A Vass-gyűjteményben pedig megtalálhatóak a magyar mesterek és az európai absztrakció legnagyobbjainak alkotásai. A Szaléziánumban betekinthetünk a ház egykori egyházi lakóinak mindennapjaiba.

Bakonyi Ház
Bakonyi Ház Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©

A veszprémi vár tövében húzódó Kolostorok és kertek elnevezésű séta- és kerékpárútvonalon megpihenhetünk a túra közben: A Veszprémvölgyben sétálva gyönyörködhetünk a vadregényes táj szépségében, amely minden évszakban más arcát mutatja meg. Időutazást tehetünk a város ezer éves múltjába az út egyes állomásain. A Jezsuita templomban egész évben számos rendezvényt is tartanak. A Betekints-völgyben pedig különleges sörök mellett élvezhetjük a kisszínpadi produkciókat. A dísztó mellett piknikezhetünk, a vendéglátóhelyeken energiával töltődhetünk fel. A gyermekek kedvelt helye a három tematikus játszótér.

A Bakony és Balaton térség egyik gyöngyszeme a Veszprémi Állatkert, Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje: olyan hagyományos állatkerti állatok láthatók itt, mint az egzotikus élőhelyről származó nagymacskák, kamcsatkai medvék madagaszkári félmajmok, ormányos medvék, és az elragadó kis panda. Az érdekes állatok megtekintése mellett látványetetések, állatsimogató és rendezvények színesítik az állatkert kínálatát. A Kölyökdzsungel játszóházban kedvükre kalandozhatnak a gyermekek, a Böbe majom tanodájában nyári táborokat, foglalkozásokat szerveznek nekik.

az Érseki palota előtti tér a Szentháromság szoborral
Az Érseki palota előtti tér a Szentháromság szoborral Fotó: funiQ

Gizella királyné kilátóAz alapoktól újjáépített, horganyzott acélból készült Gizella királyné kilátó 22 méter magas, 7 szintes és 51 tonna össztömegű.

kilátás Veszprémre a megújult Gizella királyné kilátóból a Gulya-dombon
Kilátás Veszprémre a megújult Gizella királyné kilátóból a Gulya-dombon Fotó: MTI ©

Története

A környék ősidők óta lakott, a honfoglaló magyarok 900 körül érkeztek ide, Fehérvár és Esztergom mellett jelentős központ, fejedelmi szálláshely. Itt alapították az első magyarországi püspökséget – Szent István és felesége, Bajor Gizella – a Szent Mihály-székesegyházat, a Veszprém-völgyi görög apácák kolostorát, ahol a koronázási palást is készült. A paláston – a hagyomány szerint – a királyné is dolgozott. Ettől az időszaktól kezdve lett Veszprém a királynék városa, ami azt jelentette, hogy a veszprémi püspök joga volt a királynék koronázása.

1969-ig közlekedett ez a gőzmozdony Alsóörs és Veszprém között
1969-ig közlekedett ez a gőzmozdony Alsóörs és Veszprém között Fotó: funiQ
  • Viadukt
    Viadukt Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • a Pannon Egyetem "B" épülete
    A Pannon Egyetem "B" épülete Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Szent Anna-kápolna
    Szent Anna-kápolna Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár
    Eötvös Károly Megyei Könyvtár Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Petőfi, a vándorszínész
    Petőfi, a vándorszínész Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • légi felvétel Veszprémről
    Légi felvétel Veszprémről Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • a Szent László-templom és környezete légi felvételen
    A Szent László-templom és környezete légi felvételen Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • légi fotó a városról
    Légi fotó a városról Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Szent Imre herceg-szobor
    Szent Imre herceg-szobor Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Osztott forma és Áttört forma című szobrok a Tűztorony belső udvarában
    Osztott forma és Áttört forma című szobrok a Tűztorony belső udvarában Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Laczkó Dezső-szobor
    Laczkó Dezső-szobor Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Óváros Vendéglő
    Óváros Vendéglő Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Megyeháza
    Megyeháza Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Mackó Cukrászda és Snack
    Mackó Cukrászda és Snack Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Nagy bánat című szobor
    Nagy bánat című szobor Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Három Grácia csobogó
    Három Grácia csobogó Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Centenáriumi ivókút
    Centenáriumi ivókút Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Gizella udvar, balra a Fortuna kút hátulja látható
    Gizella udvar, balra a Fortuna kút hátulja látható Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Korsós lány-szobor, amit sokan Zsuzsi-szoborként ismernek
    Korsós lány-szobor, amit sokan Zsuzsi-szoborként ismernek Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©
  • Elefánt étterem
    Elefánt étterem Fotó: Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ©

Létéről régészeti ásatások bizonyítják (avar, frank, szláv sírok feltárása), hogy már a honfoglalás előtt lakott település volt. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 900 nyarán érkeztek a veszprémi Várhegy alá, és foglalták el a várat. A város nevének eredetére több magyarázat is létezik: Besprim, a régi szláv nyelveken bevehetetlent jelentett; más vélemény szerint személynév volt, makacs, önfejű jelentéssel. A honfoglalás után fél évszázaddal az Árpád-házi uralkodó család vette tulajdonába. Itt alapították (997-ben) az első magyarországi püspökséget. István király és felesége, Gizella királyné nevéhez fűződik a Szent Mihály-székesegyház létrehozása, és valószínűleg ők alapították a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol a magyar koronázási palástot varrták. Ettől az időszaktól lett Veszprém a "királynék városa", így a magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték, és a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása. A középkori Veszprém virágkora a XIII. század végéig tartott, amikor a várost Csák Péter hadaival felégette.

Városháza
Városháza Fotó: funiQ
  • Mondolat emléktábla
    Mondolat emléktábla Fotó: funiQ
  • Verancsics Faustus domborműves emléktáblája
    Verancsics Faustus domborműves emléktáblája Fotó: funiQ
  • címer az Érseki palota homlokzatán
    Címer az Érseki palota homlokzatán Fotó: funiQ
  • Szent Imre herceg-szobra
    Szent Imre herceg-szobra Fotó: funiQ
  • tábla a Gizella Királyné Múzeum falán
    Tábla a Gizella Királyné Múzeum falán Fotó: funiQ
  • a Szent Mihály székesegyház bejárata
    A Szent Mihály székesegyház bejárata Fotó: funiQ
  • piarista rendház
    Piarista rendház Fotó: funiQ
  • panorámakép a református templom tornyával
    Panorámakép a református templom tornyával Fotó: funiQ
  • Tűztorony
    Tűztorony Fotó: funiQ
  • Tűztorony
    Tűztorony Fotó: funiQ
  • Szent István kovácsoltvas felirat
    Szent István kovácsoltvas felirat Fotó: funiQ
  • Tűztorony
    Tűztorony Fotó: funiQ
  • a Városháza az előtte lévő térrel, háttérben a Tűztoronnyal
    A Városháza az előtte lévő térrel, háttérben a Tűztoronnyal Fotó: funiQ
  • Pósa-ház
    Pósa-ház Fotó: funiQ
  • Millenniumi emlékmű, háttérben a Pósa-házzal
    Millenniumi emlékmű, háttérben a Pósa-házzal Fotó: funiQ
  • lakóház az Óváros téren
    Lakóház az Óváros téren Fotó: funiQ
  • piarista gimnázium
    Piarista gimnázium Fotó: funiQ
  • Korsós leány (a köznyelvben Zsuzsi-szobor, R. Kiss Lenke alkotása, 1961)
    Korsós leány (a köznyelvben Zsuzsi-szobor, R. Kiss Lenke alkotása, 1961) Fotó: funiQ
  • Petőfi Színház
    Petőfi Színház Fotó: Kit36a - Wikimédia Commons CC-BY-SA
  • házrészlet
    Házrészlet Fotó: funiQ

Második fénykorát Mátyás király idején élte. Ebben az időben tette Veszprémet kulturális központtá a nagy műveltségű reneszánsz főpap, Vetési Albert püspök, majd ifj. Vitéz János főpap. A török seregek 1552-ben foglalták el a várat, kiűzésük után a császári csapatok lerombolták a város erődítményeit. A történelmi városkép zömmel a XVIII. század közepén alakult ki, híres vásárok és neves kézműipari termékek növelték a város hírét.